Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 81. szám

324 tehát a végrehajtó bíróság további intézkedéséig, zártö j rés vétsége nélkül nem is kísérelheti meg. | Felperes válaszolja mikép Prindl kávést idéztette perbe; annak kózbesittetett is az idéző végzés ; ha tehát ő meg nem jelent, őt a 111. § értelmében elma- ' rasztaltatni kéri. A mennyiben pedig alperesi képviselő Prindl kávés nevében jelent meg, — tagadásaival szem- ' ben a számlához pót esküt kér megítéltetni, meg nem >, Ítélése esetére pedig döntő fő esküvel kinálja meg alperest. A keresk. törvényszék f. év július 10. — 73076. sz. végzésével bírói illetékességét megállapította; mert eltekintve attól, hogy alperes bejegyzett — vagy átalábau kereskedő-e vagy sem, a C alatti könyvkivonatban foglalt áruk mennyisége, tekintettel a megrendelési időközökre is, azon jogszerű vélelmet állítja elő, hogy alperes a megrendelt árukat nem saját használatára, hanem a ker. törv. 258. §. 1. pontjában megjelölt továbbadási czélra vásárolta; miután pedig ezen vélelem ellenkezőjét alperes bizonyítani meg sem kisérlette, noha ez neki lett volna kötelessége, — a tárgyi birói illetőséget 258. §. 1. p. s az eljárási rend. 58. vég | bekezdésa alapján megállapítani kellett; mert a fenforgó ügylet ezek szerint alperest illetőleg absolut — keresk. ügyletnek tekintendő; mert hahár az anyagi törvénynek visszaható ereje nincs, de azon (alaki) törvényes intézkedések, melyek szerint az anyagi jog érvényesítendő s melyek közé a birói illetőség szabályozása is tartozik, hatályba léptökkel azonnal alkalmazandók, tehát a keres, törvény hatálybaléptéről indított perekben, tekintet nélkül az ügylet keletkezési idejére egyformán alkalmaztatniok kell. Továbbá a törvényszék f. év aug. 10. — 86428. sz. a. az ügy érdemében Ítéletet hozott, melyben a C, kivonat tételeire felperesnek pótesküt itélt oda, s letétele esetére alperest a kereset értelmében elmarasztalta akkép, hogy alperes a megítélt kereseti összeget felperesnek — Malits György ügyvéd mint a budai keresk. s iparbank javára Molnár Kálmán elleni végrehajtási ügyében kinevezett zárgondnok kezeihez tartozik lefizetni, — következő indokokból: „Alperesnek felperes perelhetési joga ellen irányzott s a 2. •/. alatti végrehajtói rendelvényre állapitott kifogása figyelmet nem érdemel; mert az által, hogy a kereseti követelés végre hajtásilag egy felperesi adóság biztosisitására lefoglaltatott, — felperesnek azon joga, hogy ezen követelését esetleg épen ezen adósága törlesztés3 végett saját személyében érvényesíthesse, C3orhát nem szenvedhet." „A követelés valósága ellen intézett 8 főleg a felperesi keresk. könyvek elleni kifogásokra állapitott alperesi tagadások figyelembe szinte nem vehetők, mert alperes a közjegyzői bizonylat szerint rendesen vezetett felperesi könyvekre nézve semmi oly ténybeli adatot fel nem hozott, annál kevésbé bizonyított, melyből a könyvek rendellenes vezetését ha csak valószínűen is következtetni lehetne. Az ekként félbizonyitékot képező kivonat adatainak teljes bizonyítására felperesnek a pótesküt megitélni stb. stb. kellett." Alperes az itélet e. felebbezéssel összekapcsolt semm. panaszt adott be, utóbbit a 297. §. 1.11. pontjai alapján. A Semmitőszék azt elvetette; „mert alperes a per folyamában 2. •/. alatt maga kimutatta, hogy felperesnek ezen perbeli követelése az ellene vezetett biztosítási végrehajtás folytán lefoglaltatott, és zárgondnoki kezelés alá vétetett; felperes pedig önként beleegyezett, hogy ezen kereseti tőke összeg az ellene vezetett végrehajtás alkalmával kinevezett zárgondnok részére ítéltessék meg; — következve alperes panaszát a perr. 297, §.11. pontjára ily körülmények közt nem állapithatja," „azon panasz pedig, hogy felperes kereseti joga helytelenül lett megállapitva, és hogy az ítéleti indokokolás téves, mint az ügy érdemére vonatkozó, csak í'elebbezés utján érvényesíthető." (1876. okt. 11. — 16954. sz. a.) A könyvkivonat tanúságaként, az üzlet tételeinek keltezése 3 évet nem haladván, a könyvvitel helyi bíróságának illetékessége a bejegyzett kereskedő mint felperes irányában, megállapítandó, Fleischmann et Lederer bpestí bejegyzett kereskedő czég — Schneller Farkas (Wolf) losonczi kereskedő e. 237 frt 44 kr. iránt a bpestí VI. VII. járás — mint kereskedelmi bírósághoz sommás keresetlevelet adott be, azon alapon, mert készpénz előlegezésekért, teljesített fuvarozásért és bizományi ügyletekért alperes fentebbi összeggel adósa maradt A. könyvkivonat szeri i t. Tárgyaláskor felperes keresetét oda egészíti ki, hogy követelése bizományi viszonyból keletkezett — mellékelvén C alatt a bizományi szerződést. Alperes illetőségi kifogással élt; mert az A. kivonat tartozási utolsó tétele szerint a bizományi ügylet még 1873. marczius 3-án, tehát több mint 3 év előtt létesült; tehát a 35. §. 2-ik tétele szerint az illetőséget meg nem állapithatja. Igaz ugyan — folytatja — hogy felperes az egyes tételeket 1873. juliii3 26-án vezette által főkönyvébe, illetve akkor kezdette a könyvelést; továbbá, hogy a követelési 1-ső tételt is 1873. april 26-ról jegyezte fel; ezek azonban szemben a perr. 35. §-val irányadók ne n lehetnek, mivel az ügylet maga korábbi időben keletkezett. — Továbbá a bíróság ugy sem illetékes raiut kereskedelmi, mivel tagadja, hogy kereskedő lenne s hogy a kereseti ügylet kereskedelmi ügyletet képezne. Ajbiróság mint kereskedelmi biróság illetőségét leszállította — következő indokolással: A perr. 35. §. második bekezdésében érintett egy és fél év illetve 3 év az utolsó megrendelés, illetve kiszolgáltatástól, nem pedig a kereskedelmi ügyletnek a főkönyvbe való bevezetésétől, avagy a teljesített fizetés idejétől számitatván ; miután a kereset alapját képező A. könyvkivonat tanúságaként az utolsó megrendelés, illetve bizományi ügylet létre jötte 1873. márczius 3 kán történt ; miután továbbá ezen időtől jelen kereset megiuditásáig 3 évnél több idő teltei; ugyanazért az idézett §-ban szabályozott kivételes illetékesség jelen esetben alkal mazásba nem jöhet. — Továbbá miután a kereset tárgyát képező bizományi ügylet még a keresk. törvény életbelépte előtt jött létre, annál fogva ezen törvény 324. s 259. §§ szai az illetőség megállapításánál figyelembe nem vétethettek. Mindezeknél fogva jelen személyes keresetre nézve a birói illetőséget a perr. 30. §. alapján leszállítani kellett. Felperes semm. panaszszal élt — A Semmitőszék a neheztelt végzést (297. §. 5. p.) megsemmisítette s a jbiróságét illetőség megállapította;