Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 60. szám

241 Leuchtman Albert — Rosenstock Lajos e. 67 frt 18 kr. iránt a n a g y-k árolyi jbiróság előtt sommás pert folytatván le, az 1875. évi febr. 22-kén 1874. évi 1540. számra kelt ítélet ellen alperes semm. panaszt adott be. A Semmitősz ék az Ítéletet s megelőző e1 járást a 297. §. 1. p. alapján és 304. §. alkalmazósával hivatalból megsemmisítette: „mert a bíró nemcsak a tárgyalást a perr. 117. §. utasításához képest nem vezetvén, a felek képviselői által mindent, mi azoknak tetszett, alakszerű perbeszédek módjára a jkönyvbeiktatatni engedte: hanem az illetőségi kérdés tárgyában szembetünőleg külön felvett jkönyvet alá sem irta; „mert továbbá az illetőségi kérdés a perr. 99. §. világos határozata ellenére teljesen megolgatlanul hagyatott" s „mert az itélet nem azon biró által hozatott (ügyv. szab. 260. §.) kinek neve a per érdemében beiktatott szóváltások alatt találtatik s kiről ennélfogva feltenni kell, hogy a tárgyalásnál legalább jelen volt." (1876. május 16. - 6528. sz. a.) Ezen ügyet főleg azért ismertettük, hogy alkalmat nyerjünk előtüntetésére annak, mily rendkívüli hanyagság s lelkiismeretlenség fordul elő — főleg egyesbiróságaink körében. — Jelen per irataiból ugyanis kitűnt, mikép — 1. Tárgyalás befejezés után 11 hónapra hozatott az itélet - habár csak 67 ftról szólt s igen egyszerű ügyről t. i. 103 visszaküldött zsák helyett mások adásáról, minél a kínált főeskü sem cl nem fogadtatott sem visszautasitatott alperes által. 2. Az ügyvéd által megjelent alperesnek az itélet ki nem hirdettetett hanem kézbesitetett és e z e n kézbesités ujabb 13 hónapot vett igénybe. 3. A tárgy, jkönyv ítélethozatal előtt iktattatott be. Elhárithaílan akadályul nem vehető, ha az ügyvéd azért késelt el, mivel órái — véletlenségből épen akkor — zálogban voltak. Dietrich Ignác z pécsi ügyvéd — Girk Alajos ellen 10000 frt ügyvédi munkadíj fizetésére a pécsi tszék előtt pert inditván f. év február 9-én kelt ítélettel felperes keresetétől elmozditatott. Dietrich a tárgyalási megjelenést elmulasztván, igazolással élt — de annak hely nem adatott s az első itélet jogérvényében fentartatott. Ez ellen semmiségi panasz szal élt. A Semmitőszék azt elvetette ; „mert a megjelenés elmulasztásának igazolásául felhozott azon körülmény, hogy felperesnek órái zálogba levén, minthogy az alapkereset tárgyalására kitűzött napon a havazás miatt setét volt, és többen nála beszélgetvén, elkésett; a perr. 306. §-szában feltételképen kijelölt elhárithatlan akadálynak nem tekintethetik." (1876. június 9. — 7545. sz. a.) Ezen esetet pedig azért közöljük hogy az ügyvédi szemtelen8égek határtalanságát megismertethessük. Irodalmi szemle. Mindenekelőtt egy uj szakirodalmi vállalatról kell megemlékeznünk, mely e hetekben vette kezdetét és következő czim alatt jelent meg: | ,Curiai értesítő'jogtudományi szaklap. | Felelős szerkesztő és 1 a ptu1ejdon o s: Kún László. Hétfőt kivéve megjelenik mindennap. Előf. ára ! egész évre 10 — félre 5 frt. Ezen szaklap lényeges és fó* feladat ául az szolgál, hogy a curiai ügyek állásáról a közönségnek ! gyors s pontos értesítést nyújtson; tehát hogy közölje