Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 76. szám

305 88937. sz. végzésével az illetőségi kifogásoknak helyt j adott, felperest keresetével elutasította, s 10 frt perköltségben marasztalta. „mert 1. felperes nem igazolta azt, hogy alperes ke- | reskedő; s e minőségének igazolására a C. alatti levél nem szolgálhat, mivel abból csak írójának a kereset alapjául vett számlában jelzett árukat megrendelő Krausz Jakabnak kereskedői minősége vélelmezhető;* 2. „Maga az ügylet, melyből felperes kereseti követelését származtatja, t i. a Krausz Jakab részére kiszolgáltatott áruk kifizetésének alperes által lett elvállalása, ha az igazoltatnék is, alperesre nézve a ker. törv. 258. 259. §§. szerint kereskedelmi ügyletnek nem tekinthető, s ennélfogva „mert a kereset tárgya sem alperes kereskedői minőségénél, sem az ügylet természeténél fogva a kereskedelmi biróság hatásköréhez nem tartozik: az eljárási rend 5. §-szához képest e kir. tszék mint keresk. bíróság illetéktelensége kimondandó, s felperes keresetével elutasítandó volt." Ez ellen felperes semm. panaszt adott be, melyben megtámadja azon indokot, hogy a kereskedelmi ügylethez az kívántatnék, hogy mindkét érdekelt fél kereskedő legyen ; mert a ker. törv. 264. §. szerint keresk. ügyletnek tekintendő minden ügylet, mely a szerződő felek egyikére is keresk. ügyletet képez. Tehát nem szükséges annak igazolása sem, hogy alperes kereskedő legyei), mert a 263. §. szerint bárki foglalkozhatik kereskedelmi ügylettel, ha nem kereskedő is; tehát a keresk. ügylet természete fen forog akkor is ha oly egyén foglalkozik vele, ki különben ilyennel nem szokott foglalkozni. A Semmitőszék azt elvetette; „mert azon ügylet melyből felperes követelését származtatja, jelesen hogy Krausz Jakab kereskedő ré- I szére felperes által kiszolgáltatott áruknak kifizetését alperes utóbb átválalta, a keresk. törv. 258. 259. §§, szerint alperest illetőleg kereskedelmi ügyletnek azért nem tekinthető, mivel ez utóbbinak kereskedői minősége igazolva nem lett." (1876. sept. 27. — 16840. sz. a.) A kereskedelmi bíróság által meg nem jelenés folytán hozóit ítélet megsemmisítendő, ha a Horvátországban lakó alperes megjelenésére az idéző végzés vételétől 30 napi időköz nem maradt fenn. Az ,Első budai kék festő s kartongyár' keresk. társas czég — Markovits Koszta India községben — Szerémmegyében lakó kereskedő e. 306 frt 7 kr. iránt a bpesti keresk. tszékhez rendes keresetlevelet adott be, A. hitel könyvkivonat alapján megrendelt s átvett áruk árának tartozása fejében. Alperes első izben jun. 1-jére idéztetett, de mivel a végzés neki csak július 10-kén lett kézbesítve, a tszék ujabb tárgyalási napul június 10-két tűzte ki. Alperes a tárgyalásra meg nem jelent, s felperes az ügynek ítélet alá terjesztését kérte. A keresk. tszék f. év július 31. Ítéletet hozott melyben alperest a kereset értelmében elmarasztalta; mert alperss a kitűzött tárgyalásra a kézbesítési ív szerint f. évi július 6-kára rendesen megidéztetvén, — meg nem jelent; minélfogva tekintve azt, hogy a kereset alperesnek a kézbesítési iv szerint még június 10-kén kézbesitetett s igy alperesnek jelen perről törvényes idő előtt tudomása volt, — a kereset kitételeit alperes által aperr. 111. §. értelmében elismerteknek tekinteni s alperest a keresetben stb. elmarasztalni kellett. Alperes semm. panaszt adott be, melyben tagadván, hogy neki a keresetlevél kézbesitetett volna, kiemeli mikép ha az megtörtént volna is, nem lenne törvényes, mivel India község Horvátországban feküdvén, a keresetlevél neki 30 n ippal a tárgyalás napja előtt lett volna kézbesitendő. A Semmitőszék annak helyt adva, a keresk. tszék Ítéletet 297. §. 16. p. alapján m egsemmisitette s azt a felek ujabb törvényszerű megidéztetése mellett további szabályszerű eljárásra utasította; „mert alperesnek, ki nem az eljáró bíróság területén, hanem Horvátországban tartja lakását, f. évi 66163. számú és f, év július 10-kére tárgyalást kitűző végzés csak f. év július hava 6-kán kézbesitetett, és igy neki tekintettel, az eljárást szabályozó min. rendelet 16. §-szára a megjelenésre törvényesen elégséges határidő nem adatott; és igy meg nem jelenése folytáu marasztaló hatátozat sem hozathatott." (1876. sept. 27. — 16672. sz. a.) Semmítőszéki döntvények. A földadó hátralék megvételére irányzott keresetek a polgári bíróság illetősége alá tartoznak-, ha az abbeli követelés szerződési kötelezettségből keletkezelt. Markovics Milicza — Ni amesz ni Antal e. 359 frt földadó hátralék megtérítésére a nagykikindai tszék előtt rendes keresetet támasztott, melyet a tárgyalás befejezte után a tszék 1875. május 29-én, a kir. tábla pedig nov. 3-án intézett el; mi ellen felperes felebbezéssel élt. A legf. ítélőszék a kir. tábla ítéletének megváltoztatásával a törvényszék ítéletét iudokolásánál fogva, s főkép azon okból hagyta helyben: mert elleniratilag felhozott, a kereseti adóhátralék fizetés kötelezettségére nézve beismerést magában foglaló alperesnek azon állítását, hogy azt felperesnő férje még a szerződés kiállítása előtt lefizette, és hogy ezen fizetés a vételárból terhére levonatott, — a persoráu bizonyítania nem sikerült. (1876. april 3. — 2513. sz. a.) Alperes a Curiai ítélet e. sem. panaszt adott be azon alapon, mert a kereset földadó hátralék megvételére van irányozva, mi a polgári bíróságok hatáskörébe nem tartozik (297. §. 1. p.) Az adó az államkincstárt illeti, mire magánfél csak viszkeresetet indíthat, ha kimutatja, hogy másnak adóját fizette ki; felperesnő pedig nem bizonyította, hogy ő a keresetben kitett adót kifizette volna, s igy a biróságok a 297. §. 1. p. alá eső semmiséget is követtek el, midőn a kérdéses adóhátralékot felperesnek odaítélték, ki e tekintetben felperességgel s kereshetőségi joggal nem bir. A Semmitőszék azt elvetette ; — „mert a kereset szerződési kötelezettségből támadt követelés megvételére levén irányozva, ily kereset elbírálása a polgári biró illetősége alá tartozik, a 297. §. 1. pontjára fektetett panasz tehát mi törvényes alappal sem bir." „mert továbbá azon kérdés: bir-e felperes kereshetőségi joggal vagy sem? mind az ügy érdemi vizsgálatához tartozó, — semmiségi panasz tárgyát nem képezheti, hanem e tekintetben a 3 ad biróság véglegesen határoz." (1876. sept. 12. — 15892. sz. a.) 76*