Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 4. szám - A képviseltetés és helyettesítésről sommás perben

17 leendő átadására köteleztettek ; minthogy végre alperes a megbecsült épületeket a becsár megtérítése mellett mindeddig által nem vette, — önként következik, hogy miután különben is a jelen perbeli keresetlevélnek B. alatti melléklete szerint, alperes a további haszonbérletet egyszer mindenkorra felperesektől megtagadottnak jelentette ki; sőt őket a jelen perbeli tárgyalási jkönyv 9 ik lapján is birtokáról kitiltatni kérte, — felperesek jogosítva lettek követelni, hogy a nekik haszonbérbe adott kocsmáltatási jog tőlük visszavétessék ; de más részről megfelelő kötelessége alperesnek, a kocsmai épületek átvehetése mellett, nem mint ö kívánja, 2579 frt 60 krt, hanem a már bíróilag megállapított s legfőbb bíróságilag jogérvényesen helybenhagyott, és igy jelen perben kérdés alá nem vehető becsárt felpereseknek megfizetni; annyival inkább m i v e 1 a B. alatti perben hozott ítéleteknek egészben vagy részben hatályon kívül tétele csak perujitási úton eszközölhető." „Az érdemre nézve tehát a másod bírósági ítéletet ezen, — a kamat és perköltség tekintetében pedig az abban felhozott okokból helybenhagyni kellett." „A felebbezett Ítéletnek rendelkező része harmadbiróságilag azért egészítetett ki, mivel a perből az tűnik ki, hogy a kereseti épületek telekkönyvileg felperesek nevére vannak bejegyezve ; a mennyiben tehát azok becsárát alperes megtériteni tartozik, kötelesek viszont felperesek is, azon épületeket alperesnek tehermentesen általadni, s a nevökre, vagy mások nevére történt telekkönyvi bejegyzésnek kitörlését eszközölni." (1875. decz. 22. — 10299. szám a,) Semmitöszéki döntvények. A kártételben talált s behajtott marhának elárverezése, a behajtó kárára s veszélyére s annak kérelme folt/tán, az 1848-én IX. t. cz. rendelkezésének megfelelöleg elrendelhető. Tehel Simon a Sioger-féle birtokon gazdatiszt Csor ba Lajosnak ökrét kártételben találván, azt behajtatta és azután az illető járásbírósághoz annak elárvereztetéseért folyamodott. A j bíróság f. év jul. 30. — 5788. sz, végzésével folyamodó kérelmének helyt adott, s az ő kárára s veszélyére az árvcést elrendelte meghagyván a végrehajtónak, hogy a bejövendő ár bírói letétbe helyeztessék miután a követelt kár s tartási díjak, valamint a további követelések még igazolva nincsenek. Csorba Lajos se mm. panaszt adott be. A Semmitőszék azt elvetette ; „tekintve, hogy a behajtott marha az állított kár fejében van visszatartva, s panaszló ellenfele 1885 sz. a. beadványában kárát fel is számította;" „tekintve továbbá, hogy a marhának elrendelt árverése panaszló ellenfele veszélyére az 1848. IX. t. cz. rendelkezésének megfelel ; annak megvitatása pedig váljon jogszerűen történt-e a behajtás — a folyamatban levő perre tartozik;"*) „tekintve végül, hogy az eljárt, jbiróság neheztelt végzést nem hivatalból, hanem panaszló ellenfelének — *) Csorba Lajos Tehel gazdatiszt ellen egy jármos ökör természetbeni visszaadatása vagy 150 frt árának megfizetésére a komáromi jbiróság előtt a pert megindította. a m. k. belügyminísterium által a bíróságokhoz utasított kérelmére és sürgető ujabb beadványa folytán hozta." (1875. nov. 30. — 15909. sz. a) Felhívási ügyben, a számadás követelési jog vitás nem levén, a felhívott által beadott kifogások keresetnek tekintendők, és a felett, per felvételi határnap kitűzésével, rendéi eljárás szerinti perkezelésnek van helye. Lázár Jakab — Fuss János ellen kolozsvári tszékhez számadásra felhivási keresetet adott be, mely letárgyaltatván f. év jun. 30.j— 282. sz. a. kelt ítélettel felperes számadása jóváhagyatott s az a további felelőség terhe alól felmentetett. Alperes semmis égi p a n a s z s z a 1 él vén — A Semmitőszék a tszéki ítéletet az egész eljárással az 1874. jul. 2-kán 6596. sz. a. kelt végzésig megsemmisitette (297. §. 1. p.) alperesi felebbezést visszaadatni rendelte, s a beadott kifogások felett ujabb határozathozatalra utasította; „mert jelen ügyben a számadástétel iránti kötelezettség s illetve a számadás követelése iránti jogkérdése, tekintve a számadó által, habár kereset alakjában beterjesztett számadást s a felhívott részéről megtett kifogások tartalmát, vitás nem levén, ennélfogva a számadási kötelezettség fennállása, vagy ellenkezőjének a felhivási eljárás szerinti eldöntése szükségkép fen nem forog; mihez képest, tekintve, hogy a törvény ily esetekben további eljárás iránt világosan nem rendelkezik, a perr. 516. §-nak első bekezdése átalános intézkedésének figyelembevételével, — ez ügyben a felhivott részérói beadott kifogásokat keresetnek kell tekinteni, mely felett az eljárás hivatolt §-nál fogva a perrend közönséges szabályai szerint történik s ekként említett kifogások folytán perfelvételi határnap kitűzésének s a rendes eljárás szerinti további perkezelésnek van helye; ezen okokból a jkönyvi tárgyalás helytelenül lett folyamatba téve." (1875. decz 2. — 18509. sz. a.) Sommás eljárásban, nem ügyvéd általi képviseltetésnél, a perr. 167. 168. §§. rendelte kellékek megtartásával a hitelesítés nélküli meghatalmazvány is elégséges.*) Ifj. Grenuth Márk — W i e d e r Samu ellen a f.vissói jbiróság előtt 20 ) frt iránt sommás pert inditván, tárgyalásra, alperes helyett, hitelesítés nélküli átalános meghatalmazványal Wieder Ábrahám, ki nem ügyvéd — jelent meg. — Ezen alperesi képviselet elfogadtatott s az ügy vele letárgyaltatott, s ítélettel befejeztetett, mely ellen felebbezés történt. A k i r. tábla pedig hivatalbóli semmiség alapján felterjesztette. A S e m m i t ö s z é k ez esetben a 304. §-szt alkalmazhatónak nem találta; „mert sommás eljárásban a perr. 88. §. szerint a felek nem ügyvédre is bizhatják ügyeik vitelét, — s ily esetben ugyanazon §-ként a meghatalmazványra nézve elegendő a 167. 168. §§. rendeleteit megtartani; a törvény ezen kivételes rendelkezése mellett pedig a perr. 553. § ban foglalt átalános szabály alkalmazást nem nyerhet." (1875. nov. 30. — 19743. sz. a.) *) Ezt a Semmitőszék már számtalanozot kimondotta, mind a mellett a bíróságok nem látszatnak arról tudomással bírni — még a kir. tábla sem ! 4*