Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 63. szám

Budapest, 1876. péntek, augustus 18. 63. szám. Tizennyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Keresk. döntvény. — Jogeset. — Semmitöszéki döntvények. — Törv. czikk. Kereskedelem jogi döntvény. Az ügylet jogi természete a kezesség hozzájárulta állal változást nem szenved, sőt ellenkezőleg az a kezességre is kihat. Ha tehát az ügylet, p. o. a pék által üzlete folytatásához tett liszt-vásárlás kereskedelmi, s mini ilyen a kereskedelmi bíróság illetőségéhez tartozik, ezen illetőség az abból származtatott kötetelesekre nézve az adós kezesére is kiierjed. Siginond testvérek czég — Weinberger Pál tökepénzes vállalkozó ellen 2865 frt 91 kr. tőke s jár, iránta kolozsvári jbiróság mint keresk. bírósághoz sommás keresetlevelet adott be, melyben előadja: mikép jogelőde Sigmond Elek sütöde tulajdonos 1875. okt. 29-kén szerződést (A) kötött Philipp Emánuel s Fón Mórral, mely szerint Kolozsvárott létező sütöde épületeinek sütésre használt részeit sütésre való használat végett átengedte ugy, hogy a sütésre szükségelte lisztet tőle vásárolandják, mely czélból részükre 3000 frt hitelt nyitott, s ennek biztosításául Weinberger Pál kezességet vállalt, mint kész fizető azon esetre, ha Philippék a szerződés lejárta, vagy megszüntetése esetén a hitelezésből eredt követeléseknek 8 nap alatt eleget nem tennének. — Philipék a szerződésre vezetett nyilatkozatuk szerint tőke hiánya miatt a sütést nem folytathatván, azzal f. év május l-jén végkép felhagytak. És ők a hitelben vett lisztért B. számla szerint 2865 frttal 91 krral adósok maradtak, s azt az üzlet megszüntetésével ki nem fizették. Ennélfogva miután a szerződésbeli jogok Sigmond Elek által felperesre atruháztattak, s miután a szerződés 3. pontjaként Weinberger mint kezes készfizetéssel tartozik, ennek azonban eleget tenni vonakodik ; jelen keresettel őt bíróilag fizetésre kénszeritetni kéri. A jbiróság illetősége azon alapszik, mert a szerződés 10. pontjában az köttetett ki minden keletkezhető perekben; míg másrészt a kereseti ügylet absolut kereskedelmi ügyletet képez. A f. év június 8-ki tárgyaláson alperesül etőségi kifogást emelt, mert a szerződő felek, mindennemű pereikre nézve a jb; ' , ' »nt polgári bíróságnak vetették alá magokat, továbbá mert felperessel alperes keresk. összeköttetében nem áll; mert Sigmond testvérek nem bejegyzett kereskedők. — Nem alkalmazható itt az eljárási rend. 7. §. 1. pontja, miután a perr. 93. §. b. pontjának nem felel meg, minthogy a követelés nem teljes hitelű okiraton alapszik. Ehhez járul mikép az idéző végzés a jbiróság nem mint keresk. biróság által adatott ki. A jbiróság mint keresk. biróság f. év jun. 8. — 6730. sz. végzéssel illetőségét megállapította: „Mert a jbiróság mint keresk. biróság ezen ügyben az eljárási rend. 7. §. 1. p. alapján, tekintettel a perr. 93. §. b. pontjára, miután jelen ügylet a keres, törv. 258. §. 1. p. értelmében kereskedelmi ügyletet képez; de másfelől még ezen törvény életbelépte előtt a kolozsvári jbiróság illetékessége kiköttetett okmányilag, és jelen kereset alapját a felek között 1875. okt. 29-kén létrejött 8 teljes hitelt érdemlő okirat képezi — illetékesnek volt kimondandó." Alperes a perr. 297. §. 3. 4. p. alapján semmis, panaszt adott be. Mert a keres. törv. 258. §. 1. pontjában felsorolt keresk. ügyletekből eredt keresetek csak akkor tartoznak keresk. bíróság illetőségéhez, ha alperes bejegyzett kereskedő, ellenkező esetben csak akkor, ha az ügylet alperesre nézve kereskedelmi. Alperes ped'g nem bejegyzett kereskedő s a fenforgó ügylet kereskedelmi ügyletnek nem tekinthető alperest illetőleg, miután felperestől ingó dolgokat nem vett s nem szerzett, annál kevésbbé azon szándokkal, hogy azok át— vagy feldolgozva tovább adatassanak. De magok az egyenes adósok sem bejegyzett kereskedők. — Ezután ismételi, hogy az A. szerződésben a polgári jbiróság köttetett ki, s mint ilyen adta ki végzését. A S e m i t ó sz é k azt elvetette ; „mert a perr. 93. § b. pontja — az 1875. deczember l-jén kibocsátott igazs. min. rendelet 7. §. 1. p. szerint, kereskedelmi ügyekre is alkalmazandó levén, miután a követelés, a teljes hitelt érdemlő alakban kiállított A. alatti szerződésen alapszik, melyben a felmerülendő perekre nézve a jbiróság és sommás per út van kikötve, — az eljáró járásbíróság akár mint kereskedelmi ügybiróbiróság, akár mint nem ügybiróság illetékes; különben az hogy a kereset tárgyát képező lisztvételi ügylet Philipp Emánuel és Fón Mór irányában, kikért alperes kezességet válalt, minthogy ingó dolgok vétele feldolgozva leendő továbbadás i szándokkal forog kérdésben, — a keresk. törv. 258. §. 1. pontja szerint kereskedelmi ügyletnek tekintendő, — panaszló által sem vonatik kétségbe; minthogy pedig az ügylet jogi természete a kezesség hozzájárulta folytán változást nem szenvedett, hanem ellenkezőleg a kezességre is kihat — (keresk. törv. 270. §.) jelen ügy, miután a kereset tárgyát kereskedelmi ügyletből eredő követelés képezi, — helyesen lett a jbiróság mint keresk. biróság előtt folyamatba téve." (1876. aug. 9. — 13039. sz. a) Jogeset. Az adásvevési szerződés, mely a fizetési határidő megtartását kötbér fizetéséhez kötötte, utalványozást foglalván magában, a fizetési határidő megtartását követelni csak az utalványos van jogosítva, ki attól el is állhalván, a kötbér fizetés kötelezettsége megszűnik, — mint akkor is, ha az utalványozás el nem fogadtatván, erról az utalványozott nem értesitetett. 63