Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 77. szám - Az öröködési jog engedményezésének kérdéséhez

310 A járásbíróság f. év július 30. hozott Ítéle­tében alperest meg nem jelenés indokából elmarasztalta. Alperes semmiségi panaszt adott be; mert alperes nem a bíróság területén lakván, a megjelenésre legalább 15 napi határidő lett volna kitűzendő; ő t. i. nem Aradon hanem Nagy-Szebenben lakik s a június 80 ra idéző végzést csak június 25-kén vette; akkor pe­dig katonai állásánál fogva szabadsági idő engedélyezé­sét kellett volna igénybe vennie,mit 3 nap alatt lehetet­len volt kieszközölni. A Semmiiőszék a jbirósági Ítéletet 297. §. 16. p. megsemmisítette s azt alperes ujabb megidéetetésére utasította; „mert az 1876 június 30-ra kitűzött tárgyaláshoz az idéző végzés panaszlónak csak az évi június 25-kén kézbesitetvén, tekintve alperes lakhelyének a biróság székhelyétől való távolságát, valamint alperes katonai szolgálati viszonyát, neki a perr. 116. §. szerint előirt elégséges idő a megjelenésre fen nem maradt, minélfogva alperes törvényszerűen megidézettnek tekinthető nem volt." (1876. aug. 23. — 13191. sz. a.) A legfőbb ítélőszék semmiségre okot nem szolgáltat az által, hogy a perben nem állt kincstárnak, a bírság kérdésé ben, (elebbezési jogosultságát elismeri, s felebbezése folytán hoz határozatot. H a us ni a n Károly né — Telegdi Károly és Hausman Károly ellen a budai jbiróság előtt újí­tott igény pert folytatott, melyben az első biróság 1875. okt. 15. hozott végzésével felperest 50 frt birságban marasztalta. — A kir. tábla ezen bírságra nézve 1875. decz. 30-ki végzésével a jbirósági végzést megvál­toztatta s annak fizetési terhe alól felperest felmentette. A kincstár képviseletében ezen táblai vég­zés kihirdetésekor szóval felebbezés jelentetett be. A legfőbb Itélőezék pedig 1876. márczius 29-kén 2627. sz. a. a kincstár felebbezését elfogadván, a kérdésés birságra vonatkozólag a kir. tábla végzésének meg változtatásával az első bírósági végzést hagyta hely­ben s felperest a birság megfizetésére kötelezte ; tekintve hogy felperes keresetlevelében annak fizetési terhe alól magát felmentetni határozottan nem kérte. Felperes a curiai határozat e. semm. panaszt adott be azon alapon, mert a kincstára kórdésbeni igény perben nem állt sem mint fel — sem mint alperes; an­nak felebbezését tehát elfogadni a legfőbb ítélőszék nem volt jogosítva, hanem azt mint perben nem álló személy perorvoslatát vissza kellett volna utasitatnia. A Semmitőszék e. panaszt elvetette ; „mert a legf. ítélőszék az által, hogy a kincstár felebbezési jogosultságát elismerve, annak felebbezése folytán határozott, — semmiségre okot nem szolgálta­tott." (1876. aug. 33. — 12966. sz. a.) Kinevezések s áthelyezések: A király M i k o v i n y i Ödön keszthelyi járásbirósági albirónak a pápai, — Molnár Sándor komáromi járásbirósági albirónak a veszprémi, — és Kara­bélyos Elek ilosvai járásbirósági albirónak a nagy-szőllősi já­rásbírósághoz eddigi albirói minőségükben saját kérelmükre leendő | áthelyezésüket megengedte. A m. kir. igazságügyminister podig | Horváth István székesfehérvári törvényszéki Írnokot ugyan­azon kir. törvényszékhez irodatisztté novozte ki, s Poczik Miklós püspökladányi kir. járásbirósági írnokot a gyöngyösi, és K á p 1 á n József