Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 76. szám

304 Kereskedelem jogi döntvények. A földbirtokos által saját erdelyéből dongafa szállításra kötött adásvétel, irányában kereskedelmi ügyletet nem képezvén, — az abból folyó perek a kereskedelmi bíróság illetőségéhez nem tartoznak. Cbristian Hermán bécsi bej. nagykereskedő cze*g — báró Mikos Teréz Vasmegye ujfalusi birtokosnő e. a kaposvári tszék mint keresk. bíróság előtt 51963 frt 16 kr. iránt kártérítési keresetet indított'; előadván rnikép alperes 1875. május 27-kén A. szerződés szerint az atádi s döbrögi erdőkben elkészített s itt vagy Szobbon fekvő összes dongafáját 100,000 frtért eladta felperesnek, saját költségén a szobbi vasútállomáshoz szállitandót 500 frt azonnali s 20,000 frtnak július 15-ig teendő lefizetése mellett — mit felperes teljesített is. Azonban alperes ugyanazon dongafát 1875. május 2!*-kén Skovrán utódai bécsi czégnek újra eladta B. szerint. Mind a mellett C. levelében nyilvánította, hogy a felperessel kötött szerződést fentartja; minek folytán ez a donga átvételére embereit kiküldötte; ezeknek 115 ezer akó donga csakugyan át is adatott s az átvétel D. szerint június 5-kén be is fejeztetett. Midőn azonban E. szerint a fa egyrésze már a szobbi állomáshoz el is szállitatott, a későbbi vevők F. alatti kérvényére a kaposvári tszék az összes dongafára 3489. sz. végzéssel a zárlatot elrendalte, s ez G. M. szerint július 3-ig foganatosíttatott is. — Az eladó alperes ez ellen kifogásokat adott be, melyeket a tszék elvetett, a kir. tábla azonban F. a. végzésével a záriatott feloldotta s ez K. alatt a legf. ítélőszék által helybenhagyatott s a zárlat f. év márczius 28. tényleg fel is oldatott (L. a.) Ezen késedelem által azonban felperes tetemes kárt szenvedvén, ennek megtérítésére első sorban az alperest kellett beperelni éspedig kereskedelmi illetőség s eljárás szerint; mert a ker. törv. 258. §. 1. p. értelmében kétségtelenül kereskedelmi ügylet forog fenn; továbbá mert felperes bejegyzett kereskedő. A késedelemből eredt kár megtérítését a keres. törv. 353. §-szára állapítja; a helyi illetőséget a perr. 35. §-sza állapítván meg. Tárgyaláskor alperes részéről illetőségi kifogás emeltetett, mert felperes csak a ker. törv. 258. §. 1. pontjára támaszkodván, — az eljárási rend 6. § szát nem alkalmazhatja; mert az itt felsorolt esetek egyike sem forog fenn jelenleg. A törvényszék f. év aug. 2. — 6445. sz. a. végzésével az illetőségi kifogásnak helyt adott s birói illetéktelenségét kimondotta következő indokokból: Felperes keresetét az 1875, május 27. kelt A. okiratra alapja,s a felszámított 51963 frt 16 kr. mint állítólag 1875. évi tények által okozott kárát kéri e keresk. bíróság által megítéltetni. Tekintve azonban, hogy a kereskedelmi törvény csak is 1876. jan. l-jén lépett életbe s visszaható erővel nem bir, a kereset alapjául szolgáló jogügylet s abból folyó jogok s köteiezettségek nem azon törvény hanem az azelőtt fennállott törvények szerint, birálandók s az eljárás nem ezen hanem a polg. perrend 35. §. szerint illetékes polg. tszék hatásköréhez tortozik. (Előadó Istvánffy.) Felperes ez ellen semm panaszt adott be — A Semmit ö szék azt elvetette; „mert az A. alatti okiraton alapuló adásvétel alperest iltetőleg, ki nem kereskedő — a ker. törv. 258. §. értelmében kereskedelmi ügyletet nem képezvén, ezen per elbírálására a kir törvényszék mint keresk. bíróság az eljárást szabályozó min. rend. 58. §. 