Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 5. szám - Ügyvédjelölt, városi és megyei tiszti ügyészségnél érvényesen töltheti-e joggyakorlati idejét vagy nem?

0 hatása esetén, — felperes saját telkén épitetni akarna, köteles lenne alperes ablak világosságát respectálni — és nem épitethetne saját telkén. Minthogy pedig két alperesi tanú határozottan vallja, miszerint alperes azon ablakok használatában sohasem volt, melyek keresetileg befalaztatni kéretnek — alperes pedig ott hol soha sem volt ablaka, ablakot nyitott— ennélfogva a jogosultság körén tul ment. A legfőbb ítélőszék következő ítéletet hozott. „A bpesti kir. tábla ítéletének megváltoztatásával — indokainál s az alábbi indokoknál fogva, az első bíróság ítélete avval hagyatik helyben, hogy alperes a becsatolt térrajzon A. alatt jelzett ablaknak befalaztatására köteleztetik ;" „mert eltekintve attól, hogy alperes részéről oly rendőrségi engedélynek létezése, melynek alapján épületének felállítása engedélyezve lett volna — nem is állitatik, — alperes a régi épület helyén épített házat csak is az építkezés előtt élvezett módon és használat szerint volt jogosítva felállíthatni;" „minthogy pedig a kihallgatott tanuk vallomása szerint alperes elbontott épületein felperesnek telkére csak egy ablaka, és a térrajz szerint a B. alatt jelzett helyen létezett; — alperest az A. alatt jelzett, újonnan nyitott ablaknak befalazására kötelezni kellett;" „a perköltség kölcsönös megszüntetésére nézve az első biróság ítélete azon okból volt helybenhagyandó, mert felperes részben pervesztes is lett." (1875. decz. 29. — 11741. sz. a.) Ügyvéd rendtartási döntvények. Az ügyvéd-kamara választmány oly végzése ellen, melylyei az 1874. 34. t. cz. 66. § sza szerinti eljárás alkalmazása végeit az iratok a törvényszékhez áttétetni rendellettek, — felebbezésnek nincs helye. Mészáros Rozália battai lakos — Somogyi Vincze vaáli ügyvéd ellen, az általa behajtott pénz viszszatartáía miatt a székesfehérvári ügyvéd-kamaránál panaszt emelt, melyre mind panaszlott mind a kamarai ügyész meghallgatása után — a választmány mint fegyelmi biróság 1875. okt. 27. — 57. sz. határozatával az összes iratokat az 1874. évi 34. t. cz. 66. §. szerinti eljárás foganatosítása végett, a sz.fehérvári tszékhez leendő áttételét, az eredményrőli értesítés kikérése mellett elrendelte. Panaszlott e határozat ellen felebbezést adott be — A legf. ítélőszék a felebbezést visszautasította ; „mert a panaszlott által felebbezett határozat azok közzé melyek ellenében az 1874. 34. t. cz. a felebbezést megengedi, nem tartozik." (1875. decz. 17. — 11427. szám a.) Rendes lak- és tartózkodási helyen kivüi ügyvédi iroda (fiók iroda) tarthatása nincs megengedve, habár az ügyvéd rendes lakhelyén irodát nem tart is. Knapp József — Béler Frigyes Szereden lakó ügyvéd ellen a posonyi ügyvédkamarán á 1 panaszt emelt a miatt, mert nevezett ügyvéd Nyitrán is tart ügyvédi u. n. fiókirodát. A kamara választmány mint fegyelmbiróság panaszlott a a kamara ügyész meghallgatása után 1875. okt. 23. hozott végzésével Bélernek nyitrai irodáját betiltotta; mert bebizonyult mikép Béler F. nem Nyitrán, hanem Szereden tartja rendes lakhelyét, s a nyitrai irodája felügyeletével bizonyos Friedliinder Jakabot bizta meg; ügyvédi teendőit pedig Győrfi Miklós joggyakornok, és Riszner Károly ügyvéd mint helyettesei látják el. E szerint a nyitrai iroda, eltekintve attól, váljon Szereden magán felek képviseletét elfogadja-e vagy sem — nem egyéb mint fiókiroda, ezt pedig az ügyrendt. 53. §. szerint nem szabad tartani. Panaszlott felebbezésére — A legf. ítélőszék a választmány végzését helybenhagyta; mert az ügyv. rendt 2. §. második és a 8. §. elsó pontja értelmében az ügyvéd tartozik irodáját rendes lak- s tartózkodási helyén tartani; s minthogy az ügyv. rendt. 53 §. szerint fiókirodát sehol sem tarthat, önként következik, hogy Béler Frigyes abbeli felhozása, hogy rendes lakhelyén irodát nem tart, és e szerint nyitrai — nem közvetlen vezetése ós felügyelete alatt álló irodája nem fiókiroda, — annyival kevésbé vehető be, mivel Béler Frigyes maga beismeri, hogy az utóbbi iroda vezetésével mások vannak megbízva s mivel a hely távolsága sem engedi, hogy ezen irodát maga az ügyvéd vezesse s felügyelje; „egyúttal figyelmezteeik az ügyvédi kamara választmány, hogy mennyiben jelen ügyirataiból kitetszőleg a kamarához beérkezett beadványok nem igtatatnáuak folyó számmal egy rendes iktatókönyvbe, — az ügy kezelése s rend érdekében,ez irányban kellőleg intézkedjék." (1875. decz. 23. — 11399. sz. a.) A protestáns jogacademiákon 187*/b. évben végzett jogászok, a bírósági államvizsga letétele után ügyvédi jelöltségre bocsátandók. A bpesti ügyvédi kamara Kollay Alajosnak az ügyvédjelöltek közzé való felvételét megtagadta 1875. nóv. 9. hozott végzésével; tekintve, hogy az 1875. jun. 23. — 15924. sz. igazs. ministeri rendelet világos határozata szerint, azon jogászok kik az ügyvédi rendt. hatálybelépte után végezték a tanfolyamot s ügyvéd gyakornokoknak kivánják magokat ielvétetni, azon rendelet l-ső pontjában emiitett kedvezményekben nem részesülnek; ezekre nézve ugy az elméleti mint a gyakorlati képesség megbirálásánál csak az 1874. 34. t. cz. határozatai szolgálván irányadóul ; tekintve továbbá, hogy azon rendelet 2-ik pontjának határozata kizárólag az egyetemeken 1^73/4. évben végzett jogászokra vonatkozik; tekintve végre hogy folyamodó azt miszerint az ügyv. rendt. 11. §. a. pontjában előirt elméleti államviésgát letette, nem igazolta. Felebbezéssel elvéa — A legfőbb ítélőszék a fentebbi határozatot megváltoztatván Kollay A. felvételét elrendelte; „mert az igazs. ministerium 1875. jun. 23. — 15924. sz. rendelete 2. pontja értelmében a protestáns jogacademiákon még 1874/5. évben végzett s ezt kellőleg kimutató jogászok a bírósági államvizsga letétele után ügyvédi jelöltségre bocsátandók." (1875. decz 9. - 11164. sz.)