Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 77. szám - Az öröködési jog engedményezésének kérdéséhez

308 jogi viszonya tehát csak is a kötelmi jog szempontjából ítélhető meg s az átruházás csak is a tulajdonjog engedményezésének tekinthető. Az örökjognak az örökös által tetszés szerinti átengedése nem létezik s az az örökjog alapelveinél fogva nem is képzelhető. Az eddigiek szerint a fentebb jelzett harmadik kérdés következőkben találja megoldását. Az M. M. s R. R. között létrejött engedmény vagy viszteher nélküli — puszta donatio — vagy viszteher melletti vagyon átruházás lehet. De e két eset bár melyikében sem terhelék ha csak különösen kikötve nem lett, R. R.-et eo ipso a hagyaték passivái, miután az reá nézve már nem örökséget, hanem egyszerűen olyan vagyont képez, melyet M. M.-töl viszteherrel vagy a nélkül átvett. A mondottakból kitűnik, hogy M. M. örökjogát mint ilyent át nem ruházhatta s át nem is ruházta s ennélfogva örökös az-az örökhagyó vagyoni személyesitője marad s mint ilyen az örökséget terhelő adósságokért kizárólag és jogosan megtámadható. Ezt meg nem döntheti azon ellenvetés, hogy az örökség tárgyait nem bírja s azokat R. R.-nek átadta ; miután ezen átruházás azon szerződéses viszonyon alapszik, melyet R. R.-rel létesített s így nem lehet irányadója a hitelezők s az örökhagyó vagy annak örököse között fennálló jogviszonynak ; miután M. M.-nek módjában állott az örökségét képező tárgyakat egészen megsemmisíteni, tehát azokat el is adni vagy el ajándékozni. De ezt meg nem döntheti még az sem, hogy az örökség meghatározva nincsen, miután ez épen az átengedett, meghatározott tárgyakból áll. Szerény nézetem szerint tehát M. M. igen helyesen marasztaltatott el az örökség erejéig. Az örökség a rajta levő terhekkel együtt ugyan átszáll az örökösre, ilyennek azonban R. R. ez esetben nem tekinthető. Bottmann Miksa. Kereskedelem jogi döntvények. Valamely munka nyomulása s kiállilása nagyobb mennyiségben rendeltelvén meg, a mü ezen többszörösitése továbbadást szándokkal történtnek lévén vélelmezendő, — ezen ügylel a megrendelő kereskedő irányában a kereskedelmi bíróság illetősége alá tartozó kereskedelmi ügyletet képez. Posner Károly Lajos bej. kereskedő Budapesten — Steinbeck Jakab bpesti kereskedő e. 476 frt 50 kr. iránt a bpesti váltó keres k. tsz ék mint kereskedelmi bíróság előtt keresetet inditott, A. könyvkivonat alapján nála megrendelt és kiszolgáltatott árukért eredt tartozása folytán. A mint később kitűnt ezen árukat az képezte, hogy felperes az alperes megrendelésére az ,Erster Budapester Fremdenführer' czimü munkát saját papírján kinyomatta s ezen könyveket alperesnek ki is szolgáltatta. Alperes részéről illetőségi kifogás emeltetett; tagadván a számla valódiságát, s hogy felperes könyvei rendesen vezetetnek, hogy nála árukat megrendelt s tőle átvett volna, hogy különösen papir árukat és pedig továbbadási szándokkal valaha vásárolt volna; hogy papir árukkal kereskedést űzne s hogy bejegyezve lennie. Felperes válaszában eredetben felmutatja a fentemiitett ,Fremdenführer' 1876. évi júniusi üzetét. melynek nyomtatását és űzését felperes válalta el és eszközöltette és pedig megrendelésre 2500 példányban a C. alatt felmutatott megrendelő levele tanúságaként. j Ebből kétségtelen, mikép alperes azon müvet nem saját | használatára nyomatta, hanem azért, hogy tovább adja, illetőleg elárusitsa. — És hogy alperes azokat átvette — D. E. F. G vételi jegyzékek tanúsítják. — A C. leveléből az is kitűnik, hogy önmagát nagy kereskedőnek nevezte. Alperes azt feleli, hogy ő sem papir sem könyvkereskedő, tehát azon könyv rendelés és készitetés elárusitás végett nem történhetett; ő azt elajándékozásra s időtöltésre is készítethette, és csakugyan fia számára nyomatta. A keres k. törvényszék f. év aug. 7. — 85183. sz. a. végzésével az illetőségi kifogásokat elvetette — következő indokokból: „Mindenek előtt megjegyeztetik, hogy a könyvek rendesen vezetése iránt tett alperesi kifogás az ügy érdemére tartozik; és hogy azon körülményben, miszerint az A. alatti számlában az áruk csak átalánosan érintvék, felperes az alperes e részben ellenvetése folytán azok mivoltát mennyiségét s minőségét a //. kivonatban részletezve kimutatta, a kereseti jogalap megváltoztatottnak nem tekinthető." „Tekintve pedig azon körülményt, hogy a ,Fiemdenführer' czimü nyomtatvány béltartalmánál fogva nem tekinthető írói müterméknsk, — miután az csak különféle hirdetmények összeállitását képezi ; s igy ezen ügyletnél alperes nem tekintethetik saját müve többszörözését megrendelő oly félnek, kinek irányában kereskedelmi ügylet fen nem forogna ;" „tikintve továbbá, hogy alperes a Budapestre vonatkozó útbaigazító hirdetményeket összeszedvén,} azt hogy ezek többszőrözését továbbadási szándékkal rendelte meg, feltételezni kell abból, hogy a 2500 példánybani többszörözés más czélból nem történhetik." „Ezek szerint alperes a megrendelés által kiadói ügyletet létesített, mely a keresk. törv. 259. §. 5. p. szerint irányában annál fogva is kereskedelmi ügyletnek tekintendő, mert ő kerrskedő ; következőleg ha igaz lenne is azon állítása, hogy ő nyomtatványokkal rendszerint nem kereskedik, — még is kereskedelmi üzlete körében létesítette azon üzletet; mert az ezen nyomtatványokkal! nyerészkedés nem sorolható olynemü foglalkozáshoz mely általán véve nem képezne kereskedést." „Alperes illetőségi kifogása tehát az eljárási rend. 5. §. 2. p. második szaka értelmében elvetendő stb. volt." Alperes semm. panaszt adott be — melyben különösen azon különbséget fejtegeti, mely a könyvkivonati követelés ós valamely köny vkészitetés iránti szerződés között forog fenn. Ezek szerinte különböző jogügyletek természetüknél, jogalapjuk és jogczimüknél fogva. A Semmit Ö szék azt elvetette ; „mert alperes az A. alatti müvének többszörösitését továbbadási szándokkal rendelvén meg felperes kereskedelmi czégnél, — minthogy ő maga is kereskedő, ezen ügylet irányában is kereskedelmi ügyletnek,vélelme' zendő, következve ennek elbírálására az eljárási rend. 58. §. 2. pontjának második szaka értelmében ezen kir. törvényszék volt illetékes." (1876. sept. 27. — 16671. sz. a.) A kereskedő és segédszemélyzete közti szolgálati viszonyból származott keresetek a kereskedelmi bíróság elébe nem vihetők, s azáltal el nem intézhetők, ha előzetesen az iparhatóság , az ügy érdemébe bocsátkozás nélkül , a feleket