azonnal, mily polgári, büntető, váltó stb. ügyekjele a tett e k be a bpesti kir. táblánál, a legf. Itélőszél, és a Semmitőszéknél, — és hogy haladék nél! kül tudomásra hozza azt is, hogy azon bejelentett ügyek mikép intéztettek el? Nem szükséges magyarázni, mily rég érzett szükséj get pótolhat ezen lap, s mily fontos érdekeket van hivatva kielégiteni. Maga az megbecsülhetlen előny, hogy az ügyvédek, s mások is idejekorán még az előadás előtt i értesülhetnek ügyeik bejelentéséről; és hogy megtudhat1 ják mindjárt a referáda után, hogy peres ügyeik el van\ nak már s mikép vannak elintézve. Csekély előfizetési ; dijért elérhetik ezt — megszabadulva az időt rabló után; járások, a megkeresések, levelezések, várakozás terheitől. • De nézetünk szerint ezen lap fontos ellenőrzési orgánum ! is leend — főkép az első foly. bíróságok irányában, i melyek köztudomásként hónapokigis leheveitetikafelsőbb '; forumtói leérkezett ügyeket — a felek értesítése nélkül. 1 Az ügyvédeknek tehát nagyon is érdekükben fekszik, hogy tömeges támogatásban részeltessék, mi nélkül a mindennapi megjelenéssel járó tetemes költségek el nem viselhetők. Zilahi Sámuel bizományában megjelentek : „Behozásáé k-e nálunk a kényszer egyesség ?" | Irta Misner Ignácz jtudor ügyvéd Pesten. — 1876. 27 lap nagy \ 8° ára 30 kr. Szerző, ki pesti ügyvédeink egyik jelesbike, meg volt bii zatva, hogy a Vl-ik jogászgyülésre fentebbi kérdés felett véle? ményt terjeszszen elő. Véleménye, mely a csőd eljárásba a kény| szeregyesség behozatala mellett szól, a jogászgyülés által nem ; fogadtatott ugyan el; mind a mellett be kell vallani, mikép az általa kifejtett nézetek s felhozott érvek igen fontosak, mondhatjuk döntő súlyai birók. Előadja az ellen — érveket is, azokat megczáfolja, s erre felhasználja az összes európai törvényhozások adatait. — Tehát minden tekintetben tanúságos olvasmányt nyújt szakférfiúinknak. — Midőn azonban a kényszer egyességet szükségesnek nyilvánítja — azt egyszersmind bizonyos feltételekhez kívánja köttetni, nevezetesen : hogy kényszeregyesség csak bejegyzett kereskedő ellen nyitott csődben legyen köthető; hogy a kényszeregyességnek hely ne ; adassék, ha a bukott vagyoni állapota kereskedelmi könyveiből '. világosan ki nem tűnik, ha az általa előterjesztett vagyoni állapot | valódiságára az esküt letenni vonakodik, ha ellene egy, a bukással összeköttetésben álló bűntett miatt vádhatározat hozatott, vagy h.\ ily bűntett miatt elitéltetett, vagy ha megszökött ; hogy továbbá a felszámolási határnap előtt kényszeregyesség iránti ajánlat tárgyalásra ne bocsátassék; hogy a kényszeregyesség létrejöttéhez a csődhitelezők legalább J/3 és az elismert követelések legalább 3/4 résznyi többsége megkívántassák; hogy a kényszeregyesség érvénye birói megvizsgálástól és jóváhagyástól tétessék függővé, a bíróság pedig a kényszeregyességet csak azon esetben hagyhassa jóvá, ha ez által a hitelezők általános érdeke, a hitel és a közerkölcsiség csorbát nem szenved; hogy a kényszeregyesség joghatálya a követeléseiket be nem jelentő, vagy » tárgyaláson meg nem jelent csödhitelezökre is kiterjedjen ; hogy a bukott az egyességi hányadot meghaladó összeg megfizetése 60*