Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 58. szám

232 megtámadott tulajdonjogi bekebelezések kitörlése eseté- | ben C. I. alatti zálogjoga az A. II. fekvőségre épségben | maradhatna; vagy hogy felperesek ezen törlési keresetet j ellenében nem a telekk. rendt. 150. §-ban foglalt határ- j időben indították." „Elvetendő volt azon alperesi kifogás is, hogy törlési keresetet a telekk. rend. 148. §. értelmében csak oly fél indithatná, ki nyilvánkönyvi jogaiban meg van sértve. Mert ezen §. világos szavai szerint átalában minden a jogaiban sértett félnek törlési keresetet enged, tehát olyannak is, ki még csak nyilvánkönyvön kivülileg szerzett jogot az illető telekkönyvi ingatlanra, mi egyébiránt épen oly okszerű, mint a telekk. rend. 120. §. rendelkezésével is egyező." „Végre elvetendő volt felperesek dologi felperessége ellen azon alapon emelt kifogás is, Hogy felperesek jog- j elődje Rohheim Vilmos mint israelita 1857-ben ingatlan- j ság szerzésére még jogositva nem volt. Mert egyrészt az ' akkoron eljáró bíróság azáltal, hogy nevezett árverési j vevőtől a vételárt átvette s azt fel is osztotta, az árverési j cselekményt bíróilag jóváhagyta, sőt annak alapján nevezett vevő részére 1032/i88o- sz- alatt az átadási birtok- < bizonyítványt ki is állította; másrészt pedig ha Rohheim Vilmos, mint israelita, a megvett A. II. alatti ingatlan valóságos tulajdonát akkoron meg sem szerezhette, mert tiltó törvény miatt vételi jogcziméhez törvényes szerzési módot nem alkalmazhatott, vételi jogát vagyis jogczimét mndazáltal érvényesen átruházhatta oly személyre — jelen esetben felperesek jogelődjére, kitől a valóságos tulajdonjoghoz még szükséges szerzési módot a fenálló törvény meg nem tagadta." „Alpereseknek perköltségekbeni egyetemleges marasztalásuk perveszteségük és konok tagadásuk következménye." (251. §.) „Felperesek fenforgó csalás miatt bünfenyitő vizsgálatot kérvén, és csalási szándokra mutató bünjelenségek a per során csakugyan felmerülvén, az ügyiratok (10. §. végbekezdés) a feny. tszékhez átteendők voltak." (1874. okt. 26. — 5827. sz. a.) A bpesti kir. tábla 1875. april 1. — 3365. sz. a. Ítéletével az első bíróságit megváltoztatta, és felperest keresetével elutasította; a perköltségeket kölcsönösen s az ügyiratok fenyitő tszékhezi áttételét megszüntette." Indokok: „A bekebelezésnek eredeti érvénytelenség miatti kitörlése, és az eiőbbi nyilvánköny vi állapot helyreállítása iránt csak azok vannak jogositva a telekk. rendt. 148. §. szerint keresetet indítani, kik nyilvánkönyvi jogaikban sértve vannak; miután pedig felperesnó a kérdéses ingatlanokra nyilvánkönyvi jogot nem szerzett, s különben is az ajándékozási szerződés alapján történt bekebelezéseknek törlését csak az ajándékozó fél szorgalmazhatná; ezen indokoknál fogva a neheztelt ítélet megváltoztatása mellett felperest keresetével elutasítani kellett." „A perköltségek (251. §.) a per körülményeinél fogva voltak kölcsönösen megszüntetendők; a fenyitő tszékhezi áttétel pedig azért, mert az ajándékozó fél elhalván, alperesként beidézettek ellen valamely büntetésre méltó cselekménjr jelenségei fen nem forognak, s igy a perr. 10. §-sza nem alkalmazható." Ezen táblai itélet ellen felperesnó' felébb ezett — lényegileg kifejtve, mikép a telekk. rendt. 148. §. értelmében minden jogaiban sértett fél indíthat hasonkeresetet. 0 kimutatta, hogy férje után ő s leánya örökölt ; férje Rohheim Vilmostól vette az ingatlanokat árverésen, 8 igy az idézett 120. §. értelmében is jogosítva van telekk. bekebelezést kérni. Az ajándékozás megtámadására vonatkozó érvelés elesik, mert igazoltatott, hogy ajándékozónak nem volt joga az ingatlanhoz, s igy az ajándékozási szerződés is érvénytelen. A legf. ítélőszék kö vetkező v é g z é s t hozott: „minthogy a telekk. rendt. 148. §. értelmében a bekebelezés eredeti érvénytelensége indokából a jogaiban sértett mindenik fél indíthat keresetet'; és ennélfogva azért, mivel felperes — illetőleg közvetlen jogelőde részére telekkönyvi jog bevezetve nincsen, azt visszautasítani nem lehet;" „úgyszintén azon körülmény, hogy felperes ugy közvetlen jogelőde a megtámadott bekebelezés alapjául szolgáló ajándékozási szerződésben mint szerződő fél érdekelve nincsen, felperest az ennek alapján foganatosított bekebelezés megtámadásában nem akadályozza;" „a bpesti kir. tábla fentebbi számú Ítélete feloldatik s utasittatik. hogy az ügy érdeme felett hozzon határozatot." (1876 július 13. — 6623 sz. a.) Ügyvéd rendtartási döntvények.. Valamely ügyvéd egyik kamara területéről a másikba tevén át lakását, utóbbinál beadott felvételi kérvé yének helyiadni nem lehet, ha az előbbi kamarai választmány által ellene jogerejii határozottal fegyelmi vizsgálat volt elrendelve. Somogyi Gusztáv bpesti ügyvéd az itteni ügyvédi kamarához felvételééit folyamodott, minek a kamara választmánya f. évi május 16-kán 1420. sz. a. kelt végzésével helyt nem adott; mert nevezett ügyvéd ellen a kecskeméti ügyvédi kamara által, annak f. év május 2-kán 313. sz. a. kelt átirata szerint, jogerejii határozattal fegyelmi vizsgálat lett elrendelve, s igy a kamara jegyzékébe az ügyrend 44. §-sza értelmében be nem vezethető." Nevezett ügyvéd felebbezvén — A legfőbb ítélőszék a kamara-választmány fentebbi határozatát helybenhagyta; „mivel az ügyvédrendtartás 8. §. értelmében azon ügyvéd, ki lakásátegyik kamara tetű letérői egy másikba szándékozik áttenni, — azt az előbbi ügyvédi kamarának bejelenteni tartozik; miután ez folyamodó részéről a kecskeméti ügyvédi kamarához intézett, 1876. april 3. — 255. sz. a. kérvényben előbb már megtörtént, — és a bpesti ügyvédi kamara a kecskeméti ügyvédi kamarai választmánynak 1876. május 2. — 313. sz. átiratára már 1876. május 13 kán 1249. sz. alatt a felvételt a fenforgó akadályok alapján megtagadd;" „ennélfogva a közvetlen a bpesti ügyvédi kamarához intézett jelen felvétel iránti kérvénynek helyt adni nem lehetett." (1876. július 13. — 70)0. sz. a.) Ügyvéd birságollatási ügyben a másod-bíróság határozata ellen beadott felebbezés. mint meg nem engedett, hivatalból visszautasítandó. Pávai Vájna Elek ügyvéd a sz.-somlyói törvényszék f. év jan. 11-kén 5. sz. a. kelt végzésével 25 frt pénzbirságban marasztaltatott; mert a Bothos — Vékony-féle zárlati ügyben beadott semm. panaszt ellen-