Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 5. szám - Ügyvédjelölt, városi és megyei tiszti ügyészségnél érvényesen töltheti-e joggyakorlati idejét vagy nem?

21 Hasonló határozatot hozottá legf. Ité- < tartozó, feljelentett s az idézett §. szerint a büntető törlőszék 11163. sz. £ felebbezésére is. Borzsák Sándor hasonló A rendes tanári állás az üggvédi foglalkozással össze nem fér. A kecskeméti ügyvéd kamara ügyésze feljelentést tett, mik ép Molnár László a kamara névjegyzékébe felvett ügyvéd a kecskeméti refor. főgymnásiumban rendes tanári állást foglal el — miért ellene fegyelmi vizsgálatot s kitörültetését kérte. A vizsgálat befejeztetvén 1875. sept. 30. kelt végzéssel a kitörültetés elrendeltetett, az ügyv. rend. 10. §-szára való hivatkozással, mely szerint az ügyvéd nem folytathat állandóan oly foglalkozást, mely ügyvédi hivatásával össze nem fér. Felebbezése folytán, — Alegfóbb ítélőszék a választmánynak határozatát az 1874. 34. t. cz. 10. §-szán alapuló azon indokánál fogva, hogy panaszlott mint rendes tanár oly állást foglal el, mely az ügyvédi állás és foglalkozással össze nem fér — helybenhagyta," (1875. decz. 3. — 11105. sz.) Hasonlóan helybenhagyatott a kitörlési határozat Sós György tanárra nézve is 11004. szám alatt. Hasonlóan határozott a legf. ítélőszék Krüzsély Bálint és Breznay Pál marm.-szigeti academiai jogtanárok ügyében is a marm.-szigeti ügyvéd-kamara határozatának helybenhagyásával." (1875 decz. 23. — 11422. sz.) Semmitöszéki döntvények. A végrehajtásnáli ellenszegülés a büntető törvények súlya s igy a büntető bíróság illelösge alá tartozván, annak elbírálásába a polgári bíró nem bocsátkozhatik — akár volt az ellenszegülés tettleges, akár nem. Stroja Simon hagyatéka ellen biztosítás keretvén ;a marosvásárhelyi tszék 1875. jul. 21. kelt végzéssel elrendelte s végrehajtására végrehajtót küldött ki ; ennek eljárásában azonban a végrehajtás e 11 e n s z e gti 1 ésr e talált. Az erről felvett s beterjesztett jkönyv aug. 17. kelt végzéssel a tszék által elfogadtatott s egyszersmind kimondatott, hogy az ellenszegülés miatt az iratoknak a büntető tszékhez való áttételének szüksége fen nem forog, mert tettleges ellenszegülés nem gyakoroltatott. Végrehajtató a végzés ezen része ellen semmiségi panaszt adván be — A Semmitősz ék a végzést ezen neheztelt részében megsemmisitette (297. §. 1. 2. p.) s a tszéknek meghagyta, hogy a végrehajtónak az ellenszegülés iránti jelentését a tszék büntető osztályához utasítsa ; „mert a perr. 379. §. szerint a végrehajtásnak ellenszegülés általi meghiúsulta esetén a bírói kiküldött köteles levén jelentést tenni. — ezen jelentés természeténél fogva nem a végrehajtást foganatosító polgári, hanem a büntető bíróság elébe tartozik; a tszék tehát helytelenül járt el, midőn a végrehajtó jelentése elintézésekor egyidejűleg a polgári biró hatósága alá nem vények súlya alá eső cselekmény elbírálásába ez uton bocsátkozott. (1875. decz. 15. — 19192. sz. a.) Semmiséget képez ha az illetőségi kifogás a 98. §. rendelte határidőben be nem adatván a bíróság azt még is figyelembe veszi; és a midőn szabály ellenesen illetéktelenségét kimondja, a keresetet még is érdemileg és végzés alakjában elutasítja. Elekes András — Marica Constantin ellen a kolozsvári tszékhez keresetet adott be, melyben bizonyos rétre tulajdonjogának elismertetését s annak birói kimondását kérte, hogy alperes azon réten keresztül kocsi ut vágásától s használatától tartózkodjék. A tszék 1875. sept. 15. — 286. sz. a. végzést hozott s ebben felperest keresetével elutasitotta, egyszersmind illetéktelenségét kimondván, az iratokat a mócsi jbírósághoz áttétetni rendelte; utóbbit azzal indoindokolván, mert a kereset birtokháboritásra vonatkozik, ez iránti kereset pedig a jbiróságok illetőségéhez tartozik. Felperes semmiségi panaszszal élvén — A Semmitőszék a végzést (297. §. 1. 5. p.) megsemmisítette ; „mert eltekintve attól mikép már magában véve szabálytalanságot képez a tszék azon eljárása, hogy magát illetéktelennek jelentvén ki, mind a mellett felperes keresetét a 246. §. rendelete ellenére végzés által utasítja el érdemileg; eltekintve továbbá attól is, hogy a perr. 14. §. végtétele egyedül a hason fokú bíróságok irányában nyerhetvén alkalmazást, a tszék helytelenül mondotta ki azt, hogy jelen rendes eljárás szerint letárgyalt per a sommás eljárás szabályai szerint eljárni köteles mócsi járásbírósághoz tétessék át," — „a semm. panasznak főleg azon okból kellett helyt adni, mivel alperes elmulasztotta az illetékesség elleni kifogását a perr. 98. § első bekezdésében kiszabott törvényes határidő alatt érvényesíteni; minélfogva az elleniratban már elkésve előterjesztett ezen kifogás, — tekintve hogy a perr. 14. § ban felhivott 8. és 53. §§. esetei ez ügyben fen nem forognak, épen az előbb idézett §. szerint figyelembe vehető nem volt." ^1875. decz. 15. — 10254. sz. alatt.) A választolt bírósági ítélet megsemmisítendő, ha ezen bíróság kikötése, alakítása, Ítélethozatala, és eljárása körül a töroénges szabályok meg nem tartattak. Mendel Farkas s érdektársai — H a iman Lázár ellen 500 és 238 frt iránt az egyességileg kikötött választott bíróság előtt a bizonyitéki eljárást befejezvén, ez 1875. febr. 8. Ítéletet hozott, mely ellen felperesek semm. panaszt adtak be. A Semmitőszék neheztelt ítéletet a 297. ij. 1. 3. 9. pontok alapján mégsem mi-itette; mert 1. A választott bíróság kikötése iránt létrejött írásbeli okmányban a per tárgya valamint az elintézendő jogviszonyok a 496. §. ellenére nem lettek kijelölve. 2. A választott bíróság a p^rr. 504. §. ellenélv elnököt se nem választott sem pedig annak kin vezúsút ki nem eszközölte; továbbá az 501. §. ellenére az eljárás módja felett semmi intézkedés nem tétetett és sem a tár-