Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 64. szám

Budapest, 1876. kedd, augustus 22. 64. szám. Tizennyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Keresk. döntvény. — Jogeset. — Se.n.iiitöszéki döntvények. — Törv. czikk. fJ^T" A Szerkesztői száliá* aug. l-töl statióut< -zabán 32. sz. alatt — 2-ik emeleten létezik. Ide kérjük küldetni ezental mind a leveleket, kéziratokat, mind az előfizetési megrendeléseket. Kereskedelem jogi döntvények. A fa iiruk bár nagyobb mennyiségben tégla gyártáshoz vásároltatván, s igy nem a keresk. törv. 258. §. 1. pontjában kijelölt szándékkal szereztetvén, ezen vétel feltétlen kereskedelmi ügyletet nem képez. Neumann testvérek aradi bej. kereskedő czég — Puj Zsigmond. I'onori Sándor és Tö rök Árpád puji és ponori lakosok ellen az aradi tszéknél mint kereskedelmi biróságuál 697 frt 77 kr. iránt keresetet támasztott azon alapon mert A. főkönyvi kivonat szerint felperestől különféle fanemüeket vásároltak, melyek ára fejében 897 frt 77 krral adósok maradtak s erre csak 200 ftot fi/.ettek. Tárgyaláskor alperesek részéről illetőségi kifogás emeltetttr ; mert 2. s 3. sz. községi bizonyítványok szerint szolgabírói s jbirói hivatalt viselnek s igy nem kereskedők s kereskedelmi ügyletekkel nem foglalkoznak, de nem is foglalkozhatnak. Azonfelül felperesi czégnek Pujon keresk.telepjük van s könyveik itt vezetetnek, ha tehát vásároltak s adósok maradtak volna is, ők kik Aradmegye területén kivül laknak nem Aradon hanem Déván lettek volna beperlendök. Felperes részéről válaszoltatott: mikép a könyvkivonat szerint alperesek mint a ,Puji téglaégető gyár társulat' részesei lettek adósok s mint ilyenek idéztettek, mit nem tagadván, elismert tény, hogy ők e minőségben üzletüket iparszerüleg űzik. tehát a keresk. törv. 1. §. szerint kereskedőknek tekintendők, ennélfogva minden adásvétel mely általuk azon iparág folytatására eszközöltetik, reájuk vonatkozólag keresk. ügyletet képez. Mellékeli C. alatt 1-ső r. alperes sa játkc/.üleg irt elismervényét, mely szerint az abban kitüntetett nagy mennyiségű fa áruk csakugyan a puji tégla-gyár részére vásároltattak. Az aradi tszék mint keresk. biróság f. év jnüus 20. kelt végzésével illetőségét az eljárási rend. 5. §. 2. pontja alapján leszállította; mert felperes beismeri, hogy alperesek a C. alattiban elősorolt árukat állítólag- téglagyártásuk folytatásához, tehát nem azon szándékkal vásárolták, hogy azokat továbbadják; mert ebből kifolyólag ezen ügylet feltétlen kereskedelmi ügyletet nem képez; mert felperes nem is állitá s bizonyitá, hogy alperesek bejegyzett kereskedők. Felperes ezen végzés ellen semm. panaszt adott be, melyben alaposan fejtegethetik, hogy a C. alatti vásárlás által kereskedelmi ügylet létesíttetett mely, a keresk. j biróság hatáskörébe soroltatott. A keres. törv. 258. §. szerint keresk. ügylefri'k tekintendő minden ingóság — vétel vagy szerzés azon szándékkal, hogy azok természetben, fel vagy átdolgozva tovább adassanak. — Azon tényből, hogy alperesek üzletük folytatásához C. szerint nagy mérvű fa vásárlásokat eszközöltek, okszerűen következtethetni, hogy azon áruk házi szükségük fedezésére nem szolgálhattak. — A C. alattiban 1 ső r. alperes maga beismerte, hogy a fa vásárlatok maga és üzlettársai 2-od s 3-ad rendti alperes részére történtek, tehát világos, hogy azon fa áruk az általuk folytatott iparüzlet gyakorlásához tartoztak; s igy ezen vétel a ker. törv. 2í>0. §. szerint keresk. ügyletnek tekintendő annál inkább, minthogy a keres. törv. 263. §. szerint azon körülmény, hogy valaki hivatalánál s állásánál togva kereskedelmi ügyletekkel nem foglalkozhatik, a kereskedelmi ügylet minőségére s érvényességére befolyást nem gyakorolhat; főkép miután a C. alattiban alperesek beismerik, hogy tégla-gyártási üzlettel birnak. A S e m "i i t ő s z é k a felperesi semm. panaszt elvetette ; .,mert panaszttevők sem is állították, hogy alperesek bejegyzett kereskedők s ily minőségben ellenük az eljárást szab. rendelet 9. §-szának megfelelően a keresetet sem intézték; az ügylet pedig miután a C. alatt feljegyzett különféle fa áruk panaszkodók szerint állítólag tégla-gyártáshoz s igy nem a keresk. törv. 258. §. 1. pontjában kijelölt szándékkal szereztettek, alpereseket illetőleg feltétlen kereskedelmi ügyletet nem képez; a tszék tehát az érintett min. rendelet 5. §. 2. p. szerint helyesen mondotta ki magát illetéktelennek." (1876. aug. 16. — 14882. sz a.) A peren kiviili eljárás keretében hozott végzések ellen beadott semm. panasz, mint helyt nem foghaló jogorvoslat, hivatalból visszautasítandó. Hirschfeld Károly üzletvezető és W e i n e k József ügyvéd saját nevében s ugy is mint Hirschfeld Károly képviselője, mindketten mint a.Magyar szesz finomító részvény társaság' részvényesei — most nevezett részvény társaság e. kérvényt adtak be a bpesti váltó keres, tszék mint kereskedelmi bírósághoz az iránt, bogy miután a f. év június 28-ra kitűzött közgyűlésre a társulati igazgatóság részükre beléptijegyek kiszolgáltatását azon okból, mert a részvényeket nevükre nem a közgyűlés előtt 30 nappal előbb, hanem csak június 3-kán íratták át, megtagadta ; miután ekkép a közgyűlésen megjelenhetésben gátolva lettek; hogy azon jogukkal élhessenek, melyet a keresk. törvény 174. § sza minden részvényesnek megád, hogy t. i. a közgyűlési határozat ellen keresettel felléphessenek, — mi természetesen feltételezi, hogy a közgyűlés 64