Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 60. szám

240 „mert az 1876. május 18. felvett jkönyvből az. hogy a panasztevő által igényelt bor nyílvánvalólag tulajdonának jeleztetett s mint idegen tulajdon foglaltatott volna le — ki nem tűnvén, és ezen hivatalos okmány ellenében a birósági végrehajtónak a panaszhoz csatolt magáu bizonyítványa figyelembe nem vétethetvén, — a végrehajtási eljárást, minthogy a panaszban vitatott tulajdon ezen körülmények között törvényszerüleg csak igény keresettel érvényesíthető — megsemmisíteni nem lehetett." (1876. július 25. — 10333. sz. a.) Aruk vételéből eredt pénzbeli tartozásoknál s ezek behajtására irányzott kereseteknél, a birói illetőség megállapítására nem az mérvadó, hogy az adós czég mely bíróságnál van bejegyezve, hanem a kereskedelmi ügylet teljesítésének helye. Schopper J. G. pesti bej. kereskedő czég — Stanzel G-éza nagy-szombati kereskedő e. 1775 frt 50 kr. iránt a bpesti váltótszék mint keresk. bírósághoz rendes keresetet terjesztett be, A. atatti hitelesített könyvkivouat tanúságaként, az alperes által megrendelt s átvett áruk vételára fejében. Alperes illetőségi kifogással élt, melyet arra fektetett, hogy N. Szombatban lakik s czége ott van bejegyezve; a keresk. elj. szab. rendelet 8. §. értelmében. A keresk tszék f. év június 26. — 67851. sz. a. végzéssel illetőségét megállapította; mert felperes bpesti kereskedő levén, s itteni telepénél fogva könyvi itten vezetetvén, számla alapján indított keresete iránt ezen tszék a perr. 35. §. értelmében illetéket. Az eljárási rend. 8. §-sza csak azon kivételes esetekre alkalmazható, a mikor az ügylet körülményeiből sem a teljesítés helye, sem j azon kö.elebbi adatok ki nem tűnnek, melyeknél fogva az illetőség a perr. 30—35 §§. értelmében lenne megállapítandó; mert ezen rendelet 1. §-sza az 1868. 54. t. cz. szerinti eljárást rendeli a kereskedelmi perekben alkalmaztatni s csupán az eltérő módosításokat állapítja meg s ebből a 8. §. kivételes s csak a keresk. törvény I-sö részéből felmerült keresetekre vonatkozása kétségtelenül következik. Alperes semm. panaszt adott be. A Se m i t ő sz é k azt elvetette ; „mert jelen esetben a birói illetőség megállapítására nézve a kereskedelmi ügylet teljesítésének helye, s nem azon körülmény levén mérvadó, hogy alperes czég mely biróságnál jegyeztetett be, illetve lett volna bejegyzendő; miután felperes bej. czég kereskedelmi telepe Budapesten van, és könyveit, melyekre követelése állapittatik, e helyen vezeti; következve a keresetbe vett pénzbeli tartozás a ker. törv. 324. §. értelmében ugyanott fizetendő, — a kir. tszék mint a keresk. ügylet teljesítés helye szerinti illetékes biróság a felhivott §. alapján illetőségét helyesen állapította meg." (1876. jul, 25. — 13226. sz. a.) Kereskedői ügyekre vonatkozó peren kívüli eljárásban hozott első birósági határozatok ellen semm. panasznak helye nincsen. Blum József ilynevü czég főnöke Nagy-Károlyban elhalálozván f. év jan. 6-kán — végrendelete végrehajtója s a hagyatéki tömeg gondnoka Blum Gyula folyamodott a volt nagy-károlyi tszék inint keresk. bírósághoz, hogy annak elhalta folytán az 1840. 15. t. cz. 4. fej. 57. §. a. p. értelmében kereskedői joga megszűnvén s így a czégvezetői ,per procura' felhatalmazással | felruházott Blum Károly jogosultsága is (ker. törv. | 551. §.) elenyészvén s ezt a czég fenállását szorgalmazó I Blum Károly fellépése folytán a kir. tábla is 1876-évi í 1718. sz. a. kimondván —a régi czégjegyzékbe vezetett ! czég s ,per procura1 meghatalmazás abból kitörültessék j s a 42. s 8. §§. szerint a központi értesítőben s a bécsi j Wiener Zeitungban közzététessék. A tszék f. év május 30. — 3079. sz. a. követj kező végzést hozott: Tekintve hogy bej. kereskedő Blum i József elhalt, s ez által kereskedői czége, ugy az általa : megbizott czégvezető Blum Károlynak is hatásköre | (1840. 16. t. cz. 57. §. a. p) elenyészett, mi különben már a kir. tábla 1064. sz. a. kelt jogerejü végzésében is ' kimondatott; nevezett Blum József kereskedő czég, ugy Blum Károly czégvezető az egyéni czégjegyzékből a ker. törv. 550. §. értelmében kitörültetni s ez közzé tétetni rendeltetik. Ezen végzés ellen Blum Kátoly az időközben illetékessé vált szatmári tszékhez semm. panaszt ' adott be. A Semmitősz ék azt vizsgálat alá ve^én viszszautasitotta ; „mert az 1875. decz. 31. kelt igazs. ministeri rendelet 38. 39. §§. értelmében perenkivüli eljárásban hozott első birósági határozatok ellen semm. panasznak helye nincsen." (1876. július 25. — 12720. sz. a.) Semmitőszéki döntvények. A könyvvioői — segédi — viszonyból eredt követelések felett előzetesen a határozat az ipar hatóság által hozandó — a birói eljárás érvényesítése előtt. Katzer Emil keresk. könyvvivő — a .Patria" biztositó társulat vezérügynöke Rudolf Ágoston ellen 240 frt hátralékos fizetése iránt sommás pert indított a Pest-belvárosi j biróság előtt — melyben hozott Ítélet felebbeztetvén, a kir. tábla 1875. decz. 14-kén hozott Ítélettel az első biróságit megváltoztatta s alperest elmarasztalta azon esetre, ha felperes pótesküt tesz arra, hogy alperes intézetnél könyvivőüi alkalmaztatott s könyvvivői munkálatokat teljesített. További felebbezésre a legf. ítélőszék az iratokat hivatalbóli semmiség alapján felterjesztette. A Semmitőszék mind a kir. tábla mind a jbiróság Ítéletét az egész eljárással (297. §. 2. p.) hivatalból megsemmisítette; „mert felperes oly követelést vesz igénybe, mely az állítólag fennállott könyvvivői (segédi) viszonyból eredt; az ily követelések felett pedig a jelenleg is hatályban levő 1872. VIII. t. cz. 98. §-sza szerint előzetesen az iparhatóság által levén határozat hozandó; — az alsó bíróságok a fenidézett pont alá eső s hivatalból is figyelembe veendő semmiségi esetet követtek el az által, hogy az ügy jelen állapotában birói eljárás alá nem tartozó keresetet elfogadva, a szabályellenes eljárás folytán érdembeli ítéleteket hoztak, a helyett, hogy felperest az iparhatósághoz utasították volva." (1876. június 7. — 8027. sz. a.) Hivatalbóli semmiséget képez, ha a felek képviselőinek megengedtetik alakszerű perbeszédek módjára, bármit a jkónyvbe iktathatni, ha az illetőségi kérdés megoldatlanul hagyatih.