Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 60. szám

242 alól teljesen felmentessek ; és hogy ellene a csődnyitással egyidejűleg a fenyitő vizsgálat is megindítandó, a kényszeregyesség létrejötte esetében is folytatandó és befejezendő; a kényszeregyesség megkötése után kiderített és a bukással összeköttetésben álló, a csődhitelezök érdekeit sértő bűntett esetében pedig a kényszeregyesség joghatálya oly formán szűnjék meg, hogy a hitelezőknek az egycsség által szerzett jogai érvényben maradjanak, ellenben minden a bukottnak adott elengedés érvényét veszítse." Ily feltételek mellett semmi aggály sem foroghat fenn a kényszeregyesség behozatalánál, mit mi már 1859. évben hasznosnak bizonyítottunk, és pedig különösen hazai sajátlagos körülményeinkben. Ugyanazon bizományban jelent meg: az 1876. évi tőrvények gyűjteményének hivatalos kiadása is, mely 1876. jan. l-jétől a ,Pesti könyvnyomda részvénytársaságra ruháztatott. Ezen hivatalos kiadás 1-ső füzete két formátumban jelent meg — 8-ad rétben (ára 50 kr.) és 16-od rétben (60 kr.) Mindenike 7. törv. czikket tartalmaz — ezek közt nevezetesen a közigazgatási bizottságokról, a község rendelés módosításáról. Tettei Nándornál Budapesten megjelent: „Gyakorlati ismertetése az úrbéri perekbeni eljárások és bizonyítékoknak." Irta Keresztszegi Lajos tszéki biró. 1876. 12-ed rétben VII. és 118. lap. Ára 1 frt. Ezen munka, mint szerző előszavában mondja — nem az úrbéri törvények kézikönyve, hanem leirása az úrbéri perekben követendő eljárásnak, az ezekben szükséges bizonyítékok, tárgyalások, és végrehajtási teendőknek. — Ezen ismertetés annál hasznosabb, minthogy az 1852. évi úrbéri törvény alapján szervezett úrbéri tszékek számára az eljárás külön, részletesen és szabatosan szabályoztatott; míg az 1871. 53. t. cz. mellett az eljárást rendező szabályok, vagy utasítások nem jelentek meg. 1876 évi XXXVI. törvényczikk a záloglevelek biztosításáról. (Szentesítést nyert 1876. június 19-én. Kihirdet 1876. június 20-án.) 1. §. Záloglevelek kibocsátására jogositvák : 1. a részvénytársaságok, ha alapszabályaikban meghatározott üzletkörüket kizárólag a jelzálog üzlet képezi, vagy ha üzletkörük alapszabályaik szerint a jelzálogüzletre is kiterjed. 2. ingatlan birtokok tulajdonosainak saját hitelszükségük kielégítésére alakult szövetkezetei. 2. §. Az ily részvénytársaságok és szövetkezetek alapszabályaiban a kereskedelmi törvény 157. és illetve 225. §§-aiban megszabottakon felül, még a jelzálogos kölcsönök engedélyezésének feltételei, továbbá a jelzálogok becsértékének meghatározásánál mérvadó tényleges alapok, valamint a becsérték meghatározásánál követendő eljárási módozatok is megállapitandók. 3. §. A jelenleg már működő jelzálog intézotek tekintetében a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minister fog rendelet utján határidőt szabni, mely alatt alapszabályaikat — a mennyiben azok az előző §-nak meg nem felelnének — jelen törvény hatálybalépte után kiegészíteni tartoznak. A kitűzendő határidő eltelte után az intézet képviseletére jogosítottak az alapszabályok kiegészitésére a kereskedelmi törvény 21. §-szában megállapított pénzbírság terhe alatt szoritandók. 4. §. Az 1. és 2. §§-nak megfelelő, ezentúl alakulandó részvénytársulatok és szövetkezetek záloglevelek kibocsátása előtt, ezeknek külön biztosítására rendelt legalább kétszázezer forintnyi alapot tartoznak alkotni, s annak összegét alapszabályaikban kitüntetni. Ily alapot a jelenleg már működő jelzálogintézetek is tartoznak alkotni, a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minister által alapszabályaik kiegészitésére megszabandó határidő alatt. (3- §•) 5. § A záloglevelek külön biztosítására rendelt alap a záloglevél-birtokosok összeségének biztositékául szolgál s ezen alapra, illetőleg annak alkatrészeire végrehajtás nem intézhető. 6. §. Ezen alap elhelyezésére és jövedelmezővé tételére szolgálhatnak : 1. a tőzsdén hivatalosan jegyzett, meghatározott kamatozású értékpapírok (záloglevelek, állampapírok, elsőbbségi kötvények) vásárlása; 2. az első pont alatt meghatározott értékpapírokra tőzsdei árfolyamuk háromnegyed része erejéig adott kölcsönzés, mely három hónál hosszabb időre nem terjedhet, de lejárat után megújítható ; 3. lejárt vagy legfeljebb félév alatt lejáró értékpapírok és szelvények leszámítolása; 4. legfeljebb három havi lejáratú és legalább három aláírással ellátott váltók leszámítolása; 5. az intézet jelzálogos követelésével terhelt ingatlanok megvásárlása azon összegig, mely saját követelésének teljes fedezésére szükséges. 7. §. A záloglevelek külön biztosítására rendelt alapnak azon része, mely az előző §. 1—4. pontjaihoz képest ingó vagyonban van elhelyezve, a jelzálogintézetnek egyéb vagyonától elkülönítve tartandó és külön kezelendő. 8. §• Ha a záloglevelek külön biztosítására rendelt alap részben vagy egészben a 6. §. 5. pontjához képest ingatlanok vásárlására fordittatik : akkor az ezen ingatlanra vonatkozó telekjegyzökönyv B) lapján a jelzálog-intézet tulajdonjogának bekebelezésével egyidejűleg feljegyzendő az is, hogy ezen ingatlan a záloglevelék Külön biztosítására rendett alapnak alkatrészét képezi. 9. §. Az ily telekkönyvi feljegyzés alapját képező beadván}Tok és okiratok e tekintetben bélyeg- és illeték-mentesek. 10. §. Mihelyt a 8. §-ban elrendelt feljegyzéssel terhelt ingatlanra más tulajdonosnak tulajdonjoga kebeleztetik be, az említett telekkönyvi feljegyzés egyidejűleg kivatalból törlendő. 11. §. A záloglevelek külön biztosítására rendelt alapot a jelzálog-intézet csak alapszabályainak ez irányban eszközlött módosítása s ezen alapszabály-módosításnak az illetékes törvényszéknél való bejegyeztetése után csökkentheti, még pedig legfeljebb oly mértékben, hogy a csökkentett alapnak fennmaradó része a 4. §-ban meghatározott kétszázezer forintnál kevesebb ne legyen és a jelzálog-intézet forgalombau levő záloglevelei összegének legalább is huszadrészét képezze. (Foly.köv.) Scmmitőszéki tanácsok aug. 8-tól. I. Tanács. Elnök: Lipovniczky Vilmos. Birak : Sol tész, Herberth, Vértesy, Pápay, Oszvald, Németh Miklós, Grallu, Lac/a. Bejelentetett: 192 ügy — ezek közt 1 kereskedelmi, 2 sajtóügy. Felelős szevkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt.,fél évre 4 frt., negyedévre 2 frt ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-utcza 32. sz. a. 2-ik em. Buds-Pest, 1876. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál ország-at 39. sz.