Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 73. szám - Az egyetemleges kötelmi jogviszonyról 3. [r.]

292 kötelem s a kötelmek körül fennálló jogszabályok ter­mészetéből folyik, hogy a hitelező követelését az egye­temleges adósok egyikének vagy másikának elengedheti, de azért a többieken az egészet megveheti; hogy azok egyikét vagy másikát az egyetemleges kötelezettség terhe alul kibocsáthatja, a nélkül, hogy e miatt a töb­biek egyetemlegessége irányában a legkevésbé is csor­bát szenvedne; s hogy végre, a hitelező keresetének egy vagy több egyetemleges adóstárs ellenébeni elutasítása, vagy — mivel egyik adós a köztük fennforgó viszony­nál fogva reá eső részt már lefizette — a kereset sub­stratumának leszállítása, a keresetnek a többi ellenébeni elutasítására, az egyetemleges kötelmi viszony felbontá­sára s illetve a részfizetést szolgáltató adós teljes fel mentésére, soha semmi szin alatt oknl nem szolgálhat. Az egyetemleges kötelezettséget vélelmezni nem szabad, kikötni pedig ott, hol a törvény különben is egyetemlegességet állit fel, nem szükséges. Az egyetem­legességet a következő kifejezésekkel: „egyete.aleg," „egyetemlegesen," „insolidum" „egy a többiért," „egy mindnyájaért" szokás megjelölni. Az egyetemlegesség perjogi oldalát tekintve, még a következőket tartjuk szükségesnek megjegyezni. A hitelezőnek, mindaddig, mig követelésére nézve teljesen ki nem elégíttetett, jogában áll követelése iránt az egyetemleges adósokat, tetszése szerint mind, azok közül többet vagy egyet megperleni s a megtámadott egyetemleges adós nincs jogositva a felosztás jótétemé­nyét követelni vagy azt, hogy egyetemleges adóstársai beperelve nem lettek, kifogásul felhozni ; de oly kifogá­sokkal, melyeket magából a jogügyletből meríthet, vagy melyek őt vagy vele adóstársait közösen illetik, sikker­rel élhet. Hogy mindez részint az egyetemleges kötelem alatt lappangó több kötelem önállóságából, részint pe­dig abból, hogy az egyetemleges adósok egyenkint is az egész követeléssel tartoznak, folyik, — a fentebbiek után tán mondanom is fölösleges. Kereskedelem jogi döntvények. A kereskedő segédek fizetés s más járandóságok iránti ke­reseteik, a mennyiben az előzetesen általuk megkeresett iparha­tóság határozataival meg nem elégednének, minden korlátozás nélkül a járásbíróságok mint kereskedelmi bíróságok hatáskö­réhez tartoznak. Szabó István paksi fakereskedő segéd — Teg­zes Kálmán fakereskedő e. Pakson 600 frt évi fizetés, 60 frt lakbér és 22 frt fizetési hátralék megtérítésére a paksi jbiróság mint kereskedelmihez kereset­levelet adott be, melyben előadja mikép alperes által 3 évre 600 frt évi fizetés s természetbeni lakás kikötésével kereskedői segédnek felfogadt.atott, s állását 1874. jan. l-jén el is foglalta, melynek 1876. vége g kellett volna szerződésszerüleg tartania. Azonban két év után alperes egyoldalulag megszegte a szerződést, felperest házából kitiltotta s 1876. évre fizetését megtagadta kijelentvén, hogy tovább segédjének nem tekiuti; azonfelül 1875. évi fizetéséből is még 22 írttal hátralékban van. — Min­denekelőtt az ipar törvény 98. §. értelmében a d.