Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 62. szám - Egyes bíráink ismertetéséhez

49 Érdekes tudni azt is, hogy nevezett biró az eskürei jelentkezésre 15 napnál rövidebb időt tűzött ki itéletileg újra birói meggyőződése alapján. Sőt ezen qualifikáltnak tekintett, s ilyenül kinevezett biró bírói letéti kérvény felett tárgyalást tűzött ki özv. Szabó Mihálynó felperesnek Grünfeld Simon és Gábor alperesek elleni ügyében, s midőn alperesek biztositékkép a megítélt összegeket az egybehangzó sérelmen ítéletek ellen beadott semmiségi panasz folytán letenni akarták, nem C9ak, hogy a tárgyalás s igy perrend ellenes eljárás után nem fogadta el a letett 82 ftot, s nem csak, hogy nem helyezte letétbe, de sőt miután már az összes perbeli iratok, a beadott semmiségi panasz folytán, a Curiához felküldettek, ő végrehajtást rendelt el alperesek ellen a nélkül, hogy felperes részéről az ítéletek közül akár az első bírósági, akár a későbbi Ítélet csatoltUott volna akár ereditiben, akár másodlatban, — és a nélkül, hogy az eredeti iratok és Ítéletek a bíróságnál lettek volna. Ilyen eljárás, azt hiszem, bővebb magyarázatra nem szorul. Hogy nevezett jogtudó biró, hogyan szokta birói meggyőződését érvényesíteni ugyanazounemü ügyekben, szolgáljon például a következő két eset : Zséfák Györgyöt 5 frtban marasztalta fenyítő uton azért, mert pofon vágott egy zsidó asszonyt; — mig Grünfeld Gábort 40 frt hatalmaskodási birságban marasztalta azért, mert pofonvágott egy henczegő paraszt legényt ki őt Krisztust csipkedd hunezut zsidónak nevezte; és elmarasztalta Grünfeld Simont sziute 40 frt katalinaskodási birságban akkor, midőn kitűnt, hogy ez honn sem volt, s másokat sem bizott meg a halai inaskodásra, hanem csak azt hagyta meg cselédjeiuek, hogy a szomszédja által, egy azó telkére épített falat lebontsanak, mi legfeljebb sommás visszahelyezés tárgya lehetne. Habár igaz, hogy csodálatos módon ezen utóbbi ítélet a felsőbb bíróságok által helybenhagyatott indokaiból, — és most a Semmitőszéknél várja törvéayes megoldását. Megtörtént az is nevezett bíróval, hogy a midőn egy sörédi lakos bevallotta azt, mikép egy másikkal együtt fát lopott, e<en önbevallásra következő Ítéletet hozott: „Tekiutve miszerint az A. vádlott által tagadtatott a lopás s igy tanuk hiányában az felmentendő volt; de minthogy B. vádló azt áditá, hogy együtt loptak,igy a lopás egyikre nézve sem bizony ittathat ván be, mindkettő bizonyíték hiányában felmentendő volt." — Tessék itt bölcsnek lenni, — midőn önbeismerés daczára sem Ítélnek el valamely vádlottat! Alkalmilag folytatandom ezen, a döntvénytárban fel nem található s párjukat riikitó eseteket , most csak azon csodálatomnak adván kifejezést, hogy ily bírák ma is Themis serpenyőjét igazgatják jól roszszul, s a nélkül, hogy valaki -akár fegyelmi vizsgálatot kért volna ellenók, akár pedig nyugalomba helyeztette vagy elküldette volna őket; de bizonyos az is, hogy az ily birói bölcseséggel szemb- n nem tartható fel H birói tekintély semmiféle bírságoló végzésekkel, mint azt a Szegedi ügyvédi kamara is hangoztatá kitűnő évi jelentésében, mely e szaklapban is megjelent. — Mert a midőn egy biró szeszélyének oly tág tért enged, hogy p. o. Wiener Henrik felperesnek Spitzer Vilmos elleni Ügyében a biztosítási 1200 ftos ügybeni kérvényért 3 frt 30 krt állapit meg akkor, midőn a tiszta kiadás 2 frt 95 kr; és a midőn 600 ftos ügyben ugyanolyan