Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 63. szám

254 rüen következtethető, hogy a végrendelkező a végrende­let végrehajtójául Podhoránszky Béla ügyvédet összes ingó s ingatlan vagyonának az örökös s hagyományo­sok beleegyezése nélkül leendő rendezésével s kezelésével meghizta volt; jelen per pedig épen a hagyatéki tömeg érdekében annak kiegészítése végett inditatván, nevezett végrendeleti végrehajtó megbízás nélkül eljárt személy­nek nem tekinthető." (1876. július 6. - 9689. sz. a.) Külön igazolási eljárás megindításának szüksége elesik, ha az ellenfél beleegyezését nyilvánítja, hogy a felebbezvény határidőn lul beadathassék. Basthy Zsigmond — Kovács Sándor e. 50 dar. Napóleon arany iránt a b.-gyarmati tszék előtt pert indított, melyben hozott itélet e. alperes a felebbe­zést elkésve — a határidőn tul — adta be. — A felpe­resi ügyvéd azonban ezen felebbezvényi beadványra azon nyilatkozatot vezette, hogy az igazolási kereset mellőzése tekintetéből »z elkésve beadott felebbezés el­fogadásába beleegyezik. A b.-gyarmati tszék t'. év april 19. kelt vég­zésével felperesi képviselő beleegyezése folytán a feleb­bezést mint kellő időben beadottat elfogadta s a per iratokat a kir. táblához feltei-jesztette. A kir. tábla itt hivatalbóli semmiséget észlelt; mert a felebbezési határidő vétlen mulasztása esetében a perrendtartásban kijelölt igazolási jogorvos­lat sem a felek sem a biróság által önkényesen nem mel­lőzhető; s az igazolási eljárás felperesi ügyvédnek a felebbezvényre szabályellenesen vezetett beleegyezési nyilatkozata által nem pótolható. A Semmitőszék az ügyiratokat további eljárás végett oly kijelentéssel küldötte vissza: „hogy a felperes által az alperes felebbezvényére vezetett belenyugvó nyilatkozat az igazolás helyét pótolja s ennélfogva kü­lön igazolási eljárás megindításának szüksége elesett." (1876. július 26. — 11009. sz. a.) ingó vagyonban van elhelyezve, a jelzálogintézetnek minden egyéb vagyonától elkülönítve tartassékés külön kezeltessék (7.§); 5. ha a jelzálog-intézet igazgatósága a jelen törvény 6. §-ának 5. pontja értelmében szerzett ingatlan vagyonra vonatko­zólag a 8. §-ban rendelt telekkönyvi feljegyzést bejegyeztetni el­mulasztja. 35. §. Az előző 32., 33. és 34. §§-ban meghatározott mu­lasztásokból es tilos cselekményekből származó kárért az igazga­tóság tagjai egyetemleges vagyoni felelősséggel tartoznak. Az említett §§-ban megállapított büntetések kiszabása által ezen kár­térítési kötelezettségen változás nem történik. 36. §. A külföldi jelzálogintézetok, a mennyiben a kereske­delmi törvény 210., 211. és illetőleg 230. §§-ai rendeleteinek meg­felelnek, működésüket fiókintézet alakjában a magyar korona te­rületére csak az esetben terjeszthetik ki, ha belföldi működésükre nézve magukat a jelen törvény határozatainak alávetik, mi iránt a czégbejegyzés kieszközlésekor nyilatkozni tartoznak. 37. §. Külföldi jelzálogintézetek, melyek a magyar korona területén jelzálogot nyernek, fel vannak jogosítva ezen jelzálo­gokra, illetőleg az általuk a jelen törvény 6 §-ának 5. pontja ér­telmében szerzett ingatlanokra nézve a 8. és 18. §§|ban emiitett telekkönyvi feljegyzést kérelmezni, mi által zálogleveleik birto­kosai ezen jelzálogos követelések és ingatlanok tekintetében az 5., 17., 22., 25., 27., 28. §§-ban foglalt előjogokban része­sülnek. 38. §. Jelen törvény kihirdetésétől számítandó 30 nap alatt lép hatályba, s végrehajtásával a földmivelés-, ipar- és kereske­delemügyi és a pénzügyi minister, a törvénykezés tekintetében pedig az igazságügyi minister, illetőleg Horvát- és Szlavonorazág­ban a horvát-szlavón- és dalmátországi bán bizatik meg. 1816. évi XXXVI. törvényczikk a záloglevelek biztosítá­sáról. (Szentesítést nyert 1876. június 19-én. Kihirdet 1876. június 20-án.) (Vége.) 34. §. Ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel sujtandók az igazgatóság tagjai: 1. ha elmulasztják gondoskodni arról, hogy az intézet jelzá­logilag biztosított kölcsönköveteléseinél a jelen törvény 18. §-ában elrendelt telekkönyvi feljegyzés a jelen törvény 18. és 19. §§-aiban rendelt időben eszközöltessék; 2. ha az intézet elleni végrehajtás esetében az illetékes bi­róság a záloglevelek birtokosai részére gondnokot nem nevezvén, ily gondnok kinevezéséért az illetékes bírósághoz folyamodni el­mulasztják (23. §.) ; 3. ha a 29. §-ban elrendelt félévi kimutatást kellő időben közzétenni, s a biróságnál a 30. §-hoz képest bemutatni elmulaszt­ják, vagy ha a közzétételt hiányosan eszközlik; 4. ha a 4. §. szerint a jelzálog-intézet igazgatósága elmu­lasztja intézkedni akként, hogy a záloglevelek külön biztosítására rendelt alapnak azon része, mely a 6. §. 1—4. pontjaihoz képest Körrendelet a m. földhitel intézeti végrehajtások tárgyában. Tudomásomra hozatott, hogy a magyar földhitel intézetről szóló 1371. XXXIV. t. czikkel ellentétben, több kir. telekkönyvi biróság részéről, a nevezett intézet ügyeiben ingatlanságokra el­rendelt végrehajtások foganatosításánál, azon téves eljárás követ ­tetik, mely szerint a nevezett intézet érdekében elrendelt végre­hajtási végzés bekebelezése után, a tartozékok összeírása és a becslés is hivatalból foganatosittatik, az intézetnek azon joga pe­dig, hogy az árverési feltételeket kijelölhesse gyakran figyelmen kívül hagyatik. Azon utóbb jelzett eljárás az intézetnek, a fennhivatkozott t. cz. 14. §-ában gyökerező jogába ütközik, az összeírás és becs­lés foganatosítása pedig, — minthogy ugyanazon törvény 13. §-a szerint, ha az intézet a jelzálogul lekötött jószágnak nem végre­hajtás utián haszonbérbe adását kéri, hanem annak végrehajtási eladását tartja szükségesnek, az illető jószágnak a kölcsön enge­délyezésekor felvett értéke veendő becsértékül és kikiáltási árul — merőben felesleges; az adósnak ok nélküli terheltetésével jár, éa az ügy gyors lefejeztetését gátolja. Felhívom ennélfogva a czimet, hogy azon esetben is, ha a nevezett intézet végrehajtási ügyeiben eddig ellenkezőleg járt volna el, jövőben mindenkor a fölebb idézett törvényben, neveze­tesen ennek 12. 13. és 14. §§-aiban szabályozott eljárást kövesse. Budapest, 1876. július hó 29-én. — (22310. sz. a.) terez el Béla. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt.,fél évre 4 frt. ™dévre 2 frt ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-uteza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, 1876. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál ország-at 39.

Next

/
Thumbnails
Contents