gyöngyösi kir. járásbirósági írnokot a püspök­ladányi kir. járásbírósághoz helyezte át. — A m. kir. igazságügyminister dr. L oow Sándor orvos­tudort a soproni kir. törvényszékhez törvényszéki orvossá ne­vezte ki. — A m. kir. igazságügyminister a budapesti kir. törvény­székhez II. oszt. telekkönyvvezetővé Fektor Farencz ugyan­ottani segédtelekkönyvvezetőt, és segéd telekkönyvvezetővé Ve­res Pál ottani törvényszéki Írnokot nevezte ki. — A m. kir. igazságügyminister Keömley Pál budapesti ügyvédjelöltet a fiumei kir. törvényszékhez jegyzővé, Spitzer Jakab szegedi lakost az újvidéki kir. törvényszékhez írnokká, K r e m m e r Ferencz kis-doroghi lakost a karczagi kir. járásbí­róság mellé — és ifj. Moravcsik György kalocsai törv. Írno­kot azon törényszékhez — bírósági végrehajtókká nevezte ki. — A m. kir. igazságügyminister Mis ke László bolkácsi járásbirósági írnokot saját kérelmére az erzsébetvárosi járásbí­rósághoz helyezte át;— DragosElsk alügyészt pedig Kolozs­várról, Beszterczére — és Kozma Gyula alügyészt Deésről, Ma­rosvásárhelyre. — A budapesti kir, törvényszék és területéhez tartozó kir. járásbíróságok mellé a horvát nyelvre dr. M odich István köz­és váltó ügyvéd és horvát-slavon és dalmát ra. kiz. ministeri fog­almazó; a szerb nyelvre pedig Szokolovits József m. kir. ministerelnökségi fogalmazó s budapesti kir. keresk. és váltótör­széki hites tolmács a kir. törvényszéknek 1876. évi september hó 19-ón tartott teljes ülésében tolmácscsá kineveztetett. — A zombor kir. törvényszék részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Mihalkovics Tivadar kinevezett kir. közjegyző, 1875. évi aug. 9-én Hódságh mezővárosban köz­jegyzői irodáját megnyitotta. Az ügyvédi kamarákból: A kassai ügyvédi kamara ré­széről közhírré tétetik, miszerint Baráth Miklós tokaji ügyvéd, a kamara ügyvédi lajstromába felvétetett. — Amiskolczi ügyvédi kamara részéről közhírré té­tetik, miszerint AbaffyPál rozsnyói ügyvéd sikkasztás miatt közvetlen végtárgyalása való idéztetése folytán, az ügyvédi ka­mara s illetve a legfőbb ítélőszék fegyelmi biróságáuak határozatá­val, az ügyvédség gyakorlatától fölfüggesztetett. — A n a g y-s e b e n i ügyvédi kamara részéről körhirró tétetik, miszerint Pildner Frigyes kőhalmi ügyvéd, a karaara ügyvédi lajstromába fölvétetett. — A k a s 3 a i ügyvédi kamara részéről közhirré tétetik, miszerint dr. Klupathy Antal kassai ügyvéd —önkénytes lemondása folytán — a kamara ügyvédi lajstromából kitörül­tetett. — A beszte rezebányai ügyvédi kamara részé­ről közhirré tétetik, miszerint J eszenszky Gusztáv znyovár­alljai lakos ügyvéd —elhalálozása folytán — a kamara ügyvédi lajstromából kitöröltetett, s irodája részére gondnokul I z á k Gusztáv znyováralljai ügyvéd rendeltetett ki. — A szabadkai ügyvédi kamara részéről közhirré tétetik, miszerint Baky József volt halasi ügyvéd elhalálozása folytán a kamara ügyvédi lajstromából kitörültetett, s gondnokul Pap Richárd halasi lakos ügyvéd neveztetett ki. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt., negyedévre 2 frt ausztriai értékben.— Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-uteza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, 1876. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál ország-ut 39. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents