Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 81. szám

325 „mert a keresethez csatolt, törvényes idei alatt hitelesített könyvkivonat szerint az üzlet tételei 1873. július 26 kán keltezetvén, — felperes mint bpesti bej. kereskedő czég, miután az üzlet tételei egybefoglalva az igénybevett összeget eredményezik, — alperest a perr. 25. §. alapján azon hely bírósága előtt, a hol könyvei vitetnek, tehát az eljáró bíróság előtt, illetékesen beperelhette ;a „mert továbbá a peres felek közt fenforgó üzlet, a C. alatti kötlevél tartalmánál, és az 1875. 37. t. cz. 259. §. rendeleténél fogva, kereskedelmi ügyletnek levén tekintendő, az eljáró biróság a fentebbi indok alapján, az ügylet jogi természeténél fogva is illetékes," (1876 oct. 11. — 10075. sz. a.) Semmitőszék i döntvények. A birói illetőség megállapítására elegendő annak iga' zolása, hogy a kereseti alku a biróság székhelyén köttetett s teljesítendő, — tekintet nélkül azon kérdésre : váljon a közbejárt felperesi megbízott kötelezése képez-e az alperesre kiható szerződési kötelezettséget ? Az igazolásra elégséges okul szolgál, ha a fél ügyvédje távollétében, segédje a (örvény nem tudata folytán azon feltevésben maradt el a tárgyalásról, hogy az illetőség elleni se i,m. panasz beadása a tárgyalás megtartására felfüggesztő hatálylyal bir. Mandl testvérek pesti kereskedő czég — Machanek J. C. bécsi kereskedő czég e. 100 darab varrógép kiszolgáltatása iránt a bpesti tszék előtt pert inditott; melyben alperes részéről illetőségi kifogás emeltetett, de azt a tszék f év april 10-kén 11280. sz. a. végzésével elvetette s birói illetékességét megállapította a a perfelvételre ujabb határnapot tűzött ki. Alperes ezt se mm. panaszszal támadta meg, mert a tszék azon alnpon mondotta ki illetékességét, mivel szerinte a kereset alapját kpp>ző szerződés Budapesten kelt, azt pedig alperes határozottan tagadta. A S e m mi t ö sz é k azt elvetette ; „mert a kihallgatott tanuk vallomása által a birói illetőség kérdésére nézve elegendően igazoltnak vétetett az, hogy az alku felperes s alperes czég állítólagos megbízottja közt az eljáró biróság szókhelyén jött létre s ugyanott volt teljesítendő;" „az eljáró biróság eszerint, tekintve hogy az érdembeli vizsgálat tárgyát képezi az, váljon az állítólag meg nem bízott utazó kötelezése képez-e magára az alperes czégre kiható szerződési kötelezettséget — a birói illetőségét a perr. 30. s 35. §§. alapján helycsen állapitotta meg." (1876. oct. 3. — 11091. sz. a.) Ez alatt a fent emiitett tárgyalási határnap megérkezvén arra alperes meg nem jelent s ennek folytán igazolással élt. A bpesti törvényszék f. év június 12-kén 27654. sz. végzésével az igazolásnak helyt nem adott; „mert a polg. perrend 306. §. szerint alperes csak ugy élhetne igazolással, ha a perfel vételi határnapra elhárithatlan akadály miatt nem jelent volna meg. Tekintve, hogy ily elhárithatlan akadályt alperes nem is állit, annál kevésbé igazol; mert azon ténykörülmény, hogy ügyvédének távollétében annak helyettese a határidőt tudva azért mulasztotta el, mivel azon véleményben volt, hogy a birói illetőséget megállapító végzés ellen benyújtott semm. panasz a tárgyalás megtartására felfüggesztő hatálylyal bir, elhárithatlan akadály gyanánt el nem fogadható, s a törvény nem tudása mentségül nem szolgálhat;" és „tekintve, hogy felperesnek az igazolási kérelemre vonatkozólag tett jköny vi nyilatkozata az igazolásba való beegyezésnek,melynek alapján lehetett volna egyedül az igazolásnak bíróilag helyt adni, nem tekintethetik, mert felperes feltétlen beegyezését nem adta, hanem az igazolást csak is annyiban nem ellenezte, a mennyiben a tszék az alperesi részről előadottakban az igazolás megadására elegendő okot taláina;" „az előadottaknál fogva az igazolást megtagadni kellett." Alperes semmmiségi panasza folytán — A Semmitőszék a tszék ezen végzését (297. §. 17. p,) megsemmisítette; „mert panaszló ellenfele beismerte, hogy a megjelenés az alperesi ügyvéd távolléte és segédje hibája miatt, tehát az alperesnek be nem számitható oly okok miatt lett elmulasztva, melyek figyelembevétele a perr. 306. §.szabályaival ellentétben nincsen;" „tehát a kért s az ellenfél által határozottan különben sem ellenzett igazolás helytelenül lett megtagadva." (1876. oct. 3. - 13991: sz a.) Ugyanegy telekkönyvben testek együttesen el nem árverezhető^ ha azok külön helyrajzi számok alatt felvétellek, külön megbecsülteltek s külön bekebelezésekkel terhelvék. A szegszárdi takarékpénztár — özv. Enyeter Frigyesné s érdektársai ellen végrehajtást intéztetett a szegszárdi tszéknél, mely árverési határidőket tűzött ki; és az árverést f. ev július 19-kén foganatosította. Alperesek az árverés s végreh, eljárás e. semm. panaszt emeltek. A Semmitőszék annak helyt adva a tszék árverési eljárását 297. §. 21. p. alapján megsemmisítette s azt ujabb szabályszerű eljárásra utasította; „tekintve, hogy az árverés tárgyát a szegszárdi 136. sz. alatti habár egy telekkön yvbeli — mindamallett külön helyrajzi szám alatt felvett s külön becsült, nem különben külön bekebelezéssel terhelt ingatlanok képezték, s ezek ekként a vételár felosztás s illetve rangsorozat biztos megállapítása szempontjából sem lehettek, a telekkönyvi állás s az ezt nem rendelő árverési feltételek ellenében együttesen elárverezendőkj" „tekintve továbbá, hogy panaszlók a másod árverésről a perr. 422. §. értelmében értesítetteknek sem igazoltattak." (1876. sept. 29. — 15901. sz. a.) Semmiséget képez, ha alperesek [egyetemlegesen nem marasztaltalak, azon kérdés még is megoldatlanul hagyatott, hogy alperesek mindegyike a kereseti követelés hányadrészét tartozik fizetni; és ha alperesek az örökség erejéig lettek elmarasz (alva a nélkül, hogy az örökség misege s mennyisége lisztára hozatott volna. Ezen kérdések eldöntése előtt az itéle' sem nem érthető, sem nem végrehajtható. Özv. Kimnach Vilmosné szül. Vilhelm Adél — Kremsz Istváné ugy is mint kiskorú gyermekei tör. s term. gyámja — továbbá Berghofer szül. Kremsz Helén ésStraub szül. Kremsz Anna ellen a bpesti tszéknél 1000 frt megfizetésére 1875. júniusban keresetet támasztottak, melynek letárgyalásával 81*