Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 70. szám

280 biztosítási intézkedések közzé a fél által egyedül kérelmezett letiltás nem tartozván ; a biróság az által, hogy a letiltás elrendelése mellett egyúttal az ellenfél meghallgatása nélkül jogi következményeket is megállapított — valamint a perrendtartás ellenére járt el, ugy a tilalom körén is túl ment; minek folytán ezen végzését következményeivel együtt megsemmisíteni kellett." (187(i. sept. 5. — 14820. sz. a.) A keresetből, habár abban a vásárolt áruezikkek minőség s mennyiség tekintetében nem részletezteltek is, — a biróság nyilvánvaló illetéktelensége ki nem tűnvén, az hivatalból visszi nem utasítható. Jákó Mihály szatmári bejegyzett kereskedő — Kovács Béla kereskedő s falusi lakos e. 103 írt 66 kr. könyvkivonati tartozás iránt a s z a t m á r-n é m e t i j biróság mint kereskedelmi biróság előtt sommás keresetet támasztott, mely tartozás A. főkönyvkivonat tanúságaként 1875. évben vásárolt bolti aruk ki nem fizetett árából keletkezett. A járásbíróság mint keresk. biróság f. év június 7. kelt végzéssel a keresetlevelet felperesnek kijavitás végett visszaadatni rendelte; miután a becsatolt könyvkivonat azt, hogy a vásárlás mily nemű s mennyiségű áruezikkekre vonatkozik, csak egyedül 51 font szalonára nézve tünteti elő; s miután utóbbi czikk mennyisége oly csekély, hogy sem ezen sem a többi minőség és mennyiség tekintetében nem részletezett tárgyak, és illetőleg ügyletek a keresk. törv. 258 — 260. §§-ban felsorolt, s az igazs. ministeri rendelet 7. § sza által jelzett esetek közénem tartozik; ez okból jelen per tárgya kereskedelmi, ügyletnek nem tekinthető s azért a keresetlevél kiigazítás végett visszaadandó. Ezen végzés ellen felperes semm. panaszt adott be, melynek okai következők. A kereskedőnek üzlete folytatásához tartozó ügyletei, a keresk. törv. 260. §. szerint kereskedelmi ügyleteknek tekintetnek ; és az eljárást szabályozó min. rendelet 93. §. a. b. pontja korlátai között a jbiróságok mint kereskedelmi bírósághoz tartoznak. — A könyvkivonatnak a keresetlevélhez melléklése nem is volt szükséges; a bizonyiték tárgyaláskor is előterjeszthető. A biróság a keresetet tévesen hivatalból vette vizsgálat alá; de a végzése a könyvvitelre vonatkozólag téves is. A Semmitőszék annak helyt adva a jbiióság neheztelt végzését a perr. 297. §. 5. p. alapján megsemmisitette s azt a kereset törvényszerű elintézésére utasította ; „mert a járásbíróság mint kereskedelmi biró.ságnak nyilvánvaló illetéktelensége a keresetbö'l ki nem tűnik ; az tehát hivatalból visszautasítható nem volt." (1876. sept. 5. — 13555. sz. a.) Annak részére, ki mint gyáros kereskedelmi ügyletekkel iparszerüleg foglalkozik, valamely kereskedő által, a tőle tovább eladás végett megvett áruk vételára [éjében váltó kiállításával — kereskedelmi ügylet jön létre. Ily váltónak akár természetben kiadatása, akár értékének megtérítése iránti keresel a kereskedelmi biróság illetőségéhez tartozik. Berger Lipót bpesti bejegy. kereskedő — Spitzer E. Csehországban veiperti bsjegyzett gyáros és kereskedő ellen bizooyos 329 frt 57 krról szóló váltónak természetbeni kiadása, esetleg 329 frt 57 kr- érté| kének megtéritése iránt a bpesti váltó keresk. | tsz ék mint kereskedelmi biróság előtt rendes keresetet f támasztott, előadván: mikép alperes helybeli megbizottI jávai A. Schönfeld czéggel az alperestől ugyanazon megbízottja közbejöttével vásárolt árukért 61 1 frt tartozására vonatkozólag oly egyességre lépett A. szerint, hogy az összes tartozásáért Reicli Mária által kibocsátott s felperes által elfogadott 156 frt és 150 forintról szóló váltókat adott át, melyek átvételével a megbízott czég az egész tartozást kiegyenlítettnek nyilvánította, tehát a 355 frt, többletet elengedettnek mondotta kötelezvén magát az előbb felperes által elfogadott 329 ftról szóló s a 611 frt tartozása egy részének fejében adott váltót f. év april 15-ig visszaszolgáltatni, minek azonban mai napig sem tett eleget s igy annak van kitéve, kogyezen utóbbi váltó tovább forgatatván, annak összegét még egyszer kell kifizetnie. Tárgyaláskor alperes illetőségi kifogást emelt; mert a keresk. törv. 258. §-szában köi ülirt keresk. ügyletek közt nem foglal helyet a váltó vagy is valamely okirat kiadatása; továbbá mert alperes mint csehországi lakos ki nem kereskedő, ki keresk. ügyletekkel nem foglalkozik, a pesti tszék illetősége alá nem vonható; ő a keresetbeli követelésekért ha valók lennének is csak személyes bíróságánál lenne perelhető. És az A alatti levél tőle nem származott, s annak kiállítására senkit sem jogosított fel; a birtokában s tulajdonában nem létező váltó kiadására magát nem kötelezte, nem is kötelezhette ; felperessel a kérdéses egyességre soha nem is lépett. A keresk. törvényszék f. év július 17. kelt végzéssel az illetőség ellen emelt kifogást elvetette: „mert alperes azon felperesi állítást, hogy felperes tőle árukat vásárolt, nem tagadta, valamint a C. alatti könyvkivonat tartalmát a számtételekre nézve nem vonta kétségbe; végre a D. alatti okiratra is csak azon észrevételt tette, hogy az nem tőle szármaeik; mi ki nem zárja azon feltevést, hogy a/.on okirat, ugy mint azt nyomtatott czimzete is tanusitja, alperes üzletéből adatott ki. mely szerint alperes zsinór gyártással foglalkozván, ez pedig feldolgozást kívánó anyagok beszerzését feltételezvén, okszerűen következtetni kell, hogy alperes a keresk. törv. 258. §. 1. p. szerinti kereskedelmi ügyletekkel iparszerüleg foglalkozik, tehát a ker. törv. 3. §. értelmében kereskedő; ugyanazért az általa tett eladások, s ezek folytán történt vételár iránti kiegyenlítések a ker. törv. 260. §. szerint kereskedelmi ügyleteknek tekintendők, és ezekből származtatott perben a keresk. biróság az eljárási rendelet 5. §. szerint illetékesnek volt kimondandó." Alperes semm. panaszszal élt — A Semmitőszék azt elvetette; „mert alperes, ki mint gyáros a keres. törv. 258. §. 1. p. szerinti kereskedelmi ügyletekkel iparszerüleg foglalkozik, nem tagadta, hogy a keresetben körülirt váltó jelenlegi felperes s bej. kereskedő által az eladott, s további eladás végett megvett áruk vételára fejében állitatott ki; mi által a fentebbi irányban szabályozott kereskedelmi ügylet jött létre.* „Az A. alatti egyesség eme váltóban foglalt tartó tozás átváltoztatása iránt Budapesten jött létre, és a teljesítés is helyben lett kikötve;* „következve az eljáró törvéuyszék kereskedelmi s helybeli birói illetőségét a keres. törv. 258. 260. s 3. §-sza, valamint a min. rendelet 8. §. értelmében kellően in-