Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 65. szám

261 Felperes azonban a törvényben és szabály rendele- | tekben előirt esküt letenni vonakodott hivatkozván | nazarénusi vallására, melynek elvei az eskü- i letételét meg nem engedik, s annak pótlására külön nyikozatot ajánlott. A jb i ró sá g f. év febr. 28. kelt végzéssel az esküt le nem tettnek nyilvánitotta, mert a/, eskü oly értelemben, mint odaítélve van, és azon mód szerint, a mint azt az ügyviteli szabályok előirják, levén leteendő, s a nazarénus vallás elvei szerinti, esküt helyettesítő nyilatkozat eskünek tekinthető nem levén, — az eskü le nem tettnek volt nyilvánítandó. Az esküre kötelezett felperes a jbirósági végzés ellen s e m m. panaszt adott be. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a fél, ki az itélet folytán esküt letenni utasítva vau, — tartozik a perrend. 239. § szerint az ítélet jogerőre emelkedése után, az eskü letételére kitűzött határnapon az esküt letenni: minthogy pedig panaszló felperes az esküre utasító ítéletben megnyugodott, a megszabott eskü forma szerint azonban az esküt letenni vonakodott ; de különben a vallás s közoktatási minister 1868. évi ;iug. 13-kán 563. sz. a. kelt, rendeletei szerint a nazarénusok nem tartoznak a törvényesen bevett vallás felekezetek közzé, következve felperesnek ez irányban! kifogása figyelembe nem vehető s reá a perr. 242. §-sza második bekezdésének rendelete nem alkalmazható — a bíróság szabályosan határozott midőn az esküt le nem tettnek mondotta ki." (1876. június 20. - 8678. sz. a.) | II. „Tekintve, hogy a perrend 360. §-hoz képest a végrehajtási végzés rendszerint a végrehajtást szenvedettnek csak közvetlenül a foglalás eszközlése elölt kézbesiltetik; ugy tekintve, hogy a 298. §. utolsó kikezdése szerint a végrehajtás folyamában felmerült panasz a végrehajtást foganatosító biró ságnál nyújtandó be : oly esetekben, midőn a váltótörvényszéli által ingó s ingatlanokra vonatkozóan hozott végrehajtási végzés, s az annak alapján foganatosított eljárás egy beadványban foglalt semm. panaszszal lámadtatik meg, — e panasz annak a kir. táblán lett elintézése után, a végrehajtási eljárás ellen intézett részében, a Semmitőszék által, a váltó végrehajtás tárgyában kelt igazs. min. rendelet 80. §. alapján szabályszerűen vehető vizsgálat alá." Alkalm il következő jogeset szolgált. Beér Miksa — H u be r Alajos ismeretlen örökös i e. 363 frt 65 kr. váltó tartozás iránt a bpesti váltó törvényszék előtt pert folytatván, alperes elmarasztaltatott s ellene a végrehajtás elrendeltetett, minek foganatosítására a zala-egerszegi tszék mint dologi bíróság megkerestetett, s az általa eszközöltetett. A végrehajtási végzés és eljárás ellen ugyan egy beadványban — özv. Huberné mint kiskorú gyermekei gyámanyja és Páslek József közgyám semmisógi panaszt adtak be, melyet a tszék a kir. táblához terjesztett fel. A kir. tábla f. év május 2. kelt 1705. sz. végzéssel a végrehajtási végzésre vonatkozó semm. panaszt visszautasította, az ugyan azon beadványba foglalt s a végreh. eljárás ellen intézett panaszt pedig a Semmitőszék elébe terjesztette. A Semmitőszék a semm. panasznak a végrehajtás foganatosítására vonatkozó részét vizsgálat alá vevén, azt elvetette; „mert a végrehajtás foganatosítása végett megkeresett zala-egerszegi tszék mint a végrehajtás tárgyát képező ingatlan birtokra nézve illetékes dologi bíróság s ezzel egyesült telekkönyvi hatóság, az elrendelt végrehajtás foganatosítására a perr. 353. §. szerint hívatva levén, a panasznak erre vonatkozó része helyes alappal uem bír; a végrehajtási eljárás illetve a teljesitett becslés s tartozék összeírása körül pedig alaki törvénysértés közbe nem jött, de ilyen a foganatosításkor személyesen jelen volt panaszló fél részéről fel nem is hozatott.* (1376. június 20. — 9066. sz. a.) III. „A periratok mellékletei azok kiegészítő részét képezvén: a kir. Semmitő'széknek 1872. sept. 18 ki azon megállapodása, mely szerint a perbeli beadmányoknál használandó nyelv kérdésére vonatkozó, s természeténél fogva inkább közigazgatási jellegű intézkedés által netalán okozott sérelem a perrendtartásban szabályozott jogorvoslatok tárgyát nem képezheti, — kiterjed a perbeli beadványok mellékleteire is.11 Jogeset ez volt: ' A ,Maticza Szerbszka1 irodalmi egylet mint a Tököly-féle alapítvány kezelője — Teneczky Lázár ellen az aradi tsz éknél 4607 frt 80 kr. iránt keresetet támasztott, melynek periratai mellett több darab számadás s mellékletei szerb nyelven adattak be. A törvényszék f. év april 26. kelt végzészel elrendelte, hogy felperes azon mellékleteket 60 nap alatt hiteles magyar forditásban adja be. Ezen végzés e. felperes semm. panaszt adott be. A Semmitőszék azt visszautasította; „mert a perpeli beadványoknál ugyanazok kiegészitő részét képező mellékleteknél használandó nyelv kérdése nem a perrendtartás, hanem a közjogi természetű 1868. 64. t. czikkben levén szabályozva, a nyelv kérdésére vonatkozó és természeténél fogva közigazgatási jellegű intézkedés által netalán okozott sérelem a perrendtartásban szabályozott jogorvoslatok, — következve semm. panasz tárgyát nem képezheti." (1876. július 13. — 10748. sz. a.) Neai teljes tanácsülésből. A gyám csödbejutása a gyámságtóli elmozdításra, vagy külön gondnok kirendelésére alapul szolgálhat; de magában a csödnyitás ténye a gyámságot meg nem szünteti. Wahlkampf Ede — Wahlkampf Irma mint csődbe jutott Wahlkampf Henrik Károly gyermekei term. s törv. gyámja e. 78 frt 28 kr. iránt a bpesti VI. VII. ker. jbiróságnál keresetet támasztott, melynek tárgyalása jun. 26. hozott Ítélettel befejeztetett. Alpares semmiségi panaszszal élvén — A Semmitőszék a neheztelt ítéletet s eljárást mégsem misiiette (197. §. 1. 15. p.) s a szabálytalan keresetet felperesnek visszaadatni rendelte; „mert habár a gyámnak csődbe jutása, annak a gyámságtól az árvaszék általi elmozdítására, vagy külön gondnok kirendelésére indokul szolgálhat; de maga a csőd nyitás ténye a gyámságot meg nem szünteti; s eszerint Wahlkampf Henrik Károly gyermekei a miatt, mivel nevezett apjok csődbe esett, — minthogy annak a gyámságtóli elmozdítása nem is állittatik, mint kiskorú gyermekei term. s törv. gyámja mellőzésével, az anyja képviselete mellett annál helytelenebbül vonattak perbe" — „mert az anya term. és törv. gyámi minősége csak 65*