Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 74. szám

Budapest, 1876. kedd, september 26. 74. szám. Tizennyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom : Kuresk. döntvények. — Igény jogeaot. — Semmitöszéki döntvények. — Rendelet. D^T" A jul.—septemberi előfizetési időszak e napokban lejárván, tisztelettel felkérjük előfizetőinket, szíveskedjenek az előfizetés megújítása iránt mielőbb intézkedni. — Köszönettel vennők, ha lapunk támogatói hatás- és ismeretségi körükben előfizetőink szaporítására közreműködnének. — Az év elejéről még néhány teljes példánynyal szolgálhatunk. — Az előfizetési dij ezentúl is évnegyedre 2 frt, félévre 4 frt, egész évre § frt. A szerkesztői szállás jelenleg Statiő-utcza 32. sz alatti házban 2-ik emeleten vau. Kereskedelem jogi döntvények. A kereskedelmi tárgyilagos birói illetös g megbirálására nem az döntő, mit alperes tárgyaláskor tagadott, hanem az mit felperes keresetlevelében állitolt. — Az tehát megállapítandó, hu a keresel reszvényvétel s eladásból, s mellékesen azzal kapcsolatos bankügyletekből származtatik, habár utóbbiakkal alperes iparszerüleg nem is foglalkozik. A ,M a g y a r á t a 1. hitelbank1 Pesten — A u e r Adolf kereskedő e. Bécsben — 1553 frt iránt a b p e s t i váltó ker. tszék mint keres, b i r ó s á g h o z keresetet adott be, felperes mint alperes bizományosa által teljesített részvény vásárlások s eladások s azzal kapcsolatos készpénz előlegezés s egyébb bankügyletek alapján (A. könyvkivonat.) Alperes i 11 e t ős é g i kifogással élt. Erre nézve tagadja, hogy kereskedő és pedig bejegyzett lenne ; hogy felperes bankot részvény vételre megbizta, attól pénz előleget kapót, vele bankügyleteket kötött volna. Ily kereseti czimek az A. könyvkivonat ,tartozik1 rovataiból sem tűnnek elő. De ha ált volna is felperessel üzleti viszonyban, a keres, biróság még sem lenne illetékes, mert a ker. törvény 259. §. I. s végkikezdése szerint a bankügyletek nem feltétlen keresk. ügyletek, — nem alperesre nézve miután azokat sem iparszerüleg nem folytatja, sem keresk. üzlete körében nem gyakorolja. — Tehát a keres, illetőségre egyik feltétel sem forog fenn; t. i. hogy alperes vagy bej. kereskedő legyen, vagy az ügylet reá nézve keresk. ügyletet képe/.zen. Tagadja azt is, hogy értékpapírok vásárlására bizta volna meg felperes bankot s ez kitűnik magából A. könyvkivonatából, melynek ,tartozik' rovatában egy tétel mellett sincs vonakozás értékpapírok, részvények vásárlására; mig a ,követel'alatti tételek is csak értékpapírokra való előlegezéseket jeleznek. A ker. törvényszék f. év aug. 7. — 85951. sz. a. illetőségét megállapította. Indokok: „Felperes keresetét az A. könyvkivonaton kivül azon állításokból származtatja, hogy őt alperes részvények vásárlásával s eladásával bízta meg s ezzel kapcsolatban készpénz előlegeket adott, bankügyleteket kötött." „Jóllehet a készpénz előlegezések s bankügyletek alperes irányában, kinek kereskedői minősége vagy bankügyletekkel iparszerüleg való foglalkozása sem bizonyítva sem elismerve nincsen — keresk. ügyleteket nem képeznek ; mert még elővélelem sem állitható fel az iránt, hogy alperes azokat kereskedelmi üzlete körében köthette ;a „mind azon által miután az előlegezések csak mellékíigyletek gyanánt említetnek, ennélfogva főkép az jön tekintetbe, hogy a főügylet alperes irányában kereskedelmi-e? Ez pedig ugy a mint ezt felperes az érdemben bebizonyítani kétségtelenül szándékozik, abból állana, hogy alperes részvény vásárlásokat s eladásokat tétetett felperes által. Ha ez igaz, úgy felperes megbízotti minőségben járult volna az ügylethez, alperes pedig a megrendelő fél lenne ; következőleg az ügyletet a megrendelőének levén minden következményeire nézve tekintendő, ez alperes irányában mint részvények megszerzését s azokkali nyerészkedést czélzó, a ker. törv. 258. §. 3. p. szerint feltétlen kereskedelmi ügylet s ennek alapján (elj. rend. 5. §. 1. p.) a tszék illetősége megállapítandó volt." Alperes semm. panaszszal élvén — A Sem mi tő szék aztelvetete; „mert alperes a helyi illetőség ellen kifogást nem emelt,; a mi pedig az ügy minőségéből származó birói illetőséget illeti, ennek elbírálására nem az a döntő a mit tagadott alperes az illetőségi kérdés tárgyalásakor, hanem az hogy mit állit felperes keresetlevelében; minthogy pedig felperes azt állítja, hogy őt alperes részvény vásárlásokkal és eladásokkal bizta meg és keresetét a mellék pontokra nézve is e viszonyból származtatja: a keres. törv. 258. §. 5. pontja szerint nyilvánvaló, hogy a felperes által állított ügylet kereskedelmi ügylet, mely fölött bíráskodni az eljárási szab. 5. §. szerint a keresk. bíróságok hatásköréhez tartozik." (1876. sept. 12. — 16042. sz. a.) A kereskedelmi illetőség álalános szabályai a polg. perrend rendelkezései alá esvén, a könyvkivonati követelés azon bíróságnál is beperelhető, melynek területén a könyvek vezetetnek. Spitzer Gerson s társai bpesti bej. nagykereskedő czég — Neuman Mária paksi lakos s kereskedőnő e. 1744 frt 19 kr. iránt a bpesti váltó ker. tszék mint keresk. bír ósághoz keresetet adott be — A. könyvkivonat alapján vásárolt áruk vételára fejében. Tárgyaláskor alperes illetőségi kifogással élt; mert nem ezen biróság területén lakik s ott üzlete 74