Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 64. szám

256 alakításáról, folyamáról s határozatairól biztos tudomással birjanak, — ezek folytán kérik : hogy nevezett részvénytársulat június 28-ki közgyűlésének jegyzőkönyvét, nevezetesen annak alakításáról, a részvény letételi igazolványokról, szavazók névsorától, a keresk. mérlegről, összes mellékleteivel,— ugy a közgyűlés határozztait, mihelyt azok a keresk. törvényszéknek bemutattatnak másolatban saját költségükön kivehetni megengedtessék. A keresk. t s z ék f. év július 3. — 72810. sz. a. következő végzést hozott: Folyamodók azon megjegyzés mellett, miszerint a bentérintett közgyűlési jkönyv f. év június 30-kán 72473. sz. alatt immár bemutattatott, értesitetnek, miszerint a szükséges másolatokat a keresk. czégek berendezését és vezetését szabályozó min. rendelet 20. §. alapján bármikor megszerezhetik. Ezen végzés — ugy azt megelőző 72473. sz. végzés e. Hirschfeld Károly semtn. panaszt adott be, miután a kért s közlött jkönyvböl arról győződött meg, hogy a közgyűlési jkönyv elintézéséül az a 72473. sz. végzéssel nem csak tudomásul vétetett, hanem a részvénytársaság felszámolása be is jegyeztetni már elrendeltetett. Alapitja a keresk. törv. 174, §-szára mely a részvényesnek jogot ád 15 nap alatt a közgyűlési határozatot megtámadhatni. A keresk. tszék jul. 13. — 76402. sz. a. a semm. panaszt hivatalból visszautasította: tekintve, hogy a keresk. eljárási rend. 38. §. értelmében, a perenkivüli ügyekben hozott birói határozatok ellen csak folyamodásnak van helye a kir. táblához, s ez ellen a legf. Itélőszékhez: s tekintve, hogy a megtámadott végzések kizárólag perenkivüli ügyekre vonatkoznak, Folyamodó ezen végzés ellen is semm. panaszszal élvén — az felterjesztetett. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a keresk. törvény 174. §. alapján megindítandó kereset felszerelésére irányzott fellépés perbeli eljárásnak nem tekintethetvén, az eljáró tszék semmiségi okot nem szolgáltatott, midőn a perenkivüli eljárás keretében hozott 72473. és 72810. számú végzések ellen 76402. sz. a. beadott semm. panaszt mint helyt nem fogható jogorvoslatot hivatalból visszautasította." (1876. aug. 16. — 14697. sz. a.) Jogeset. Az ki idegen állatokat — páváhat — melyek ház-udvarába jöttek, agyonlövi, miután azok más módon is ártalmatlanokká tehetők, javai megvédésében jogos védelemmel nem él. Az tehát az azáltal okozott kárt a tulajdonosnak megtéríteni tartozik. Dómján Mária, Szentkirályi Tóth Lászlóné — Lakos László e. 100 frt kárösszeg megfizetésére a kecskeméti jbiróság előtt még 1873. évben pert indított. A kár onnan származtatik, mert felperes 3 pávája alperes udvarára és házára szállottak, mit alperes tűrni nem akarván azokat agyonlőtte. Az 1873. évben kezdett per első bírósági ítélettel ellátatván, felebbeztetett s 1873. évben a kir. tábla által feloldatott. — Az erre következett ujabb tárgyalás után — A jbiróság 1875. nov. 17. — 9138. sz. a. ujabban akkép ítélt: hogy alperest kötelezte az általa agyonlőtt 3 páva értéke fejében 70 ftot, 24 frt per | költséggel felperesnek kifizetni — viszont követelésével | elutasittatván. i Indokok: mert alperes nem vonja kétségbe, hogy alperesnő 3 dar. páváját agyonlőtte, melyek közül 2 dar. hím, egy darab pedig nőstény volt, mit Győréi s Kökény tanuk teljesen igazolnak, bizonyítván azt is, hogy az egyik him páva szürke volt; azon kifogása alperesnek, hogy a pávák felperesnő férjéé voltak, az általa felhívott s kihallgatott férj által, felperesi tagadás mellett, épen ugy megczáfoltatik, mint azon állítása is, „hogy az agyonlövésre felperesnő férje által jogosíttatott fel." — S miután a pávák becsértéke peres felek kérelméhez képest a bpesti állat növény honosító tár saság igazgatósága által, és pedig a him páváé 20 — 25 frtban állapíttatott meg, — tekintettel arra, hogy a hiÍ

vatolt Győréi s Kökény tanuk szerint egyik páva szürke volt, a nőstény pedig a him pávával — különösen jelen esetben a szaporitás szempontjából — egyenértékűnek veendő; alperes a 3 dar. páva 70 frt becsértékének s mint pervesztes a perköltségek fizetésében marasztalandó volt. „A mi alperes azon viszonkövetelését illeti, hogy a pávák által háza tetején okozott kár téritessék meg — jj azzal el volt utasítandó, mivel anaak valódisága s meg" történte felperes tagadása ellenében nemcsak nem bizo| nyittatott, sőt az alperes által hivatkozott Győréi Imre \ tanú által annak ellenkezője lett bizonyítva." Alperes szóval jelentvén be f e 1 e b b e z é s t. A kir. tábla f. év márczius 22. — 59085. sz. a. a jbiróság ítéletét megváltoztatta s felperest keresetétől I

I elmozdította; „mert habár alperes beismerésével be is van bizojj nyitva, hogy alperes a felperes 3 páváját, midőn ismétel| ten házánál mutatkoztak, agyonlőtte; mind azon által I azért kártérítésre jogszerűen nem kötelezhető, mert alperes az emiitett idegen, kárt is okozható állatokat saját birtokán tűrni nem tartozik; és felperes sem vonja kétségbe, hogy alperes őt férje által a pávák megőrzésére, és szárnyaik levágatására figyelmeztette; azokat mégis » szabad szárnyon hagyta; midőn tehát a pávák ennek ellenére továbbá is alperes házánál mutatkoztak, alperes* azokat vagyonának jogos vádelmében ártalmatlanokká tenni jogosítva volt." A kir. tábla ítélete ellen felperes felebbe z v é u — A legf. ítélőszék következőleg ítélt: „A bpesti kir. tábla ítélete megváltoztatik és az első bíróság ítélete indokainál — és annálfogva is helybenhagyatik : „mert nem tekintve azt, hogy nincs bizonyítva mintha felperes pávái alperesnek kárt okoztak volna, — alperes azáltal, hogy a más módon is ártalmatlanná tehetendett pávákat agyonlőtte, és ezáltal felperesnek kárt okozott — pávái megvédésében nem élt jogos védelemmel." (1876. július 18. — 6425. sz. a.) Seramitöszéki döntvények. A bíróságok s közigazgatási hatóságok között felmerült illetőségi öszeütközések elintéz se az összministerium — ministeri tanács — hatáskörébe tartozik. Tatár Lajosnak — Tóth Dániel elleni mezei rendőri ügyében közbevetett semm. panasz folytán