Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 83. szám

334 ben azonbau ez az árverés alapjául elfogadható nem volt azért, mivel különböző telekkönyvi jószágtestek, melyek mindegyike önállóan szolgálhat jelzálogul, egy összegbe foglaltattak." „De az árverés megsemmisitendő volt még azért is, mivel a perr. 436. §-sza ugyan bizonyos esetekben megengedi, hogy az árverés helyéül a telekkönyvi hivatal tűzessék ki — » mely esetben különböző telekkönyvi jószágtestekegy helyiségben clárverelhetők, ha azonban az árverés helyéül a telekkönyvi hivatal ki nem tűzhető, — az árverésnek a perr. 436. §. szerint mindig a helyszínén kell történni." „Ebből folyólag törvényellenes volt azon eljárás, miszerint az árverés Zsadányban oly birtokrészekre is foganatositatott a melyek más és állítólag Zsadánytól távol fekvő községekben feküsznek." (1876. okt. 10. — 18116. sz. a.) Azon szabálytalanság^ hogy az első bíróság sajál s a felebbviteli bíróság ítéletének kihirdetésére egy más bíróságot keresett meg, a másod bírósági ítélet megsemmisítésére elégséges alapul nem szolgálhat. Nagy József - Hol lósi Mihály e. 147 írt 25 kr. iránt sommás pert inditott melyben mind az első bíróság mind a kir. tábla ítéletet hozván, utóbbi a Curiára felebbeztetett. A legf. ítélőszék pedig hivatalból észlelt semmiségalapján a Semmitőszékhez felterjesztette; tekintve hogy a p^rr. 276. §. értelmében a felebbviteli beadvány rendszerint az ügy első foly. biróságánál nyújtandó be, s hogy a sommás perekben kihirdetett ítéletek ellen bejelentendő felebbezésre nézve a perr. 124. 125. §§-szai kivételt nem tartalmaznak; míg azzal ellenkezőleg jelen esetben mind az első mind a másod birósági ítélet nem az eljáró hanem egy másik j jiróságná! hirdettetett ki felperesnek, s ez szinte ezen másik jbiróságnál jelentette be felebbezését, melyet a kir. tábla elfogadott s a pert másod bíróságilag felülvizsgálta. A Semmitősz ék a 304. §-szt nem tatálta alkalmazhatónak ; „mert ámbár a perr. 124. 125. 127. §§-szával össze nem egyeztethető, hogy az első biróság saját s a másod bíróság Ítéletének felperes előtti kihirdetése véget'; más biróságot keresett meg, — e szabálytalanság azonban oem oly lényeges mely a 2-od biróság Ítéletének semmiségét vonhatná maga után." (1876. okt. 3. — 17646. sz. a.) Azon esetben midőn alperes viszonker esettel élt, a fő ügyletételének csak az ellenfél beleegyezésével lehet helye. Bien Márton — Kolosváry Józsefe. 400 frt iránt a szegszárdi tszék előtt pert inditott, melyben alperes viszonkeresettel élvén — felperes a tszékhez a per megszüntetése iránt folyamodott. A törvényszék f. év május 2-k á n 2523. sz. a. végzésével a kérelemnek helyt adott s felperes által inditott pert megszüntetettnek kimondotta, alperes költségei 27 frt 30 krban megállapitatván. Ezen végzés e. alperes seramiségi panaszszal élvén — A Semmitőszék a tszéki végzést megsemmisi| tette 297. §. 1. p alapján — ; „mert a perr. 71. §. szerint oly esetben, midőn al| peres akár a főügyel kapcsolatban, akár külön viszoni keresettel élt: a főügy letételének csak az alperes belei egyezésével levén helye; — a kir. tszék felhívott §-szba ! ütköző semmiséget követett el, midőn az Ítélet ala terS jesztett főügyet, felperes részéről a perletétel iránt elő J terjesztett egyoldalú nyilatkozatra, az elleniratban vii szonkeresetet érvényesítő alperes meghallgatása s bele| egyezése nélkül megszűntnek nyilvánította.* (1876. okt. 4. — 12360. sz. a.) A meg nem jelenés igazolására alapos okul szolgálhat, ha a peres félnek ki oly távolabb fekvő helyen lakik, melynek vasúti összeköttetése nincs, a megjelenésre csak öt napi katáridö engedtetett. Pavlesics Ferencz mint Ildényi Károly kö ; vetélései állítólagos zárgondnoka — Vodring Agos I ton e. 105 frt iránt a bpesti IV. ker. jbiróság előtt per | inditott. Alperes a tárgyalásra meg nem jelenvén, igazolással élt — miután meg nem jelenése folytán a i perr. 111, §. alapján el lett marasztalva a keresetbe. A jbiróság f. év május 19-kén 20512. sz. I a. Ítélettel az igazolásnak helyt nem adva, előbbi marasztaló ítéletét érvényében fentartotta; mert az idéző végzés kézbesítésétől 5 napja volt alperesnek a képviseltetésérőli gondoskodásra; és az általa felmutatott orvosi bizonyítvány azon időről csak kátharális lázbóli lábbadozó állapotban létéről tanúskodik, melyet elhárithatlan akadálynak tekinteni nem lehet. Alperes semm. panaszszal élvén — A Semmitőszék a neheztelt ítéletet — „tekinve, hogy alperesnek, ki az eljáró biróság székhelyétől távol — és pedig oly helyen lakik, melynek vasúti öszszeköttetése nincs, — a megjelenésre csak öt napi, s I eszerint elégtelen idő engedtetett; egyébként pedig alperes orvosi bizonyitváuynyal azt is valószinüsitette, hogy í azon időben betegeskedett ;ö „a perr. 297. § 1. p. alapján megsemmisítette s a I biróságot az igazolás megadására s további törvényszerű eljárásra oly hozzáadással utasította, hogy felperes zárgondnoki minőségének igazolására kötelezendő lészen." (1876. okt. 3. — 12084. sz. a.) Kinevezések: A ru. kir. igazságügyminister Wa 11 ay Dezső budapesti királyi törvényszéki joggyakornokot ugyan e kir. törvényszékhez aljegyzővé, Lázár Elek ügyvédjelöltet az igazságügyminiateriumhoz fogalmazó gyakornokká, és F e r t e r István, veszprémi lakost a tabi királyi járásb. végrehajtóvá nevezte ki, Gibbon Erford nagy-kanizsai kir. törvényszéki aljegyzőt a budapesti IH-ik kerületbeli kir. járásbírósághoz, ós K o 11 á t Ferencz b.-gyulai kir. törvényszéki végrehajtót az orosházi kir. járásbírósághoz helyezte át. — Az igazságügyminister körrendeletileg közzéteszi, hogy a Ság községben rendszeresített kir. közjegyző székhelyét Csép reg községbe tétetett át. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben ás vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt., negyedévre 2 frt ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-uteza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, 1876. Nyomatott KOCSI SÁNDOR -nál ország-ut 39. sz.