Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 75. szám - Adat igazságszolgáltatásunk lassu menetéhez

Budapest, 1876. péntek, september 29. 75. szám. Tizennyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom : Igazságszolg. lassúsága. — Keresk. döntvények. — Semmitőazéki döntvények. — Rendelet. 3J^T" Ezen számmal a jnl.— septemberi előfizetési időszak lejárván, tisztelettel felkérjük előfizetőinket, szíveskedjenek az előfizetés megújítása iránt mielőbb intézkedni. — Köszönettel vennők, ha lapauk támogatói hatás- és ismeretségi körükben előfizetőink szaporítására közreműködnének. — Az év elejéről még néhány teljes példánynyal szolgálhatunk. — Az előfizetési dij ezentúl is évnegyedre 2 frt, félévre 4 frt, egész évre 8 frt. A szerkesztői szállás jelenleg Statió-utcza 32. sz alatti házban 2-ik emeleten vau. Adat igazságszolgáltatásunk lassú menetéhez. Hogy mennyire igazolt sőt jogosult a szakértők, s különösen az ügyvédek felszólamlása s panasza igazságszolgáltatásunk lassú menete ellen, bizonyítja sok esetben, törvényeinek a biróságok általi félszeg s téves elmagyarázása. Legtöbb panaszra szolgáltat alkalmat a végrehajtás körül követett hosszadalmas eljárás, s még is, a helyett, hogy bíróságaink azon törekednének, hogy legalább a törvény korlátai között a végrehajtási eljárást a lehetőségig egyszerűsítenék, épen ők azok, kik a törvény világos rendelete ellenére, közbeszóló végzések által az ügy lefolyását, hónapokig késleltetik. A prts 450. §-a világos szavai szerint a vételár felosztását eszközölt tárgyalás után, köteles a biróság a vételár felosztási tervet 3 nap alatt elkészíteni; ezen tervet mindenik érdekeli megtekintheti, saz ellen 15 nap alatt felebbezéssel élhet. Ezen §. tehát nem azt rendeli, hagy a vételár felosztási terv az érdekelt felekkel végzésileg közlendő, hanem hogy az illetők által a kiadói hivatalban megtekinthető. De hogy járnak el törvényszékeink? — hinni akarom, hogy nem mindegyik. Ezen §. ellenére a tervet ugyan, ha nem is 3 nap, de rendesen rövid idő alatt elkészítik, s a helyett, hogy megtekinthetés végett a kiadó hivatalnak leadnák, azt az érdekletteknek legtöbb esetban hónapok múlva végzés kíséretében kózbesitetik, azon utasítással, hogy az ellen, — épen a prts 450. §-a értelmében (sic) felebbezéssel élhetnek. Kérdem már most: helyesen van-e a 450. §. értelmezve, vagy jogában áll-e egy első fokú birságnak a törvénynyel homlokegyenest ellenkező eljárást követni? Nemde, midőn a törvény, — különben is ritka esetben, — a bíróságnak is záros határidőt tüz ki valamely eljárásra, — nem-e azért állapitotta meg a rövid 3 napot, hogy a vételár felosztása minél hamarább megtörténhessék ? Mit használ tehát a 3 nap a tervezet elkészítésénél, ha ugyan azon terv csak hónapok múlva közöltetik a felekkel, s tekintve a kézbesítések s kiadói evidentia körüli rendetlenséget, akadályokat, s közbeeshető elhalálozásokat, mire jogérvényessé válik a végzés, eltelik gyakran félév. Elég van-e tehát téve ily eljárással a törvény intentiójának ? mind ezekre feleljenek meg azon törvényszékek, melyek ily a törvénynyel ellenkező eljárást követnek, s azon felebbviteli törvényszék, mely ily visszaélést nem ró meg. De még egy szerintem, a törvény nyel ellenkezésben levő elvet észleltem, egy nekem a fentebbi módon, f. évi július hó 18-kán hozott, s csak september 12-én kézbesített határozatban. Ugyanis a végrehajtató a prts 446-ik §-a órtelmébeen jogosan kivánhatja a jogelőnyös követelések közé a foglalási s árverési összes költségeket felvétetni. Ugy hiszem, midőn a törvény az „összes" költségek nevezetével él, ezek közé kívánja soroltatni azon költségeket is, melyek a végrehajtás elrendelésére vonatkoznak, vagyis a végrehajtási kérelemért megállapított dijakat. Ám de sok helyen nem így értelmezik a hivatkozott §-st, s a végrehajtási kérvényért megállapított költséget a nem jogelőnyös tételek közé sorozzák némely törvényszékeink. Már szeretném tudni, nem-e az összes végrehajtási költségek közé sorozandó-e azon kérelem, mely épen alapjául szolgála végrehajtásnak, s mely nélkül foglalás sem eszközölhető ? Ne panaszkodjunk tehát a törvények ellen csupán, — melyek sok tekintetben hézagosak ugyan, — de még is leginkább az által válnak illusoriussá, mert bíráink azokat kénnyük, kedvők szerint értelmezik. JV. A. ügyvéd. Kereskedelem jogi döntvények. A kereskedelmi törvény 310. §. folytán az 1840. 22. t. cz. csödbirósági illetékességre vonatkozó rendelete hatályon kivül helyeztetett. A kereskedelmi ügyletből származó követelésre vonatkozólag a 309. §. engedte megtartási jog érvényesítetvén, — a hitelező az adós ellen elrendelt csőd esetében w, a megtartott tárgyak kereset utjáni eladatását a kereskedelmi bíróságnál eszközöl tel heti. A ,G-yőrvárosi s megyei takarékpénztár' bej. részvénytársaság — Schafner Antal vagyonbukott győri kereskedő csődtömegéé, a győri tszók mint keresk. bírósághoz rendes keresetet adott be, 2244 frt 80 kr. követelés kielégítésére megtartott értékpapírok bírói eladása végett — felperes előadván keresetlevelelében, mikép több győri kereskedő alkalmilag társaságba léptek — ezek közt alperes — 75