Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 74. szám

297 resé; ha tehát a tulajdoni igény meg is lenne állapítható, | felperesnö a disznókat igényelni nincs jogositva. mert | önmaga jelölte ki azokat végrehajtási alapul. — Khon Márton tanú e. tett felperesi kifogás figyelmen kivül volt hagyandó, mert ezen tanú, habár a végrehajtáskor 1-ső r. alperes megbízottja volt, de nem volt megbízottja a jelen külön pert képező igény ügyében." Ezen végzés e. felperesnö f e 1 e b b e z e 11. A b pesti ki r. tábla 1875. o k t. 13-kán hozott végzésével a jbirósági végzést megváltoztatta, és azon esetre ha felperes pótesküt tesz le arra, hogy a Iáfoglalt sertések az atja által neki még 1867. évben ajándékozott disznónak származékai s azok szaporodását képezik, felperes igény keresetének helyt adva a lefoglalt sertéseket felperes kizárólagos tulajdonának kimondotta, s a zár alól feloldatni rendelte — következő indokokból: „Igaz ugyan, hogy Odry Kristóf s Odry Dani felperesi tanuk a kérdéses körülmények felől közvetlen tudomással nem birnak, és hogy Csernus Márton vallomása a perr. 192. §. d. p. szerint végrehajtató alperes kifogása folytán bírói figyelembe nem vétethetik, sőt ezen tanú az idézett §. értelmében, tanuságtérdre sem bocsátathatott; mindazonáltal megváltoztatandó volt az első bírósági feltétlenül elutasító végzés; mert Mátyus Mihály kifogástalan felperesi tanúnak saját közvetlen tudomásán alapuló határozott s hittel erősített vallomása azon körülményekre nézve, hogy felperesnö 1867. évben édes atyjától egy hatos göbét kapott, s hogy a lefoglalt sertések ezen hatos göbének származékai, tehát szintén félperesnő kizárólagos tulajdona, — oly törvényszerű félbizonyitékot képez, melynek kiégészitése végett, a perr. 236. §. alapján s értelmében felperes részére a pótesküt megitélni s a kérdéses sertések zár alól feloldását ezen póteskü le — vagy le nem tételetői függővé tenni kellett." „Felperesnek a végrehajtás alkalmával tett nyilatkozata jelen esetben döntő erővel birónak azért, nem tekintethetett, mivel azon körülményből, hogy felperes a kérdéses sertések iránt a végrehajtáskor megkérdeztetvén, azokat akkor férje tulajdonának mondotta, nem következtethető, hogy felperes ezen sertések iránti tulajdonjogáról végkép lemondott, és azokat férje adóságában visszavonhatlanul átengedte volna." „A végrehajtató alperes részéről felhozott azon kifogás, hogy felperes a sertéseknek zár alól feloldását keresetében nem kérelmezte s így azok a zár alól fel sem is menthetők, azért mellőztetett, mivel tulajdoni igény pereknél ha felperes tulajdonjoga a lefoglalt tárgyakra megállapíttatik, a zár alóü felmentés, illetőleg az igényelt tárgyaknak az összeirásbóli kitörlése hivatalból is elrendelendő." A táblai végzése, első r. alperes adott be fe1 e b b e z é s t. A legf. ítélőszék következő végzést hozott: „A bpesti kir. tábla felebbezett végzése megváltoztatik s az első biróság végzése hagyatik helyben." Indokok: „Az igényelt ingóságok felperes jelenlétében foglaltattak le, az általa észrevétel nélkül aláirt végrehajtási jkönyv tanúságaként, és az alkalommal ő nem csak nem jelentette be igényét, hanem a lefoglalt sertéseket, — a kihallgatott Khon Márton és Knézy Maté tanuk vallomásai szerint, — végrehajtást szenvedett férje tulajdonául nyilvánította. — Felperes ezen bíróságon kivüli beismerése teljesen megdönti az ő igénykeresetét, — miután nem bizonyitotta, hogy ama beismerése a perr. 160. §-szában megkivánt kellékekkel nem bír. — A perköltségek megitélése a perr. 251. §-szán alapszik." (1876. július 28. — 6835. sz. a.) Scmmitöszéki döntvények. A perügyelö a tömeg activ követelései behajtása körül felmerült dijai s költségei iránt indítván a tömeggondnok ellen keresetet; s ily költségek a tömeg rendbeszedésére szükséges költségeknek levén tekintendők s a csödbiróság által sorolandók ; azon keresetre nézve a polgári rendes biróság illetősége meg nem állapitható. Rajner Gyula mint vagyonbukott Reitzer Isidor csőd per ügyelője — Reitzer Vilmos Lipót mint azon bukott csődtömeg gondnoka e. 292 frt 47 kr. munkadijai s költségei iránt a bpesti III. k e r. jbiróságnál sommás keresetet tám.,sztott. A jbiróság f. év juliusll. kelt végzésével ez ügyben birói illetőségét leszállította; mert az 1840. 22. t. cz. 79. §. szerint a perügyelő diját a csödbiróság határozza meg; azon törvény 24. §. értelmében a perügyelőnek kötelességében áll azon tartozásokat, melyek a tömeget követelőleg illetik, ha per nélkül megkaphatók nem volnának, a törvény utján behajtani; ennélfogva az ily perekből kifolyó költségek sem tekintethetnek másnak mint perügyelői dijaknak. Felperes perügyelő s e m m. panaszt adott be melyben fejtegeti, hogy a végzés tévedésen alapszik, mert keresete helytelenül mondatik perügyelői dijakra vonatkozónak s hogy az nem irányul a költség követelés birói megállapítására. Mert nem 1840 22. t. cz. 79. §. alá eső perügyelői dij, hanem a tömeget illető követelések körül felmerülő költségek és kiadások megtérítése kéretik. Es az ily perköltséget nem a csődbíróság, hanem az illető per birája állapítja meg, — behajtása pedig az 1840. 34. t. cz. 5. §. szerint a személyes birósághoz tartozik. A Semmitószék azt elvetette; „mert panaszló felperes mint vagyonbukott Reitzer Isidor csődperügyelője, keresete szerint, a tömeg érdekében, ennek activ követelései behajtása körül teljesitett munkadíjai s költségei fejében megállapított összeget, illetve annak még kifizetetlen részét kéri alperes mint Reitzer Isidor csődtömeg gondnoka ellen megítéltetni; ily költségek pedig világosan a tömeg rendbeszedésére szükséges költségeknek levén tekinteudők, — s az 1840. évi 22. t. cz. 80. §. értelmében a csődbíróság által sorozandók; — az első biróság az által, hogy illetőségét alperesi kifogás folytán meg nem állapította, alaki jogsertést el nem követetti" (1876. sept. 7. — 13922. sz. a.) Az előleges biztosítás elrendelésére, a vessély kimutatás tekintetéből nem elegendő az iktatói bizonyítvány aziránt, hogy adós ellen több sommás per s végreh. ügy van folyamatban s azon lény, hogy hitelező más adóságokért is kéntelen adósát beperelni. Merza Kajetán — Kalmár Dezső e. 60 frt váltó tőke s jár erejéig előleges biztosítás elrendeléseért a kolozsvári tszékhez folyamodott. A törvényszék f. év julius25. kelt végzésével azt megtagadta s a kérvényt hivatalból visszautasította. Fel peres semmiségi p a n a s z s z a 1 élt — 74*