Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 62. szám - Egyes bíráink ismertetéséhez

248 Az osztrák földhitel intézet — a teraes-| vári színház, v i g a r d a és szálloda részvény- | társaság e. 317,047 fit 25 kr. erejéig a temesvári tsz ék előtt végrehajtást intéztetett, melynek folyamában az alperes Temesváiott a belvárosban fekvő ingatlanjai lefoglalása után a tszék 6007. sz. végzésével azon ingatlanok tartozékainak és haszonbéri jövedelmének összeiratását megbecsültetését s zár alá vételét elrendelte Ez ellen a csőd alá került társulat perügyelője seuom panaszszal élt. A Semmitőszék azt elvetette ; „mert a perr. 421. §-ból kitünőlega lefoglalt ingatlanok tartozékai később is összeirathatók ;" „mert az összeirási jkönyv szerint az abban jelzett dolgok összeírása s megbecslése a csődnyitást megelőző napokon történt; annak pedig hogy a jkönyv a csődnyitás napján íratott alá: az összeirási s becslési cselekvény érvényességére törvény szerint befolyása nem lehet." (1876. jul. 4. — 11326. sz. a.) Továbbá f. év május 24. — 3722. sz. végzéssel azon ingatlanok 3-ik árverezésére határidő tüzetett ki. Alperesi csődperügyelő ezt is se mm. panaszszal támadta meg. A Semmitőszék a neheztelt végzést (297. §. 1. p.) megsemmisítette; okok: „Az elárverezendő ingatlanok tartozékainak körülírását (perr. 433. §. 1. p.) sem a neheztelt végzés, sem az alapján kibocsátott hirdetmény, sem az árverési feltételek nem tartalmazzák; mennyiben legutóbbiak 1-ső pontjában foglalt abbeli megjegyzés „hogy az i n g a tl a n o k a k k é p a d a t n a k el,mint azokat a végrehajtást szenvedő részvénytársaság használta, vagy használhatta volna" — annyira határozatlan, hogy az a tartozékok misége s mennyisége tekintetében felmerülhető vitás kérdések megoldásának biztos alapjául nem szolgálhatna." „A tartozékok előzetes pontos meghatározása fenforgó esetben mellőzhetlen azért; „mert azokat legnagyobb részt oly tárgyak képezik, melyek természetüknél fogva az ingók közzé tartoznak, s csak azon esetre válnak az ingatlanok kiegészítő részévé, ha az elárverezendő épületekben gyakorolt iparüzletek folytatására nélkülönbözhetlen szerelvényeknek bíróilag kimondatnak;" „mert továbbá fenforgó végrehajtásra vonatkozó összes iratoknak betekintése folytán kitűnt: hogy a kérdéses épületekben levő dolgok nem lettek a perr. 421. §-ban emiitett alkalommal lefoglalva, hanem összeirásuk és megbecsültetésük sokkal később t. i. az árverésnek kétszer lett eredménytelen megkísérlése után történt; — s hogy ugyanazon dolgok nevezetes része Eichinger és Bíbel hitelezők javára is lefoglaltatlak, és pedig az épületektől elkülönitetten s mint önálló ingó tárgyak;" „mert ezekhez képest az ingatlanokkal együttesen elárverezendő tartozékok miség s mennyiség szerinti előzetes meghatározása nélkül kétséges maradna: hogy mi lett tulajdonképen elárverezve s mi legyen az emiitett külön foglalással szemben, az árverési vevőnek a végből átadandó, hogy ez a árverési feltételeknek maga részéről teljesítésére szoritathassék ;" „s mert az ezekből előre láthatólag felmerülendő bonyodalmakat a/on körülmény még nevelné, hogy a végrehajtást szenv<-dö társaság csőd alá került s ennek következtében az elaihindó dolgok vételárából esetleg külön tömegek lesznek alakítandók.* „Való ugyan, hogy a szóban levő tartozékok a korábbi árverési végzések s hirdetményekben sem voltak körülírva, ez azonban jelen határozatra nem lehetett befolyással ; mert azokban a tartozékok, melyek akkor még összeírva sem voltak, egyátalán nem említetnek; egyébként pedig a Semmitős/.ék felülvizsgálata a már jogérvényre emelkedett cselek vényekre ki nem terjedhet." „Mindezeknél fogva a tszék utasittatik, hogy a tartozékkép elárverezendő dolgok meghatározása végett az összes érdekelt felekkel tárgyalást tartson s az ujabb árverési végzésben vagy azon tartozékokat mis'gük 8 mennyiségük szerint, pontosan j -lezzevagy a venni szándékozókat az árverési feltételekhez fűzendő tartozékok leltárára utasitsa." „Mi már most az árverés elrendelését illeti, annak a semm. panaszban felhozott okok akadályul nem szolgálhatnak; mert a végrehajtató hitelintézet a végrehajtási zálogjogot kérdésbeni ingatlanokra még az alperes részvénytársaság ellen kiütött csőd elrendelése előtt szerezvén, követelésé vei acsőd perben jelentkezni nem tartozik, hanem jogában áll, azon ingatlanoknak csődön kívüli eladatását eszközöltetni, s magát a befolyandó vételárból, a betáblázás által nyert elsőbbséghez képest kielégitetni; — tekintve, hogy az 1840. 22. t. cz. 2. §-sza csak oly pereket rendeli a csődbirósághoz áttétetni, melyekben az ítélet foganatosítása végett a végrehajtás még folyamatba nem tétetett, — a 32. §. pedig a csődnyitás után egyedül a végrehajtás megkezdését tiltja, de nem a már korábban megindított végrehajtás folytatását." „Hogy továbbá a végrehajtató végrehajtási jogától elállott volna, arra nézve sem bizonyíték nem szolgáltatott, sem annak vélelmezésére a bír. végrehajtó azon rendeletlensége, hogy az eredménytelenül megkisérlett 2-ik árverés jkönyvét késedelmesen terjesztette be, alapot nem nyújt.* „Végül az sem igazoltatott, hogy az ingatlanok a csődtömeghez csatoltattak, a végrehajtató zárgondnoktól törvényszerűen elvétettek, s hogy mindezekről, ha valóban megtörténtek is, a panaszttevö korábbi foglaltató értesíttetett volna." (1876. jul. 4. — 11326. sz. a.) / Egyes bíráink ismertetéséhez. Hogy bíráink némelyike mily jogi fogalmakkal, minő előrehaladt képzettséggel bír, és hogy mily törvénybe Ütköző határozatokat hozni képes, szolgáljanak itt a következő példák : A moóri járásbíróság albirája, (ki még 1848. előtt ügyvéd lett saját állítása szerint) elmarasztalta Kriszt Jakab felperesnek Hoffmann Lázár alperes elleni perében utóbbi helyett az alperesi tanút Gottlieb Katalint, bírói meggyőződése alapján, mely Ítélet a királyi tábla által megváltoztatva lett. Ugyancsak az emlitett biró elmarasztalta a be sem perelt s/.avatost sommás uton, holott alperes hivatkozott szavatosra, s így rendes perre lett volna felperes utasítandó keresetével; de mindez nem akadályozta a biró j jogbani jártasságát arra nézve, hogy a 2-ik tárgyalásra a somogymegyei alperest beidézte és mint szavatost a beperelt alperes helyett elmarasztalja — birói meggyőződése alapján, a mely ellen természetesen a szavatos semmiségi panaszt adott be.