Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 64. szám

257 kitűnt mikép itt a biróság és a közigazgatási hatóság közt illetőségi összeütközés forog fenn. A Serntnitőszék következő határozatot hozott: „Tatár Lajos zemplénmegyei lakos ugy a s.-a.-ujhelyi jbiróságnál, mint a közigazg. szolgabiróságnál jelentést tett aziránt, hogy Tóth Dánielnek kárban talált 3 lovát behajtotta, s hogy ezek a törvény által meghatározott idó'n belül ki nem váltatta k." „Ennek folytán a bejelentő az 1840. 9. t. cz. 28. §-ban előszabot eljárás megindítását kérte." „E kérelemnek az eljárásra felkért hatóságok egyike sem adott helyt. — A szolgabiróság ugyanis az eljárás megindítására a jbiróságot, ez pedig a községi biróságot jelentette ki illetékesnek." „A jbiróság végzése ellen Tatár Lajos részéről se mm. panasz emeltetvén s ennek következtében a Semmitőszék a felterjesztett ügyiratokat vizsgálat alá vévén, ugy találta, hogy az emiitett mindkét határozat téves alapokon nyugszik." Téves mindenekelőtt a jbiróság végzése; mert a kárból behajtott barmok iránti intézkedés a községi bíróság hatásköréhez sem jelenben nem tartozik, sem az előbbi időben nem tartozott (1840. 9. t. cz. 28. §. a. p) „De nem kevésbbé téves a szolgabiróság határozata is, mely szerint a kérdésbeni eljárást egészben a kir. jbiróságra ruházza át; miután kétséget nem szenved, hogy az idézett törvényszakasz a. b. és c. pontja alatt emiitett intézkedések merőben közigazgatásiak, — ellenben a biró működése esetleg csak d. pont esetben állhatt be." „A mennyiben ehhez képest a szóban levő intézkedést a szolgabiróság megtagadta ; — ezen Semmitőszék pedig annak megtételére a járásbiróságot hivatottnak nem találja: a birói s közigazg. hatóságok közötti negativ illetőségi összeütközés esete nyilvánvalóan fenn forog, melynek elintézése a kir. öszministerium hatásköréhez tartozik. (1869. évi IV. t. cz. 25. §.) Ennek kieszközlése végett a m. k. igazságügyminister megkeresendőnek találtatott. (1876. július 26. — 11067. sz. a.) Hivalalbóli semmiségi esetei képez, ha telekkönyv kiigazítási ügy telekk. hatósággal felruházott járásbíróság előtt, ügyvéd általi képviselet nélkül és sommás uton tárgyaltatik le. Fuchs János — Wolf György s érdektársai e. bizonyos telekkönyv kiigazítása végett 1875. évben a tamási jbiróság mint telekk. bíróság előtt keresetet támasztott, melyre tartott tárgyalás befejeztetvén, a jbiróság f. év febr. 27. Ítéletet hozott, mely ellen felebbezés használtatott. A kir. tábla hivatalból észlelt semmiság alapján felterjesztette, azon alapon, mert azon perben a jkönyvi tárgyalásra alperesek személyesen jelentek meg s ügyvéd általi képviseltetésre nem utasitattak, hanem személyes védekezésük alapján hozatott Ítélet. A Semmitőszék a jbirósági ítéletet megelőző tárgyalási cselekiuénynyel együtt (297. §. 1. p.) hivatalból megsemmisítette ; „mert a perr. 85. §. b. pontja szerint a felek magukat rendes eljárásban ügyvéd által képviseltetni kötelesek ; ennek ellenére a bíróság jelen pert, mely a perr. 144. §-ban meghatározott rendes eljárás szerint tárgyalandó lett volna, a személyesen megjelent alperesekkel sűmu;á» uton tárgyalta le a helyett, hogy a perr. 86. §-hoz alkalmazkodott volna." (1876. július 25. — 11010. sz. a.) Nem képez hivatalból észlelendő semmiséget az érdektársakak a keresetlevélben meg nem nevezése^ ha ezen hiány a mellékelt meghatalrnazványban, s tárgyalási jegyzőkönyvben pótoltatott. Deutsch Jakab s meg nem nevezett érdektársai — Schvarcz Izsák ellen a b pesti kir. tsz ék előtt számadás felhívási pert indítottak. A tszék 1875. évi 43612. sz. a. ítéletet hozott, mely ellen a felek felebbeztek. A kir. tábla a 297. §. 1. p. alá eső hivatalbóli semmiséget eszlelvén — az iratokat felterjesztette azon okból; mert felhivó fél Deusch Jakab érdektársai sem a felhívási keresetben sem a számadási kötelezettség iránt hozott végzésben sem a számadás felett kimondott ítéletben meg nem neveztettek. A Semmitőszék itta 304. §-szt alkalmazhatónak nem találta; „minthogy a keresetlevélnek azon jelzett hiánya, hogy Deutsch Jakab érdektársai meg nem neveztettek a felhívási keresethez mellékelt meghatalmazvány s az azon évi nov. 16-kán felvett tárgyalási jkönyvben, melyben az előbbit sajátkezüleg aláirt egyének egyenként megnevezve, — pertársaknak kijelentettek — teljesen pótoltatott." (1876. július 30. — 12411. sz. a.) 1876. XXXI. türvényczikk a fizetések, nyugdijak és egyéb illetményekre vezetendő végrehajtás korlátozásáról. (Szentesítést uyert 1876. évi június hó 15-én. Kihirdettetett a képviselőházban 187(5. évi június hó 17-én, a főrendek házában 1876. évi június hó 20-án.) 1. §. Állami, törvényhatósági és községi szolgálatban levő tisztviselők és hivatalnokok, egyházközségi lelkészek és segédlelkészek, állami, községi és felekezeti nyilvános tanintézeteknél alkalmazott tanárok, tanítók és tanítónők, a véderőhöz tartozó személyek, hivatalszolgák, börtönörök; — közhasználatra szolgáló gőzmozdonyú vasutak hivatalnokai és szolgái, — végül a nemzeti színháznál alkalmazott igazgatósági, művezetési és gazdasági tisztviselők, drámai és operai magánszereplők rendes fizetésének, illetőleg várakozási illetékének, személyes (működési) és korpótdijainak legfelebb egy harmada, és ez is csak akkor vehető végrehajtás alá, ha a fizetés, illetőleg várakozási illeték a személyes és korpót-dijjal együtt évi 600 irtot meghalad ós ha a végrehajtást szenvedett részére évi 600 frt a foglalás után is érintetlenül megmarad. A felébb elsorolt személy eknok lak pénzeik csak lakbér fejében, — a szolgálat után járó más illetményeik pedig épen nem foglalhatók le. §. Az első §-ban emlitett személyeknek, vagy ezek özvegyeinek nyugdijai vagy kegydijai, ugy szintén a nyugalmaztatás folytán járó személyes pótdijak, valamint a lelkészek aggastyán! fizetései szintén csak egy harmadrészben foglalhatók le; de csak azon osetben, ha a nyugdij vagy kegydij a személyes pótdíjjá1 együtt, vagy az aggaatyáni fizetés 350 frtot meghalad, s a raarasztaltuak évi 350 frtja a foglalás után is szabad rendelkezésére marad. Ha az első §-ban elősorolt személyek nyugdij helyett végkielégítést vagy kegydijt katonai rangjuk elvesztésével kapnak ez a végrehajtási foglalás tekintetében a nyugdíjjal egyenlő tekintet alá esik. 64*