Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 75. szám - Adat igazságszolgáltatásunk lassu menetéhez

302 ditván, nevezett biróság 1875. óvi f. 17. hozott végzésével bírói illetőségét megállapította. Alperes semra. panaszszal élvén — A SemmitŐszék annak helyt adva az illetőséget megállapitó végzést 297. §. 4. p. alapján eddigi eljárással együtt megsemmisítette s a jbiróságot utasította, hogy a periratokat alperes illetékes bíróságához tegye át; „mert a keresethez csatolt kötelezvényre vezetett engedmény szerint alperes csak azon jogokkal engedményezte a követelést, melyek őt az adós irányában megillették ; ezen engedmény azonban felperes s engedményező alperes közti jogviszonyban a szabad biró választásra kiterjedőnek tekinthető nem levén, — az első biróság a járása területén nem lakó alperesre nézve esnek kifogása ellenére illetékességét helytelenül állapította meg." (1876. aug. 23. — 13158. sz. a.) A 304. §. alkalmazásának szüksége nem forog fenn a miatt, hogy a bizonyítékok hiányosan alkalmaztattak, — illetőleg, hogy az első biróság a periratok kiegészítése előtt hozott ítéletet. Breyer Rudolf — Gr a b á n y i Mihály e. 8803 frt 35 kr. munkabér iránt a kaposvári jbiróság előtt sommás pert inditott. A járásbíróság f. év jan. 28. — 479. sz. a. ítéletével felperest keresetétől elmozdította — mi ellen az felebbezett. A kir. tábla a jbiróság eljárásában hivatalbóli semmiségi esetet észlelt, mert a felek által becsatoltaknak állított okiratok hiányzanak, melyek a kereset érdemének elbírálására nagyobb részt nélkülözhetleneknek mutatkoznak; s mert aj biróság a hozzá intézett felhívásra kijelentette, mikép azon okiratok az ítélet hozatalnál csak ugyan nem levén becsatolva bírói használat tárgyául nem is szolgáltak; s mert tehát a jbiróság a per kiegészítése előtt hozott ítéletet, A SemmitŐszék azonban itt a 304. §-szt nem találta alkalmazandónak ; „tekintve arra, miszerint a felebbviteli biróság az esetre, ha a ténykörülményeket nem látja annyira kifejtve, hogy alaposan ítélhessen, a perr. 108. §. alapján az ítélet feloldása mellett ujabbi tárgyalást s bizonyítási eljárást rendelhet ;a „a SemmitŐszék tehát a bizonyítékok hiányos alkalmazásában, illetve abban, hogy az első biróság a periratok kiegészítése előtt ítéletet hozott a 297. §. 1. p. alá vonható semmiségi esetet s a 304. §. alkalmazásának helyét nem talált." (1876. sept. 14. - 13826. sz. a.) Ezen utasítás a sorhadi vagy honvédségi karhatalomnak igénybevétele alkalmával a közhatóságok részéről közvetendő eljárásról — következőleg szól: (Vége.) Általános szabályul szogáljon, hogy a karhatalom vegyes helyőrségekben mindig a cs. és kir. közös hadseregbeli csapatparancsnoktól kéressék, és ez ha csak lehet, írásban és mindenkor a czól megnevezése mellett történjék. Ezáltal az állomás parancsnok, kinek a törvényes rend és biztonság fentartása czéljából igénybe veendő karhatalom erejének meghatározása szoros értelemben kötelessége, azon helyzetbe jut, hogy a czél elérésére szükséges erőt megítélheti. Honvédség karhatalmat csak azon esetben állit ki, ha helyben vagy közelben közös hadseregbeli csapatok nem állomásoznak, és ha elegendő létszámmal bir. 3. A karhatalom kirendelésére a helyőrségen belül, a honvéd állomás parancsnok mindenkor, azon kivül azonban csak akkor van jogosítva, ha ez által a helyőrség aggasztólag nem gyöngittetik, és ha erre semmi különös magasabb hatóságtól függő menetintézkedés nem szükséges. Sürgős esetekben az annak megadását kívánó közigazgatási hivatalnok vagy rendőrségi (biztonsági) közegek kellő alapos indokolása mellett, a csapat parancsnokok és ügyeleti tisztek is felvannak hatalmazva, valamely helyörségben az alattuk álló készültségi osztagokból, saját felelőségükre karhatalmat kiküldeni. 4. Ha a késedelem veszélyei nem jár, illetőleg a karhatalom kirendelésének szüksége előre látható, ez esetben a karhatalom kirendelése csak is a m. k. belügyministerium (Horvát-Slavonországban a kormányszék) utján történhetik, mely a karhatalom kirendelését vagy a budapesti főhad vagy erdélyi katonai (zágrábi főhad) parancsnokság utján eszközli. A következő hatóságok vagy hatósági közegek vannak feljogosítva ily esetben közvetlenül a m. kir. belügyministeriumhoz (Horv.-Slav. kormányszékhez) fordulni u. m. : a) minden m. k. minlster; b) a kir. ügyészségek ; c) a kir. törvényszékek; d) a kir. jbiróságok ; e) a fiumei kormányzó ; f) az orsz. képviselő választási elnök, a követ választás alkalmával ; g) a megyei alispánok (király birák ker. kapitányok) vagy azok helyettesei ; h) a m. kir. erdélyi osendőrségi parancsnok; i) a budapesti főkapitány v. helyettese ; j) törvényhatósági joggal felruházott városok polgármestere k) a m. kir. posta igazgatóságok ; 1) a m. kir. pénzügyi igazgatóságok. Horvát-Slavonorsságban: ly) a főispán ; m) az alispán; n) szabad kir. városok tanácsa ; ny) országgyűlési képviselő választási elnöke ; o) a kir. Horv.-Slavon csenőrségi parancsnok ; p) kir. törvényszékek ; r) kir. egyes bíróságok ; B) a kir. országos pénzügyigazgatóságok. Ha felkelési mozgalom elfojtására, fegyveres hatalom tényleges alkalmazása válik szükségessé, akkor az imént nevezett hatóságok és azok közegei a csapatokkal való rendelkezésre, semmi nemű befolyást nem gyakorolhatnak; hanem csak is a katonai parancsnok, csupán katonai szempontból kiindulva, intézkedik a csapatokkal. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAI ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt.,fél évre 4 frt., negyedévre 2 frt ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-utcza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, 1876. Nyomatott KOCSI SÁNDOR -nál ország-ut 39. sz.