Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 74. szám

29G ninc8Ís, bejegyezve sincs ott. Továbbá felperes könyvei- | bői ki fog derülni, hogy a ker. törv. életbelépte óta tör­tént vásárlások rendeztettek, kiegyenlítettek. — Alperes a keresk. törv. életbelépte előtt kereskedőként sehol sem volt bejegyezve, tehát az akkori tartozásokra nézve az illetőség az 1840. 15. t. czikk szerint állapitandó meg, t. i. a polgári birósági. De ha ezen ügylet kereskedelmi lett volna is előbbi törvényeink szerint, ennek meg kel­lett szüni. minthogy 1875. évi tartozása kielégítéséül 2. •/. szerint egy Glatz Mária-féle követelését átengedte, s az általa elfogadtatott. A keresk. tsz ék f. évjul. 31. — 83672. sz. a. akifosrást elvetette következő indokokból: ö i „Felperes keresete alperes által vett áruk vételárá- ) ból származik; alperes pedig beismeri, hogy kereskedő; tehát ha igaz lenne is, hogy czégje nincs bejegyezve, az ! áruk vétele nála feltételezi a továbbadási szándokot; ; következőleg az A. számla alapjául szolgáló vételek a keresk. törv. 258. §. 1. pontjában érintett keres, ügyle­teket képezik melyek alapján az elj. rend. 5. §• értelmé­ben a keres, biróság illetősége megállapítandó." „Azon kifogás, hogy a keres, törvénynek viszzaható '• ereje az 1875. évben kötött ügyletekre nem lenne, el j nem fogadható ; mert a kereskedelmi ügyletek a keres, j törvény által csak szabatosabb meghatározást nyertek, de jogilag életbelépte eló'tt is léteztek, miért is csak a ker. törvény anyagi részének nem lehet visszaható ereje; i miért is az eljár. rend. 30. §. szerint csak azon keresk. perek vétettek ki a keres, biróság illetősége alól, melyek j már életbeléptekor más biróságoknál folyamatban voltak," \ „Az elj. rend. 8. §-szára alapított helyi illetőség j iránti kifogás sem volt elfogadható; mert a helyi illetőség j átalános szabályait a perrend határozza meg, s az eljárási i rendelet csak a kivételeket jelöli ki; minélfogva 8. §-sza ; csak oly kivételes esetekre vonatkozik midőn más kö- j rülményeknél fogva a helyi illetőség tneg nem határoz­ható; ugyanazért ezen 8. §. rendszerint csak a 6. §-ban j érintett keresetekre vonatkozik s csak kivételesen alkal- j maztatik az 5. §. alapjáni keresetekre." Alperes se mm. panaszszal élt. A Semmitőszék azt elvetette ; „mert mindkét fél kereskedő levén és igy az áruk i megvétele oly szándokkal, hogy azok ismét tovább adas- \ sanak, történvén: a kereseti ügylet a keresk. törv. 258. 1 §. 1. p. értelmében kereskedelmi ügyletet képez, mely­nek per utjáni megbirálására a kereskedelmi biróság áta­lában s különösen jelen esetben ez eljáró tszék azért illetékes, mtvel az illetőség átalános szabályait a beve­zető min. rendelet 1. §. értelmében az 1868. 54. t. cz. határozza meg, és a minist, rend. 8. §-sza csak a kivéte­leket tartalmazza, az előbbinek 35. §. szerint pedig a könyvkivonati követelés azon bíróságnál is beperelhető, melynek területén a könyvek vezetetnek." (1876. sept. 12. - 15688. sz. a.) Pénzbeli tartozások, ellenkező kikötés hiányában, a hite- \ lező telepjének helyén levén fizetendők, — e hely kereskedelmi bírósága beperlés esetében illetékesnek tekintendő. Thalmaier B. s társa bej. kereskedő czég Pesten — Adle rímre enyingi gyógyszerész e. a pesti váltó ker. tszék