Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 80. szám

320 járt el, midőn az előzetes peregyességnek a hivatolt törvény feltétlen tilalmába ütköző, tehát érvénytelen részét mellőzve, a kérelmezett végrehajtást az adósnak e törvény 1. § szához képest kielégitési alapul nem szolgálható járandóságai tekintetében megtagadta." (1876. october 12-kén — 16098. sz. a.) Jogeset. Perújítás ügyvédi mulasztás alapján. — Luzsinszky — Szirmay ügy. (Vége.) Felperes perujitási keresete felett a tárgya-! lás befejeztetvén — a miskolczi törvényszék ité-l letet hozott; és pedig: A törvényszék f. év márczius 21. — 712.! sz. a. Ítéletével a perújításnak helyt nem adott, de felpc- í rest ujitott keresetével különben is elutasitandónak találta, és az érvénytelenitetni kért egyességet továbbra is j érvényében fen tartotta — a perköltségeket kölcsönösen ! Laegszüntetvén ; — következő indokokból: „Felperes ujitási keresetét ügyvédi mulasztás okából támasztotta, még is a perr. 316. §. ellenére perét nem az alapperben hozott Ítéletnek 1873. sept. 25. történt j kézbesítésétől számított fél év alatt, hanem sokkal ké- j sőbb vagy is 1874. oct. 8-kán indította." „Elvolt keresetével utasítandó azért, mert újított j keresetében az ügyvédi mulasztás érdemében semmi lényeges körülményt fel nem említ/' „Ugyanis habár az alapperben felperes ügyvéde a : néhai gr. Szirmay István Tamás (felperes édes atyja) | végrendeletét 185 S. évben keltnek ismerte is el, ez még sem ! oly körülmény, mely a kérdéses végrendelet érvényességét vonná maga után, mert a végrendelet érvényes vagy • érvénytelen volta felett ezen peruton a biróságnak határozatot mondani nem feladata; de különben is a zára- ! dékkal kiegészitett végrendelkezés, s annak az osztrák polg. tk. 578. 587. §§. értelmében közjegyző előtt kelet \ nélkül is érvényesítethetett; s közhatóság levéltárába : letett végrendelet kelte a mondott időben történvén, megfejtésre váró kérdés: hogy a végrendelet mely időben > keletkezettnek mondandó ki, habár kétségbe nem von- j ható, hogy a végrendelkező oly végrendeleti okmány- j nak kivánta azt tekintetni, mely az Ősis. pátens 5. §. í szerint a csupán fiágat illető öröklött ősi nemesi javakról I a fiutód javára joghatálylyali intézkedést tartalmaz s j az oszt. polg. tkönyv hatályba léptétől számitott 3 év j alatt keltnek s az illető polgári tszéknél eredetiben le- j tettnek tekintessék." „Felhozatik továbbá ügy védi hibául, hogy az ellenfél állításait, beperesitett okmányait meg nem tagadta, aggályosaknak nem nyilvánította. Ámde a Curia mint legf. ítélőszék, az alapperben hozott alsó bírósági ítéleteket nem a most felhozott mulasztás indokából változtatta meg s utasította el felperest érvénytelenítési keresetével, hanem azon okból mert az állítólagos tévedés nem volt igazolva, — a Curia tényleg igazoltnak találta azon alperesi állítást, hogy a gróf Szirmay féle hagyatéki javaknál a fiági öröködés volt s van gyakorlatban, miről felperesnek az 1858. évi egyesség keletkezéskor biztos tudomása volt; mert százados gyakorlat által meg van erősitve azon körülmény, s hogy a kérdéses javakban a leányág 1711. év óta osztozott volna nem is állíttatik; annál kevésbé bizonyittatik." „Hogy alperes hivatkozott okmányainak eredetijeit fel nem mutatta, ennek okát periratilag kifejtette, hogy t. i. azok hiteles helyeken letétetvék s igy azokkal nem rendelkezhetik közvetlenül. De különben is ha a fél a hivatkozott okmány bíróságon kívüli közlését megtagadja, a perr. 184. §. alapján joga van az ellenfélnek a közelehbi perirat beadására kitűzött határidő első felében az eredetieknek a pertárba való bemutatására határnapot kérni ; és csak azon okirat nem jöhet figyelembe a melynek eredetije ezen határidőben fel nem mutatatnék." „A keresetlevélben mondatik ugyan, hogy felperes uj bizonyítékok alapján is kivánja perét megújítani; ilyeneket azonban be nem peresített ; mert hogy gróf Szirmay Sándor gyámtársat és báró Luzsinszky Józsefet kérte esküre köteleztetni, — azt a perr. 315. §. c. pontja értelmében s a 318. §. ezen szavainak: „Uj bizonyítékot talált" — szellemében uj bizonyítéknak tekinteni nem lehet." „Ezen okokra való tekintettel felperest ujitási keresetével elkeltett utasítani, A perköltségek a 251. §. alapján szüntettek meg." Mind felperes, mind nl peres felebbe zv é u — A b pesti k i r. tóbla f. év május 8. — 19309. sz. a. a tszék Ítéletét megváltoztatván a perújításnak helyt adott, s azt az ügyérdemébeni ujabb határozathozatalra utasította, alperes felebbezését pedig visszautasította — következő indokolással. „mert a perr. 316. § értelmében az ott kitűzött határidők csak is a perorvoslatok kimerítése, illetve a semm. panaszra keletkezett határozat kézbesítésétől számithátók. Eszerint pedig a 3-ad biróság ítélete ellen, közbevetett semm. panaszra keletkezett D. alatti határozat kézbesítésétől 1874. apr. 20-tól számitva a perujitási kereset törvényes időben inditatott meg;" továbbá „mert a perujitás egyik alapjául felhozott ügyvédi hiba s mulasztás bebizonyitottnak tekintendő;" „tekintve ugyanis, hogy az alapperben keletkezett 0. alatti harmad birósági ítélet indokolása szerint a per egyik lényeges részét a hagyatéki javak jogi minősége vagy is az képezi: hogy azon javakban melyek az örökhagyó gróf Szirmay István után maradtak, a leányág h i 11) i z o m á n y nem létében örökösödhet-e? — még is az alapkereset ezen körülményekre tüzetesen ki nem terjeszkedett, sőt a per tárgyalása közben is ezen kérdések csak mellékesen érintettek;" továbbá „tekintve, hogy az alapperben hozott fenti ítélet alapjául, annak indokolásából kitűnőleg az 1. sz. a. s az ott 3. itt 5. sz. a. mellékelt végrendelet, — valamint az 5 — 9. és 7. sz. alatti egyesség, — 8. sz. a. beiktatás feletti, alperes által mellékelt okiratok szolgáltak: midőn az alapperbeli felperesi ügyvéd még is ezen okiratok valódisága t e ki n t et é b e n n e m csak kifogást nem tett, sőt a végrendeletet mely eredetileg 1852. aug. 21-kén kelt, — önmaga 1856. évi april 21-kén keltnek állitotta, s annak a biróságnáli letételét is beismerte ;" „ezek által mindenesetre oly lényeges hibát s mulasztásokat követett el, melyek felperesnek a törvényszerű perújításra elegendő alapot szolgáltatnak :* „mert a per során vitatott azon kérdés, hogy fenti | okiratok másolatai bizonyitó erővel birnak-e? s azok | eredetijei előszerzéséről a biróság hivatalból gondoskodni