Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 76. szám

Budapest, 1876. kedd, october 3. 76. szám. Tizennyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Birói zálog jogeset. — Eeresk. döntvényük. — Seinmitöszéki döntvények. — Rendelet. Jogeset. Birói zálog (pignus judiciale) kiválthatása. Bizonyos jószág elzálogosítása karhatalommal is n egkísérlett s birói ulon foganatosított executió folytán s folyama alatt jöven létre, s így az — a /elek közt létrejött egyezmény világos szavai szerint is, birói zálogot képezvén, ha arra nézve a kiváltási jog az oszt. tkönyi) behozatalától egy év alatt nem errenyesittte/t. az ösis. pátens rendelkezése szerint az végkép elenyészettnek tekintendő. Gál Ágnes özv. Hollaky Ferenczné örökösei mint felperesek — Balogh Karolina özv. Thury Józsefné hagyatéki csődtömege e. az elzálogosított s. magyarasi jószág visszaváltása iránt még 1858. évben a volt beszterczei cs kir. tszék előtt pert indított, mely per előbb a kolozsvári városi s ettől a kolozsvári kir. tszékhez került s itt befejeztetett. A kolozsvári kir. tszék 1875. évi decz. 15. — 458. sz. a. Ítéletet hozott, melyben alperest kötelezte a Gál Ágnes által Vas — Balogh Istvannénak 1840. jun. 6. zálogba adott magyarasi jószágot minden alkatrészeivel, a kocsmáitatási, vadászati halászati jogok s regálékkal Gál — Hoilaky Ferenczné örököseinek u. m. Hollaky Júlia, Fest százados gyermekei, gr. Rhédei Johanna, Hollaky János s Pálnak a zálogszerződésben irt 10351 frt 28 kr. ezüstpénz lefizetése, illetőleg alperesi csődtömeg részére letéteményezése mellett 16 nap alatt végrehajtás terhe alatt kibocsátani ; s felpereseket pedig kötelezte ezen Ítéleten alapuló kiváltási jogukat jogerőre emelkedésétől egy év alatt — elvesztése terhe mellett — érvényesíteni; végre alpereseket arra, hogy a javításokra vonatkozó kártérítési igényüket a visszabocsátástól 30 nap alatt adják be, — ugy felperesek is a rosszabhulásokra vonatkozólag. Indokok: „A kereset alapjául fektetett 1840. jun. 6. kelt A. alatti okmány miután benne ezen szavak fornulnak elő, „a felek következő béke egyezményre léptek," — mind a mellett, hogy egy megpróbált végrehajtás folyama alatt keletkezett magán s nem birói zálogról készült szerződvényt képez ; s minthogy ennek 4 ik pontja így kezdődik „a kiváltásra nézve esztendők nem kötetnek," kétségtelen az is, hogy a zálog határozatlan időre köttetett ; ennélfogva az ösis. pat. 21. §. szerint, tekintve, hogy a zálogba adástól a polg. tkönyv életbeléptéig 32 év el nem telt, — a kiváltás joga ezen 32 év eltelte után is egy év alatt gyakorolható lett volna, annál inkább a 32 óv eltelte előtt t. i. 1858. évben midőn a kereset beadatott; így tehát a keresetnek a zálog viszszaadása irántisága megítélendő volt," „Felperesek keresetüknek romlások miatti kártérítési részével, egyfelől mint idő előttivel, másfelől mint nem bizonyítottal a a birtok átadása előtt nem is bizonyithatóval el s külön keresetre voltak utasitandók; mert a birtok a valóságos átadásig még sokféle változásou mehet keresztül, s csakis a valóságos átadáskori állapot jöhet a kártérítési igények megítélésénél tekintetbe, — ez pedig átadás előtt nem bizonyitható. „A kereset, kártérítési ága felett egyébbiránt ezúttal azért sem volt érdemleges ítélet hozható, mivel alperes elleniratában javítások iránt szintén kártérítési igényt jelentett be; s ily esetben az 1858. dec. 7. kelt igazs. min. rendelet szerint a zálogbirtokosnak javitások iránti igénye érvényesítésére zárhatáridő tűzendő, s a zálogjószág tulajdonosa a romlások iránti igényét a keresetre adandó elleniratában érvényesítheti; kifogásképen tehát utóbbi az elsőt megelőzőleg külön nem tárgyalható s dönthető el. Mind felperesek mind alperes felebbezvén — A marosvásárhelyi kir. tábla 1876 april 25-én 286. sz. a. hozott Ítéletével a tszék Ítéletét indokaiból helybenhagyta. További felebbezésre — A legfőbb 11 é 1 ő s z é k következő ítéletet hozott: „Az ügy érdemére nézve mindkét alsó biróság ítélete megváltoztatik, s felperesek keresetükkel elutasittatnak." Indokok: „Alperesi részről az egész per folyamában az vitattatott, hogy a kérdéses zálog birói volt, s mint ilyennek kiváltása az ősis. pátens rendeletéhez képest végkép elenyészett." „Tekintve, hogy a keresethez csatolt A. alatti alapokmány tartalma szerint az elzálogitás egy megkisérlett, — majd ellenállással akadályoztatva karhatalom megrendelésével birói uton foganatba vett executió folytán s folyama alatt jött létre; tekintve, hogy az executió mind az összeg megállapításával, mind a jószág részek megbecsültetésével teljesen eszközlésbevétetett; és tekintve, hogy az executió alatt létesült egyezmény 4-ik pontjában a kiválthatás joga mint minden más birói zálogoknál egy év eltelte utánra és ennek elteltével határozatlan határidőre állapitatott meg: tekintve végül, hogy ugyancsak ezen 4-ik pontban világosan ez áll: „a zálogba vevő tekintetes asszony és maradékai is mint executió következtében bírt judiciale pignust — kibocsátani tartozik ;a „ezek szerint mind az előszámlált körülmények mind magok a felek által az egyezményben foglalt fentebbi szavak — valóságos birói zálog létrejöttét bizonyítják;" „már pedig az ősis. pátens 23. §-szánál fogva a birói zálogból keletkezett kiváltási jog az által. polg. tkönyv behozatalától egy év alatt érvényesítendő volt; mi meg nem történvén, azon §. végszavainál fogva felperesek kiváltási joga elenyészett; s ehhez képest keresetükkel elutasitandók voltak." (1876. aug. 16. — 420. sz. a.) 76