Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 61. szám

244 Ily kézi zálogbóli kivételes árverési kielégite>ést nem \ akadályozhatja az sem, hogy a követelés a csődtömeg ellen is | bejelentetett, s a kézi zálogot képező ingóságok a csődleltárba bevezettetlek. Heller Ephraini pesti magánzó — vagyon bukott Ehrenvald Fülöp bpesti volt bejegyzett termény kereskedő ellen képviselve Klein Fülöp perügyelő által — a bpesti váltótszék mint keresk. birósághoz 10000 frt erejéig lekötött kézizálog ingóságok elárvereztetéseért folyamodott, előadván mikép alperes bejegyzett kereskedővel 1875. évi nov. 5-kén A. B. közjegyzői okiratok tanúságaként 10000 frt kölcsön szerződést kötött s ezen összeget leszámolta készpénzben, minek biztositékául Promontóron Kuhn pinczejében létező 109 hordó borát, hordóstól együtt kézizálogul átadta, azokat ,Heller' névvel megjelölvén (fi.) s minthogy a határidőre tartozását ki nem elégítette, a keresk. törv. 305. 307. és 261. §§. alapján fentebbi összeg s kimutatott járulékai, nevezetesen a kikötött 12°/0 kamat stb. erejéig a kézizálog bírói elárvereztetését kéri elrendeltetni. A keresk. törvényszék f. év május 15. — 50330, sz. alatt következő végzést hozott: „Miután jelen kérvényben foglalt kérelem a keresk. törvény anyagi részének; egy, már ezen törvény hatályba lépte előtt keletkezett ügyletre való alkalmazását czélozza; s miután folyamodó jelen követelését f. évi 16540. sz. a. kereset alakjában a csődtömeg ellen már bejelentettü s ettől visszalépésnek, illetőleg árverés utjáni kielégitetés érvényesítésének különben sem lehet helye — a kérelemnek helyt adni nem lehet." Felperes ez ellen s e m m. panaszt adott a keresk. eljárási rend. I. §. és a perc 297. §. 18 p. alapján, melyben a végzés első indokára nézve kifejti mikép az eljárási rend. 30. §. világos tartalmaként, csak azon perek tartoznak az előbbi eljárás s bíróságok alá. melyek a keres. törv. életbelépte előtt tétettek folyamatba! mig jelen per már annak hatályba lépte után kezdetett; tehát arra a keresk. törvény anyagi részének szabályai is alkalmazandók — mert e nélkül képtelenség lenne a bíráskodás. Azonfelül az átm. intézkedésekben ki is mondatik, mikép mindazon jogviszonyokat illetőleg melyek az uj keresk. törvényben szabályoztatnak, a keresk. törvény által fenn nem tartott régibb törvények és rendeletek hatályon kívül helyeztetnek. A kézizáloggal biztosított követelések behajtására nézve pedig a keresk. törvény a régibb szabályoktól — 305. §-szában egészen másként és specialiter intézkedik. — A csődbejelentésre nézve pedig előadja, mikép azt csak feltételesen tette, s azon jogfentartással, hogy a kézi zálogból magát kielégitethesse, s csak annyiban jelentette be az átalános csődtömegbe, amennyiben az a kézi zálogból ki nem telnék. — A csöd alá jutás sem akadály, mert a keresk. törv. 307. § szerint csak azon különbséget szüli az eljárásban, hogy az adós helyett a csődtömeg értesítendő. A keresk. tszék f. óv július 20-án kelt felterjesztésében a Semmitőszék meghagyásának teljesítéséül azon jelentést tette, hogy a szóban forgó kézizálogot képező borok a csődtömeg leltárába be vannak vezetve. A Semmitőszék az eljáró törvényszék fentebbi végzését a perr. 297. § 1. és 18. p. alapján megsemmisítette, s azt panaszló kérelmének ujabb s érdemleges elintézésére utasította; „tekintve, hogy a keresk. törvény 305. 307.§§-szai | a kereskedelmi ügyletekből eredett követelések fedezése | végett kézi zálogul átadott ingóságok értékesítésére s a követelés kielégítésére nézve különleges eljárást szabályoznak ; az idézett törvénynek az alaki eljárásra vonatkozó rendelkezése tehát a keresk. törvény hatálybalépte után Neadott árverési kérvény megbirálásánál nem mellőzhető a miatt, mivel a keresk. törvény anyagi részének visszaható ereje nincs; „tekintve továbbá, hogy panaszló csődbejelentésében nyilván fentartotta azon jogát: követelését a kézizálogból csődön kivül érvényesíthetni — s bejelentését nyilván az esetleg fedezetlenül maradandó követelésére szorította." (1876. aug. 1. — 13836. sz. a.) A kereskedelmi ügylet teljesítésének helyéül az árut vá sárló kereskedelmi telepe levén tekintendő, mint a szerződés teljesítése ugy érvénytelenítésére vonatkozó keresetek is annak bírósági illetőségéhez tartoznak. Deutsch Jakab s testvére pesti bej. czég — Lausevics et Stojkovics szegedi kere-kedói czég e. a bpesti V- ker. jbíróság1 előtt 272 frt iránt som más pert indított — előadván, mikép alperes ügynökének közvetítésével f. év januárban helyben 25küteg enyvet vett, s árát 500 ftot ki is fizette; azonban a száliitott áru oly rosz volt, hogy a vevők mint használhatlant a felperes kereskedésbe mind vissza vitték. Lényeges hiány forogván tehát fenn, a megkötött adásvevési szerződés felbontásához jogot ád. Alperes az illetőséget kifogásolja, mert tagadja, hogy a szerződés teljesítés helyéül Budapest lett volna kikötve — se tekintetben felperes tanukra hivatkozik, kik kihallgatatván. A jbiróság mint keresk. biróság f. év július 7-kén bírói illetőségét megállapította, mert a tanuk világos vallomása szerint a szerződés teljesités helyéül Budapest volt kikötve. Alperes se mm. panaszszal élt azon okból; mert a tanuk által igazolt azon körülményből, mi-zerint az ügylet helybeli ügynök közvetitése mellett jött létre s az áruk Pestre küldettek, nem következik, hogy a szerződés felbontását czélzó keresetre is ezen biróság s aem alperes személyes bírósága lenne illetékes, — tniu tán kereskedő csak is hiteles könyvkivonat alapján élhet kivételes joggal. A Se t mi tó szék azt elvetette; „mert a panasz szerint is a tanuk iga/.olták, hogy a kérdéses jogügylet panaszttevők itteni ügynökének közvetitése mellett Budapesten s azon kikötéssel jött létre, hogy az áru — a tanuk szerint [— bérmentve ide szállitassék. Eszerint a teljesités helyéül felperesnek a jbiróság területén levő kereskedelmi telepe levén tekintendő, a szerződés érvénytelenítése iránti keresetre nézve a jbiróság a perr. 35 § nál fogva helyesen állapította meg illetőségét." (1876. augustus 1. — 13477. sz. a.) Felperes helyi bíróságának illetősége meg nem állapítható külföldi irányában, kinek itteni rendes szállása nem igazoltatott, és a mely helyen a jogügyiéi sem nem költetett, sem nem volt teljesítendő. Lax Naftali m.-szigeti termény-kereskedő — Ire Hatoschütz külföldi — de jelenleg Szatmárott tartózkodó termény kereskedő e. 280 frt iránt a szatmárnémeti jbiróság mint keresk. biróság előtt keresetet támasztott azon alapon, mert alperes megbízta felperest,