Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 65. szám

260 hitelesített könyvkivonat magában nem is lehet elégséges az illetőség megállapítására. A keres k. törvényszék f. évjulius 10. — 73757. sz. a. végzéssel az illetőségi kifogásnak helyt nem adva, illetőségét megállapította ; „mert a keresk. törv. 259. § 7. p. szerint a kereskedelmi ügyletek közvetítése, a mennyiben iparszerüleg gyakoroltatik, kereskedelmi ügyletet képez; s különösen a keresk. törvény 534. §. szerint az, ki kereskedelmi ügyletek megkötésének közvetítésével foglalkozik alkusznak, s e minőségben a ker. törv. 3. §. értelmében kereskedőnek tekintendő; alperes pedig azt, hogy alkusz, maga is beismervén, az eljárási rend. 5. §. 2. p. értelmében, ezen ügyletben, mely alkuszi foglalkozásából származik, a kereskedelmi bíróság illetősége megállapítandó volt." Alperes semm. panaszt adott be; melyben tagadván, hogy a kereseti ügylet alkuszi foglalkozásból származnék s az alkuszi ügyletet képezne — azon különös okoskodással él, hogy a tárgyalásnál használt azon saját kifejezése: mikép ő csak „közönséges" alkusz, azt kell, hogy jelentse, mikép ö nem gyakorolja iparszerüleg az alkuszi foglalkozást. — De ezektől elvonatkozva, a kereskedelmi illetőség csak akkor lehetne megállapítható, ha igazoltatnék, hogy a kereseti ügyletet alkuszi minőségben létesítette, az az a zsákok kölcsönvezetését közvetített, — mit azonban a felperes nem is állított. A Semmitőszék a semm. panaszt vizsgálat alá vévén, — következő határozatott hozott. A semmiségi panaszt elvettetik; „mert panasztevő saját beismerése szerint alkusz; és felperesnek a keresetbeli — a keresk. törv. 260. §-sza értelmében kereskedelmi — ügyleteinél mint alkusz járt közben; — a kereseti ügylet eszerint a keresk, törvény 3. 259. §. 7. pontja és 354. §-sza értelmében panaszkodóra nézve is kereskedelmi ügyletet képezvén, a törvényszék az eljárást szabályozó min. rendelet 5. §. 2. pontjánál fogva illetőségét helyesen állapitotta meg." (1876. aug. 16. — 14392. sz. a.) A biztosítások elválalása feltétlenül kereskedelmi ügyletet képez. A kereskedelmi törvény életbelépte előtt keletkezett ügyletekre vonatkozó perek is kereskedelmi (örvény s bíróság illetősége alá tartoznak^ ha a keres, törvény életbelépte után inditattak. Pessl Regina pesti kereskedőnő — szab. cs. k. ,Phönix' biztosító társulat e. biztosítási szerződés érvénye s 8000 frt életbiztosítási összeg kifizetésének megítélése iránt a bpesti váltó keresk. tszókhez mint kereskedelmi birósághoz rendes keresetlevelet adott be — előterjesztvén, mikép Pessl József életét ezen társulatnál még 1869. évben javára 8000 frt erejéig biztosította (.4.) a biztosítási dijak 1875. okt. 15-ig kifizetettek s B. szerint alperes által felvétettek: sőt az A. bárczára a társulat által kölcsön is nyújtatott. — Markovics József beszedéssel megbizott ügynök f. év márczius 13-kán a jan. 15-ki részlet nyugtával kereskedői boltjában megjelent s az ott levő fia Pessl Berthold az esedékes 101 frt 43 krt annak leolvasta, ki azonban a nyugtát át nem adta azon okból, mert szerinte abban a kölcsön utáni 32 frt 87 kr. kamat járulék is nyugtázva van. Erre fia felkérte az ügynököt, várjon a boltban mig azon összeget elhozza, vagy vigye a nyugtát a hely| beli föügynökséghez, hol délután vagy másnap megjele| nend fizetés végett; mire az ügynök azt feleié, hogy: nem tesz semmit, erre többször járok, majd holnap vagy holnapután eljövök a pénzért. 0 azonban márczius20-ig nem jött oda — és férje márczius 20 — 21. közti éjjel meghalván — midőn a halálesetet a főügynökségnél bejelentette és a biztosítási összeg kifizetését kérte, az megtagadtatott, állitatván, hogy a biztosítás stornirozottnak tekintendő. Alperes illetőségi kifogással élt — egyrészt a törvény visszaható erejének tagadásából indulva ki másrészt tagadva, hogy jelen esetben a keresk. bíróság illetékes lenne, minthogy az eljárási rend 5. §. 1. pontja szerint az ott elősorolt keresetek csak akkor kereskedelmi illetókességüek, ha alperes bejegyzett kereskedő — mi irányában nem bizonyittatott. A keres, tszék f. év július 10. — 73758. sz. a. végzésével illetékességét megállapitottai Indokok: „A biztositások elválalása feltétle nül kereskedelmi ügyletet képez, s habár az 1875. 37. t. cz. életbeléptetése előtt a kereskedelmi s nem kereskedelmi ügyletek külön birósághoz utasítva nem voltak, — átalános jogi felfogás szerint nem lenne elfogadható azon nézet, hogy a biztositások elválalása a keresk. törvény életbelépte előtt nem volt kereskedelmi ügyletnek tekinthető; ugyanazért a keresk. eljárást szabályozó rendelet kiterjeszti a keresk. bíróság illetőségét a keresk. törvény életbeléptetése előtt keletkezett ügyletekből származott keresetekre is, s ezen illetőséget csak azon kereskedelmi természetű ügyektől vonja meg, a melyekből keletkezett perek más bíróságoknál már a keresk. törvény életbelépte előtt folyamatban voltak." Alperes semmiségi panasszal élvén — A Semmitőszék azt elvetette ; „mert a keresetbeli ügy panaszló által is elismerve a keres. törv. 258. §. 4. pontja szerint kereskedelmi ügyletet képez: és miután a kereset a kereskedelmi törvény hatályba lépte után inditatott, — e felett eljárni az 1875. decz. 1. kelt eljárási rendelet 1. 5. s 30. §§-szai értelmében a kereskedelmi bíróság illetőségéhez tartozik." (1876. aug. 16. - 14391. sz. a.) Semmitőszék teljes tanncsülési döntvényei. A június 20-ki és július 13-ki plenumban következő elvi határozatok hozattak: I. „Miután a nazarénusok mint a vallás- s közokt. m. k. minister állal 1868. aug. 13-kán 12548. és 1875. év jan. 13-án 563. sz. a. kibocsátott rendeletekből is kitűnik, a törvényesen bevett vallásfelekezetek közzé nem tartoznak : irányukban a perrendt. 242. §. második kikezdésének kivételes intézkedése, — mely kizárólag az eskü-letételtől saját hitelveik szerint törvényesen felmentett felekre szorítkozik, — nem alkalmazható." Ezzel következő kérdés oldatott meg elvileg : ,Nazarénus honpolgár ki a megítélt esküt saját vallásának hitelvére hivatkozva, letenni vonakodik, mondathatik-e ki ezen vonakodása alapján pervesztesnek ?' A jogeset következő: Kovács István újvidéki lakos —Rottman J[óz se f ellen az újvidéki járásbíróságnál 59 frt iránt perelvén, az ügy letárgyalása után, alperes elmarasztatott a felperesnek odaítélt főeskü letétele feltétele alatt.