-földvári szolgabírósághoz mint iparhatósághoz folyamodott pana­szával, de ott azzal elutasittatott; minek folytán most a kereskedelmi birósághoz kellett keresetével járulnia. Tárgyaláskor alperes illetőségi kifogással élt; mert az eljárási szab. 1. § 2. pontjaként keresk. ügyekben is a perrend szabályai követendők; ennek 93. § a. p. szerint pedig a jbiróságok csak 300 ftig bírás­kodhatnak, ha csak b. p. szerint a sommás eljárás nem köttetett ki; mi itt nem forog fenn. — Igaz ugyan, hogy p.z eljárási rend. 7. §. 2. pontja, a keresk. törv. 55. §-szá­ban az iparhatóságokhoz utasitott ügyekben, a határo­zataikkal meg nem elégedő félnek kereseteire a jbiróság hatáskörét kiterjeszti, de nem tesz emlitést arról, hogy azon hatáskör határozatlan összegig kiterjesztetnék; tehát a jbiróság illetősége ily ügyekben is a 93. §. a b. pontjái szerint korlátoltatik. A jbiróság mint keresk. biróság f. év febr. 3-kán kelt végzéssel birói illetőségét megállapította; miután a keresk. eljárási rend. 7. §. 2. p. szerint a jbiróság illető­sége kiterjed a keres. törv. 55. §. értelmében az iparha­tóságokhoz utasitott azon ügyekre, melyekben a hatá­rozataikkal meg nem elégedő fél a bíróságokhoz fordul­hat keresetével és pedig minden korlátozás nélkül. Mig az eljárási rend. 7, §-szának alperes által idézett 1-ső pontja csak a keres. törv. '258. 259. §§-s/.ában jelzett s ide nem tartozó kereskedelmi ügyletekre vonatkozik. —• Az elj. rend. 2. 1. p. szerint a perrend szabályai ke resk. bíróságok előtt csak a ker. törv. kivételei mellett alkalmazandók; és ily kivételt képez az eljárási rend. 7. §. 2. pontja is. Alperes ezen végzés e. semm. panaszt adott be, melyben ismételi azon érveit, melyeket tárgyaláskor használt az illetőség ellen. A Semmitőszék azt — „tekintve a perrend 93. §. k. p. és a keresk. eljárási rendelet 7. §. 2. pontjának világos tartalmát — elvetette ;" „ugyanazon fél felebbezése folytán a periratokat kir. táblához áttétetni rendelte." (1876. sept. 12. — 9256. sz. a.) A kereset halmozottság esete nem forog fenn, ha a kere­setieveiben foglalt követelések részvény vásárlásból s azzal összefüggő pénzkölcsönzési s elölegezési ügyletekből szár­maztatnak. A részvény szerzés feltétlenül kereskedelmi ügylelet ké­pezvén, a keresk. illetőség megállapítására nem szükséges^ hogy alperes bejegyzett kereskedő legyen. A ,Magyar át alá nos hitelbank4 Pesten — Schlesinger Ignácz helybeli bej. nyomdatulajdonos e. 8627 frt 75 kr. iránt a b pesti váltó ker. tszék mint kereskedelmi biróság előtt pert inditott, minthogy alperes által részvény vásárlásokkal volt megbízva, ezt teljesítette, ugy azzal kapcsolatosan előlegezéseket kész­pénzben, valamint kölcsönöket is szolgáltatott alperes­nek, melyek összesen 10 ezer néhány szász ftot tettek, melyekre 2000 frt fizettetett általa ; s minthogy a töb­bit megfizetni — ismételt sürgetések után is — vona­kodik. (A1 alatti könyvkivonat szerint.) Alperes tárgyalásnál illetőségi kifogással élt, melyet főkép arra állapitott, hogy a kereset halmo­zottnak tekintendő, miután több követelést tartalmoz, melyek nem ugyanazon jogalapból, nem is hasonnemü ügyletekből keletkeztek, a részvény vásárlás, pénzköl­csön, s előlegezés különböző jogczimeket képezvén ; miért a perr. 66. §-ként már hivatalból visszautasitandó lett volna. — De azok mindenikére a keresk. biróság nem is illetékes, mert a ker. törv. 285. §-sza csak az értékpa­pírok vételét s más megszerzését sorolja keresk. ügyletek 1 közzé; tehát a pénzkölcsön s előlegezések nem sorolha­| tók a kereskedelmi illetőség alá. A kereskedelmi üzlet

Next

/
Thumbnails
Contents