mint kereskedelmi birósághoz 2127 frt iránt keresetet odott be könyvkivonat alapján [A. alatt) az általa megrendelt és átvett áruk ára fejében, megjegyezvén a keresetlevélben, mikép fedezetül két vál­tót kapván alperestől, ezek alapján a váltó tszéknél be­perelte, de kiskorúságát kimutatván, váltó keresetétől elállott. Alperes illetőségi kifogást emelt; mert Enyingen lakván Pesten nem perelhető. Kiemeli továbbá hogy a perr. 35. §. itt nem alkalmazható, mivel annak csak akkor van helye, ha a kötelezettség keletkeztétől másfél év még le nem telt; ez pedig az A. könyvkivo­natból nem látható. A kereskedelmi tszék f. év aug. 3. — 84282. sz. a. végzéssel birói illetőségét megállapította; mert fel­peres helybeli bejegyzett kereskedő könyvei itten veze­tetvén, a perr. 35. §. értelmében jogosítva volt keresetét ezen kir. tszék előtt indítani ; ugyanazért a kereset alap­jául szolgáló számla egyes tételei iránti kifogások az érdemre tartozván, ezen tszék illetősége megállapí­tandó volt. Alperes semmiségi panaszt adott be ; A Semmitőszék azt el vetette ; „mert eltekintve attól, hogy felperes köoyvkivo­natra alapitván keresetét, az első biróság a perrend 35. §. szerint is illetékes;" „a panaszt elvetni kellett még azért is, mert a keresk. törv. 324. §, szerint ellenkező kikötés nem létében fizetési helyül azon hely tekintendő, hol felperesnek kereske­delmi telepe fekszik; ez pedig a biróság székhelyén van; ez szeridt az első biróság a perr. 30. §. ezerint is illeté­kes." (1875. sept. 12. — 16041. sz. a.) Jogeset. Bizonyos ingóságok a férj tartozásáért neje jelenlétében foglaltatván le, és ez alkalommal az nemcsak nem jelentvén be igényt^ söt azokat férje tulajdonának lenni nyilvánítván. — — ezen bíróságon hitül tett beismerése, később támasztott igény keresetét teljesen megdönti. Odry Csernus Julianna nemes militicsi lakos felperes — Fischer Izsák ugyanottani lakos m;nt végreh. foglaltató, 1-ső r. alperes, és Odry György végrehajtást szenvedett 2-od r. alperes e. bizonyos számú sertésekre vonatkozólag a zomborijbiróság előtt igénypert indított. A járásbíróság 1875. május 26. kelt végzés­sel felperest igénykeresetétől elmozditotta s az 1874. okt. 13-kán első r. alperes javára lefoglalt 7 dar. sertésre nézve a birói zárt továbbra is fentartotta s felperest a tanuzási dijakkal együtt 17 frt 25 kr. perköltségben el­marasztalta azon indokolással; mert „jóllehet felpe­resnő tulajdon igényét a lefoglalt 7 dar. sertésre Csernus Márton s Mátyás Mihály tanuk igazolták, de Csernus Márton vallomása 1-sö r. alperes kifogása folytán a perr. 192. §. d pontja értelmében birói figyelembe nem vétethetett, a másik tanú fél próbát képező vallomásá­hoz pedig felperesnő részére póteskü nem volt megítél­hető; mert tekintettel arra. hogy a végrehajtás alkalmá­val Khon Márton volt felperesi megbizott és igénylő fel­peresnő által lettek a lefoglalt tárgyak a végrehajtó vallomása szerint kijelölte; tekintettel arra,hogy a vég­rehajtási jkönyv tanúságaként felperesnő a végrehajtás alkalmával igényét nem jelentette be; de sőt Khon Már­ton és Knézi Máté hit alatt kihallgatott alp. tanukval­lomása szerint igénylő a végrehajtás alkalmával kijelen­tette, hogy a lefoglalt disznók férjéé az az 2-od r. alpe-

Next

/
Thumbnails
Contents