Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 81. szám

Budapest, 1876. péntek, october 20. 81. szám. Tizennyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Keresk. jogi döntvények. — Semmitöszéki döntvények. — Kinevezések. Kereskedelem jogi döntvények. Valamely kádártnestertöl kész hordók s pincze készleteknek borkereskedő általi megvétele, miután a továbbadási szándok nem vélelmezhető, — önmagában kereskedelmi ügyletet nem képez. Semmiségi okot nem képez azon szabálytalanság, hogy a bíróság felperest illeléktelenseg indokából keresetével elutasította. Stromayer Tamás pécsi kádármester — H e ngel János bécsi borkereskedő e. a pécsi tszék mint kereskedelmi bírósághoz f. év május 7-kén — 569 írt 66 kr. átadott bordók értékének megtérítésére keresetlevelet nyújtott be, előadván mikép A. számlaként előre fajonként kialkudott árban 1991 bécsi akó hordót s egyébb pincze eszközöket alperes részére elkészített s azokat neki kiszolgáltatta, egy kádat pedig 2 hóra kölcsönadott; az előbbieket alperes Pécsett borral megtöltette s 4 pinc/.e helyiségben elhelyezte; melyekért 3369 fit 66 kr. járt, és erre 2800 frot lefizetvén, hátralékban van a kereseti összeggel, — melynek fizetését helyben Pécsett kötelezte. Tárgyaláskor alperes részéről az eljárási rend. 5. 6. s 11. §§. alapján illetőségi kifogás emeltetett, miután jelen ügylet az ott felsorolt esetek közt nem foglalt helyt; sem felperes sem alperes nincs mint kereskedő bejegyezve s mert alperes nem bécsi borkereskedő — utóbbit csak azért fogván rá felperes, hogy az illetékesség megállapitathassék, — alperes azonban tagadja, hogy borkereskedő lenne; egyébként a hordó vétel alperest illetőleg nem képez keresk. ügyletet; végre kiemeli, hogy alperes bécsi lakos, ki csak akkor lenne Pécsett perelhető ha felperes bejegyzett kereskedő volna s hiteles könyvkivonatot mutatott vulua fel. A pécsi törvényszék f. év aug. 17. — 9274. sz. a. hozott végzésével felperest illetéktelenségböl keresetével elutasította s alperes részére 16 frt perköltségben marasztalta ; mert felperes keresetlevelébeu nem is emiitette, a tárgyalás alkalmával pedig alperes tagadása ellenében be nem bizonyította, hogy a perben álló felek bár csak egyike is bejegyzett kereskedő légyen; miért is felperes a keresk. bíróság előtt indított keresetétől illetéktelenség miatt elmozdítandó volt. Felperes semm. panaszt adott be a perr. 297. §. 5. 10. p. alapján — és hivatkozva az eljárási rend. 5. §. utolsó bekezdésére, mely szerint: ellenkező esetben a kereset csak akkor tartozik a keresk. biróság hatásköréhez, ha az ügylet alperest illetőleg kereskedelmi ügyletet képez. Már pedig jelen ügylet okvetlenül kereskedelminek tekintendő; mert be vau ismerve, mikép alperes több mint 2000 akó bort vásárolt Pécsett, melyeknek eltarthatására rendelte s vette meg a kereseti hordókat; az pedig nem vélelmezhető, hogy oly nagy mennyiségű bort maga fogyasztására vásárolt legyen, — hanem ellenkezőleg, hogy nyereséggel tovább adja. És ily nagy mennyiségű boros edény vásárlása és szállitása a kis ipar körét túlhaladja. Tehát a keresk. törv. 258. §. 1. 2. p. a 259. §. 1. p. s a 260. 261. §§. szerint a kereseti ügylet alperest illetőleg kétségtelenül kereskedelmi. A Semmitőszék azt elvetette; „mert azon ügylet, melynél fogva alperes a kész hordókat és pincze eszközöket felperestől mint kádár mestertől megvette s egy kádat bérbe vett, — minthogy az, hogy ez tovább adási szándékkal történt, sem a kereset sem a perbeli adatokból alaposan nem vélelmezhető, — önmagában kereskedelmi ügyletet nem képez, — de az eljárási min. rendelet 5. §. 2-ik pontja sem nyerhet alkalmazást, miután alperes nem bejegyzett kereskedő ; „következve a biróság ez ügybeni illetékteleusége ezen okoknál fogva helyesen mondatott ki;a „azon szabálytalanság pedig, hogy az eljáró biróság megtámadott végzésében felperest keresetével elutasította — tekintettel annak egyedül a birói illetőség hiányára vonatkozó indokaira, — a határozatnak a perr. 297. §. 10. pontja alapján leendő megsemmisitésére alapot annál kevésbé nyújt, mivel ezáltal felperes követelésének érdeme felett határozat hozva nincs." (1876. oct. 11. — 16S65. sz. a.) A perrend 297. §. 11. pontjának semmiségi szabálya — a perbe nem vont személy s tárgyra vonatkozólag, nem érvényesíthető, ha alperes önként beleegyezett, hogy felperesnek biztositásilag lefoglalt követelése a végrehajtás alkalmával kinevezett zárgondnok részére ítéltessék meg. Azon kifogás és panasz, hogy felperes követelése egy harmadik személy részére már lefoglaltatott, az ügy érdemében itélö biróság megbirálása alá tartozik. Molnár Kálmán pesti kereskedő — Prindl J. pesti kávéház tulajdonos e. 465 frt 92 kr. iránt a bpesti váltó tszék mint kereskedelmi bírósághoz rendes keresetlevelet adott be — A. számla szerint nála megretmVt különféle kávéházi áruezikkek hátralék ára fejében. Tárgyaláskor az ellenbeszédben tagadásba vétetik, hogy felperes bejegyzett kereskedő lenne, mert 2 '/. rendelvény szerint ismeretlen tartózkodásu egyén; továbbá, hogy rendes könyveket vezetne, hogy az A. számla tartalma valódi lenne, hogy Prindl J. orvos, ki megjelent, valami árakat nála megrendelt, tőle átvette, vagy bármily összeköttetésben állott volna vele, de csakhogy őtet ismerné is. De ha mindez való lenne is, a 2 •/. rendelvény szerint felperesnek perelhetési joga nincs is, mivel a kereseti állítólagos követelés felperes irányában letiltatott, zár alá vétetett, annak behajtását 81