Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 5. szám - Ügyvédjelölt, városi és megyei tiszti ügyészségnél érvényesen töltheti-e joggyakorlati idejét vagy nem?

Budapest, 1876. péntek, január 21. 5. szám. Tizennyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Ügyvédjelöltek gyakorlata. — Legf. ítélőszék:, ügyvédi — és Semm. döntvények. — Kitüntetés. Ügyvédjelölt, városi és megyei tiszti ügyészségnél érvényesen töltheti-e joggyakoriali idejét vagy nem? Az ügyvédrendtartási döntvények sorában becses lapjának folyó évi 3 ik száma azt közli: hogy a tiszti ügyészség, az ügyvéd hivatásával s állása tekintélyével összeférhetlen foglalkozást nem képezvén, az ügyvédi lajstromba való felvételre akadályul, vagy abbóli kitörlésre alapul nem szolgálhat (1875. decz. 3. — 10949. számú legf. Itélőszéki határozat.) Az ügyrendtartási törvény 11. §-a azonban elősorolja b. pontjában, hogy az ügyvédjelöltnek kimutatnia kell, ha az ügyvédjelöltek névjegyzékébe felvétetni kiván, miszerint az illető kamara kerületében levó bíróságnál, ügyvédnél, kincstári, közalapitványi, királyi ügyészségnél vagy közjegyzőnéljoggyakorlatra lépett. Itt nem mondatik, hogy városi vagy megyei tiszti ügyészségnél is tölthető a joggyakorlati idő, és van rá eset, hogy egyik ügyvédi kamara nem jegyezte be az ügyvédjelöltet az általa vezetett lajstromba azon körülmény miatt, mert az illető városi tiszti ügyész bizonyítványával akarta igazolni, h°gy joggyakorlatra lépett. A hivatkozott törvény intentiója e szerint, ha az, hogy a városi és megyei tiszti ügyészek nem lehetnek tagjai az ügyvédi kamaráknak, annál fogva náluk ügyvédjelöltek sem folytathatnak joggyakorlatot, ugy a fenthivatkozott legfőbb Itélőszéki döntvény ellentétben áll a törvény intentiójával, — ha azonban ezen döntvény összeegyeztethető a törvénynyel és annak intentiójával, ugy érvényesen folytathatnak joggyakorlatot az ügyvédjelöltek városi és megyei, illetve szab. kerületi ügyészségeknél is, de ez esetben meg a törvény e része mutatkozik hiányosnak, miután ott felsorolva van, hogy az ügyvédjelölt hol léphet joggyakorlatra vagy is, hogy hol lehet érvényesen tölteni ügyvédi joggyakorlatot. Tekintve tehát azt, hogy több ügyvédi kamara területén a városi vagy megyei tiszti ügyészi állásra megválasztott ügyvédek, ezen hivatalos állásoknak a gyakorló ügyvédkedéssel való össze nem férhetésénél fogva lemondanak kamarai tagsági állásukról ; tekintve másrészt a legfőbb Itélőszéknek ezzel ellenkező felfogást tanusitó határozatát ; végre pedig figyelemmel a törvénynek hivatolt részére, engedje ke'rea), a feltett kérdésnek szellőztetését, hogy e tárgyban vagy pro vagy contra egy átalános határozott álláspontra juthassunk, kik a feltüntetett különféle felfogások mellett bizonytalanságban vagyunk. E. Imre. Legfőbb itélőszéki döntvény. Valamely épület helyén uj ház épitetvén, ez csak az építkezés elölt élvezett módon és használat szerint létesíthető, — különösen a szomszéd telekre nyíló ablakok számára nézve, — mire a szomszéd telek tulajdonos részéről külön ablak nyitási szolgalom bizonyítása nem szükségeltetik. Trnóvszky Péter — B e n k ó János ellen az alperes által Verbicz községben felállított épület, illetőleg azon nyitott ablakok által a világosságban lett háboritás folytán, azon uj két ablak befalazása s előbbi állapotba leendő visszahelyezés iránt — a liptó-sz miklósi jbiróság előtt pert inditott. A jbiróság 1875. apr. 22. — 2592. sz. a. Ítélettel — a keresetnek részben helyt adott s kimondotta, hogy alperes köteleztetik az uj házon nyitott ablakok egyikét 8 nap alatt végrehajtás terhe alatt befalaztatni — a perköltségek kölcsönösen megszüntetvén ; mert a tanuk vallomásából, de felperes beismeréséből is kitűnik, hogy azon a térségen, hol jelenleg alperes egy házat épitetett, az előtt fa épületek álltak, s azokon a felperes udvarába vezető egy ablak volt; s igy ezen egy ablak használatában alperes s jogelődje ben levén, ezen használatban annak utánna is meghagyaudó, — és pedig annál inkább, mert a tárgyalás folyamán kimutattatott, hogy felperesnek még 5Va hüvelyk fedélz é 8 e van alperes beltelkére; „miután azonban alperes a tanuk kihallgatása alkalmával maga beismerte, hogy nem két, hanem csak egy ablak használatában volt; igy tehát őt egy ablaknak befalaztatására utasítani kellete." Mindkét fél felebbezéssel élvén — A k i r. tábla 1875. sept. 22. — 36210. sz. ítélettel a jbirósági itélet megváltoztatásával, felperest keresetétől egészben elmozdította s 7 frt 25 kr. perköltségben marasztalta ; „m e r t alperesnek saját telkén — a közrendőri szabályok korlátain belül — bármily épületet felállítani szabadságában állott, s ebben őt felperes annál kevésbé korlátolhatja, minthogy annak irányában oly szolgálmányhozi jogosultságát, melynél fogva azt a kérdésben forgó ablak nyitástól eltilthatná s a nyitott ablakok befalazását a törvény utján követelhetné, — a per során nem igazolta, minélfogva keresetétől elmozditandó volt." Felperes a táblai itélet ellen is felebbezett következő alapokon: nem neki hanem alperesnek lett volna kötelessége bizonyitani, hogy neki felperes telkére ablakI nyitási szolgalma van, vagy hogy neki ezen j szolgalomra közrendőri jogosultsága van; óazonbansem J egyiket sem másikat nem bizonyitotta. — Sérelmes a | táblai itélet azért if, mert ha idővel, ítéletének fennál5