2. pontjának végbekezdése szerint nem illetékes;" „következve a semm. panaszt ezen okoknál fogva elvetni kellett." (1876. sept. 19. — 15761. sz. a.) Valamely kereskedő részére kiszolgáltatott áruk árának kifizetéséi egy harmadik személy utóbb átválalván, ezen ügylet az álválaló harmadik személy irányában kereskedelmi ügyletnek nem tekinthető, ha annak kereskedői minősége nem igazoltatott. Rust és Müller bpesti bej. kereskedő czég — Hesser Grerson ó-kanizsai kereskedő ellen a bpesti váltó ker. tszék mint kereskedelmi bírósághoz 756 frt 56 kr. iránt rendes keresetet adott be, előadván, mikép alperes, kivel üzleti összeköttetésben áll, A. hitelesített könyvkivonat 1875. aug. 21-ki tétele szerint, a sógora Krausz Jakab almási kereskedő által felperestől továbbárusitás czéljából megrendelt és átvett áruk 756 frt 56 kr. vételárát mint saját üzleti tartozását átvállalta és elismerte akkép, hogy azt f. év február 21-én Pesten kifizetni tartozott volna — mit azonban elmulasztott. Tárgyaláskor felperes előzetesen a kereseti tőkét 356 frt 56 krra leszállította, mert időközben arra 400 frt lefizettetett. Alperes pedig illetőségi kifogással élt, mert ha való lenne is a kereseti alap, hogy alperes Krausz J. által tartozott vételárt saját üzlete tartozásaként elvállalta volna, ezen jogviszony nem kereskedelmi ügyletnek, hanem pusztán magánjogi természetű szerződésnek lenne tekinthető. A fizetési átvállalás csak akkor képezne kereskedelmi ügyletet, ha alperes rendelte s vette volna át a Krausz J. továbbadási czéljaira szolgálandott árukat, vagy ha Krauszért kezességet vállalt volna, mi azonban nem történt; mert Krausz rendelte s vette át az árukat, s így a felperes s Krausz közti kereskedelmi ügyletet illetőleg újítás — változás — történt, mely uj viszony most már nem tekinthető keresk. ügyletnek; a mint nem lenne váltójogi ügylet és tartozás, ha alperes Krausz Jakabnak valamely váltó tartozását mint sajátját vállalta volna el. — Felperes ráfogja hogy kereskedő, vele keresk. üzletben állana, s így üzleti tartozásaként vállalta volna el, hogy igy a 260. 261. §§. alapján az elvállalás alperes irányában keresk. ügyletnek tüntessék elő. Midőn az állított tényeket tagadja, másrészt kiemeli, hogy egy harmadik tartozásának elvállalása s egy harmadik személy fizetői elfogadása a keresk. üzlet folytatásához tartozó ügyletnek nem tekinthető, nem még akkor sem, ha a felek valamelyike vagy mindketteje kereskedő lenne is. Legföljebb csak akkor képezhetne az keresk ügyletet, ha a kérdéses viszony iparszerüleg gyakoroltatnék, s a mily keresk. ügyletet — az adósság elvállalás s egy harmadik adósul elfogadására vonatkozó'ag a ker. törv. 258. 259. §§-szai nem is ismernek ; mig a 268. §. is csak közös kötelezettségekről szól, a mivel az elvállalás ne u ugyanazonos. Azon kereseti kitétel, hogy : üzleti tartozásként fogadtatott volna el, csak szójáték; mert az, hogy valamely ügylet kereskedői üzleti cselekvénynek tekintethessék, nem az elnevezéstől, hanem a cselekvény lényegétől függ.— A továbbadási szándok itt teljesen hiányzik, mert az nem foroghat fenn annál, ki árukat más részére vásárol, ezen áruk tekintetéből. A keresk. törvényszék f. év aug. 14. —