biztosítási kérvényért ugyanannyi kiadás mellett 3 frt 20 kr. állapit meg, — akkor szeretném látni, ki merészelné mondani | nevezett biróra, hogy az ily eljárás jogos törvényes | méltányos, és szeretném látni, ki nem tartaná az ily ; viszonyokat abnormisaknak, melyekért felelősséget vállalni ki sem akar. Már pedig az érintett biró, kiről alkalmilag többet is mondhatok, 1848-ban ügyvéd volt, aztán honvéd lett, tüzér fríhadnagygyá elő léptettetett, majd Amerikában különféle iparos foglalkozást űzött, az olasz légióban százados lett, 1861. után székesfehér1 vári alügyészszé választatott, és a boldogitó szervezés : őt, mások figyelembe nem vételével albiróvá tette, hogy igazságot mondhasson anélkül, hogy tudna és tanulna annyit, menyit állása megkövetel, mit hogy el nem ért, ; félszázados élte daczára, — bizonyítják a fentebbiek. De hogy az ügyvédeket boszantani szereti, az az ő volt katonai természetének elválaszthatván árnyoldala azzal együtt, hogy folyton szidja a ministeriumot rendeleteiért, melyekkel, szerinte, csak a munkát szaporítják, s legáldásosabbnak tartaná, ha ő békebiró lehetne, — mihez seg'tse Isten. K. Ö. 1876. évi XXXVI. tőrvényezikk a xáloglevelek biztosításáról. (Szentesítést nyert 1876. június 19-án. Kihirdet 1876. június 20-án.) (Folytatás.) 26. §. Az igazolására, hogy a jelzálogintézetnek ingó vagyona — melyre a végrehajtás intéztetni szándékoltatik — a jelen törvény 4. és 5. §-ai szerint a záloglevelek biztosítására szolgál s igy végrehajtás alá nem vonható : a jelzálogintézetnek hite| lesitett könyvkivonata teljes bizonyítékot képez. 27. §. A jelzálogintézet elleni csőd esetében a 4., 5. és 17. j §§. szerint a záloglevelek biztosítására rendelt vagyonból az intéI zet elleni minden más követelés előtt a záloglevelek birtokosainak ; a záloglevelekből származó követelései elégitendök ki. 28. §. A vagyonbukott jelzálogintózituok az 5. és 17. §§. ! értelmében a záloglevelek biztositékául szolgáló összeg vagyona i külön tömeget képez s a záloglevelek birtokosainak választmánya j s az ez által választott külön tömeggondnok által kezelendő. 29. §. A jelzálogintézet igazgatósága köteles a társasági hirI detmények közzétételére alapszabály ilag rendelt lapokban — | esetleg a hivatalos hirlaoban — félévenként oly kimutatást köz| zétenni, melyből tüzetesen kitűnjék : 1. forgalomban lévő zálogleveleinek névszerinti összege; 2. azon jelzálogkövotelések összege, melyek a 17. §. szerint | a záloglevelek biztositékául szolgálnak; 3. az előbbi pontban megjelölt kölcsönök alapján szerzett jelzálogok azon értéke, mely a kölcsön engedélyezésekor alapul | elfogadtatott; 4. a 4. §. szerint a záloglevelek külön biztosítására rendelt alap összegszerű mennyisége, valamint az is, hogy ezen alapnak i egyes részei a jelen törvény 6, §-nak korlátai közt miként vannak i mindenkor elhelyezve. 30. §. Ezen kimutatás a közzététel napjától számítandó 8 nap alatt a közzétételt igazoló hírlapi példányokkal együtt az illetékes tö vényszéknél bemutatandó. 31. §. Az intézet forgalomban lévő záloglevelei egy tizedrészének birtokosa vagy birtokosai a költségek előlegezése és zálogleveleik letétele mellett követelhetik az illetékes törvényszéknél, hogy az intézetnek a jelzálog-üzletre vonatkozó ügykezelése szakértők által megvizsgáltassák s a vizsgálat eredménye velők közöltessek. A letett záloglevelek a vizsgálat befejezéséig a tör/ónySzék által visszatartandók. 62*