Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 84. szám

336 méréseként férje K. Farkas 1853. előtt halt el, még pedig csak leányok hátrahagyásával ; és mert Kendeffy javakat nem bír, hanem azokat K. Farkas jogutódai bírják — az ő özvegyi jogával terhelve." .,Végre felperesek kik az érvényes czimet s a valódi módot melylyel a revindicált havasok birtokához jutottak, kimutatták, — alp-res irányában a ptk. 372. § értelmében igazi tulajdonosnak tekintetnek s mint ilyenek a 366. §. értelmében azok birtokából alperest kizárhatják." „ Alperes az által, hogy a pertárgyának közös b'rtokába bevezettetett, a havasokhozi tulajdonjogra még szert nem tett, m rt 3S5. §-ként jogczim és jogos szerzés nélkül tulajdonra szert tenni nem lehet. Már pedig a jogczim a revindicált havasok tulajdonához 0 Felsége elhatározásában s a Kendeffy grófi családdali vérségi összeköttetésben gyökeredzik; mig alperes a K. család vérségi tagja nem levén, a szerzéshez kellő jogczimmel nem bir. A közös birtoklásbai bevezetés a tulajdonjogot mog nem állapította, mert ennek kitisztázására a törvény rendes útja fentartatott." „Az hogy a kereset azon okból mivel az a leányág kizárására és de natura bonorum van indítva, elévült volna, — maga a kereset ált d megczáfoltatik ; mert az özv. Kendeffy Farkasné ellen ki maga egyedül snern leányaival vezettetett be a közös birtoklásba, — van intézve, még pedig azon havasok közös birtoklásábóli kizáratására." „Az ó'sis. pátensnek ezen keresetre nincs befolyása mert a peres havasok több mint százados elfoglalásuk óta 1864-ben adattak vissza a Kendeffy grófi család utódainak; következőleg azok sem özvegyi sem hajadoni kezeken nem maradtak az osztrák ptkönyv életbeléptetésekor." „Nem áll alperesi elévülési kifogás az 1. 2. okiratok alapján sem mert azok szerint a birói határozat nem döntötte s nem dönthette el az elévülés vagy tulajdon kérdését, hanem csak a kárpótlások átutalásának fel — vagy fel nem függesztéséről intézkedett; és az 1856. pátens 25. §. szerint ha a kijelölt bejelentések el is mulasztatnak, —a lehető jogok érvényesítésére az ellen kinek vétel jogosultsága, — a kiutalásnál elismertetett — a törvény rendes utja fenhagyatik." „Mindezek folytán felperesek a peres revindicált havasokhozi alperest kizáró jogukat bebizonyították; mig alperes — felperesekkel szemben, kik közös birtoklásának ellene mondanak — jogát nem bizonyította be, noha azt a polg tk. 827. §-ként igazolni tartozott volna." A marosvásárhelyi kir. tábla — 1871. okt. 19. — 5838. sz. a. a tszék Ítéletét indokaiból helybenhagyta. Alperes ez ellen is jf e 1 e b b e z e 11. A legf. ítélőszék mindkét alsó bírósági ítélet megváltoztatásával felpereseket keresetükkel elutasította, a perköltségeket kölcsönösen megszüntetvén. Indokok: „A kereset tárgya a mint ezt felperesek perirataikban kifejezik: a tulajdonjog melyet alperes irányában a kereseti havasokra nézve azon alapon kívánnak érvényesíteni, mert a keresetbe vett havasok 1863-ban kelt legf. elhatározás által a Kendeffy grófi családnak hataroztattak visszaadatni; s miután nevezett család grófi ágának kihaltával, annak fiágát illető javai a C. alatti okmány szerint egyezkedett hat Kendeffy fiutódra s köztük felperesek atyjára s Kendeffy Farkasra alperesnő férjére is szállottak; Kendeffy Far| kas pedig 1849-ben a hazai törvények uralma alatt fiuf tódok hátrahagyása nélkül halván el, azon ősi javai s , jogai, melyek reá fiuágon kizárólagos özöklésnél fogva szállottak, egyedül a család fitagjait illethetik : a Kendeffy grófi családot illető revindicált havasok iránti jogosultság is kizárólag a Kendeffy család fiutódnit illeti s annál fogva alperesnő mint a ki a Kendeffy családnak nem vérszerinti tagja, a fiutódoknak ezen őt kizáró jogát elismerni tartozik." „E szerint felperesek a közvetlen örökörlési áthárornlás s a C. alatt mellékelt 1836. évben kelt családi egyezmény alapján, mely időben atyjuknak, mint ezt keresetlevelükben kifejezik, a kereseti havasok iránti joga már megnyilt volt, — a kérdés alatti havasokból nem csak az atyjukat megilletett részt, hanem azon részt | is igénybe veszik, mely iránti jog ugyancsak az idézett j C. alatti családi egyezmény szerint, valamint a többi | fiutódokra, nem különben Kendeffy Farkas alperesnő ! férjére nézve is megnyilt jog volt; és pedig igénybeveI szik azt a fiutódoknak a birtok természeténél fogva köI vetélt kizáró jogosultsága alapján, alperesnővel szemben j ki nem mint örökös, hamm mint állítólag betolakodó S pereltetik, kinek iíendeffy Farkastól leányai vannak; s j jóllehet tagadta alperes, hogy a pertárgya, mely iránt j a törvény értelmében csak haszonvételi jogai lehetnek, az ő hatalmában lenne — állitván miszerint a Kendeffy grófi család birtokainak egy részét leányai bírják mint tulajdonukat, az ő (alperes) özvegyi jogaival terhelve, — s bárha az ellenkezőt felperesek semmivel sem bizonyítják." „Tekintve tehát, hogy Kendeffy Farkas felperesek jogelődjei vei egyenjogú örökös volt, hogy a gróf Kendeffy féle javak és jogok reá is szállottak; hogy Kendeffy Farkas leány örököseinek kikerülésével jelen, voltakép a fiág kizáró jogosultságának elismertetésére, még pedig egyedül a jószág természetéből folyó örökösödési átháromlás jogczimén irányzott per, — eltekintve az e czimeni perelhetésre való jogosultság kérdésétől, egyedül az özvegygyei szemben, helyesen el sem bírálható „s tekintve más részt, hogy magának az alperesnek mint Kendeffy Farkas özvegyének a pertárgyát képező havasok, a keresethez csatolt A. és B. okmányok szerint a felperesekkel kö/.ös tulajdona, és birtokába adattak át mint a kik (alperes ugy mint felperesek) a grófKendeffyféle huuyad megyei egyébb birtokokat is bírták; alperes tehát a fentebbi czim alatt csak azon módon jutott a per tárgyának birtokához, melylyel felperesek; ez utóbbiaknak pedig az összes pertárgya iránti kizárólagos jogosultságuk, illetőleg erősebb joguk alperes irányában is bizonyitatlan maradt; valamint hogy azt sem sikerült bizonyitaniok, hogy a pertárgya egyedül fiút illetne; mert ezt keresetükben — azon ténykörülményből következtetik, hogy a pertárgya a gróf Kendeffy-féle a C. szerint egyezkedő hat fiutódra szállott birtoknak, mely felett az 1836-ki szerződés köttetett, tartozéka; de válaszukban ez állitásukat is visszavonják a nélkül, hogy a pertárgyának természetét az 1836-ki okmányon kivül egyébbel bizonyíthatták volna," „mindezeknél fogva felperesek alap nélküli keresetükkel elutasttandók voltak." (1872. május 8. — 2719. sz. a.) (Vége köv.)