Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 58. szám

233 jegyezvén, abban a biróságot sértő ily féle kifejezéseket | használt: ,hamis és csintalan indokolás.' | Ez ellen nevezett ügyvéd felebbezvén, a bpesti ; kir. tábla f. év márczius 8. hozott végzésével a tszékit j indokaiból helybenhagyta. A táblai végzés is felebbeztetvén. A legf. ítélőszék következő végzést hozott: j „Az 1874. 34. t. cz. 67. §-száuál fogva ügyvédi birsá- ] goltatást tárgyazó birói határozatok ellen csak egy fokú j felebbezésnek levén helye, a 2-od biróság végzése ellen ; beadott felebbezés hivatalból visszautasittatik." (1876. | iun. 20. - 5768. sz. a ) Az. ki 1873. után ministeri engedélylyel a jogtani vizsgálatokat leiévé — a 3 évi tanfolyamot befejezettnek tekintendő, s mini ilyen az ügyvédjelöltek közzé felveendő. Hegedűs Károly a bpesti ügyvéd-kamara választmányához az ügyvédjelöltek jegyzékébe való felvételeért ismételten folyamod ván, annak f. év apr. 22. — 10 52. sz. végzésével a kérvénynek ezúttal sem adatott hely; mert a 2. sz. a. bizonyítvány tartalmával az, hogy folyamodóa jogi tanfolyamot 1872/9-ban bevégezte volna, nem igazoltatik, s a szabályszerű végbizonyítványt sem ezen j csatolmány, sem a leczkekönyv nem pótoljaFolyamodó felebbezésére — A legf. ítélőszék fentebbi határozat megváltoztatásával, nevezettnek felvételét elrendelte; „mert nevezett kérvényező az 1876. febr. 19. — j 3902. sz. a. kelt közoktatásügyi ministerium rendelvé- j nyével és anuak alapján engedélyezett 2 3. sz. a. vizsgálatok letételével, a .szabályszerű 3 évi tanfolyamot be- j fejezettnek tekintendő s ennek folytán a jogtudományi államvizsga letételével az 1875. június 23. — 15294. j sz. igazs. ministeri rendelet kedvezményében részesül." (1876. június 21. — 5366. sz. a.) Senuiiitöszéki döntvények. beavatkozási ügyekben a beavatkozási alkeveset a perr. J44. §. szabályai szerint egyedül a beavatkozó s az ellenfélül szolgáló főperbeti felperes közölt tárgyalandó, s ezen tárgyalás alapján csak ezen felek közti jogviszony nyerhet megoldást, minek Ítélet alakjában hozott határozat által kell eszközöltetni. G-rór Sztáray Török Napóleonná, illetve örökösei mint perbeavatkozó felperesek — gróf Sztáray Tivadar s érdektársai raint, zálogváltók és gróf Sztáray Antal s érdektársai, zálogtartók, mind mint alperesek ellen zálogperbe avatkozási keresetet adtak be, mely felett a beregszászi törvényssék f. év márczius 24-kén 2 09. sz. a. végzést hozott, melyben a beavatkozási keresetnek helyt adott s 1-ső r. alperesek köteleztettek az 1854. apr. 30-ki keresettel folyamatba tett zálogváltó kereset, tárgyalására 15 nap alatt ujabb határidőt kérni, igy a/, alappert folyamatba tenni s azt a beavatkozókkal közösen folytatni; különben beavatkozó felperesek feljogosittatnak a keresetet saját felperességük alatt lefolytatni. Ez ellen mind 1-ső mind 2-od rendű alperesek se mm, panaszt adtak be A Semmitőszék a neheztelt végzést (297. §. 1. p.) megsemmisítette s a tszéket a beavatkozási kérdésben itélet hazatalára utasitotta ; „mert jelen űgybeni eljárásnál az 1869. márczius 30. kelt igazs. min. rend. III. cz. 5. pontja szerint az 1868. 54. t. cz. szabályai szolgálván zsinórmértékül; miután ennek 72. §. szerint a b e a v a t k o z á s i al kereset felperes ellen intézendő, önként következik,hogy az ily kereset a 73. §-ban idézett 144. §. szabályai szerint egyedül a beavatkozó s az ellenfelül megjelölt főperbeli felperes közt tárgyalandó, s hogy e tárgyalás folytán csak is ezen felek közötti jogviszony nyerhet megoldást; minthogy a főper tárgyára nézve az alperesek irányában az előszabott rendes eljárás és perirat váltás folytán lehet határozatot hozni," „A beavatkozási kereset tárgyalásához tehát a főperbeli alpereseket megidézni egyátalában szükségtelen levén, alaptalan ugyan azon panasz, hogy a neheztelt végzést megelőző febr. 29-ki tárgyaláshoz a főperbeli összes alperesek meg nem idéztettek; valamint azon körülmény sem szolgálhat semmiségi okul, miszerint az érintett tárgyalásnál a beavatkozó fél részéről nem azon válasz iktattatott jkönyvbe, mely a perbeli adatok, s a felek nyilatkozatai szerint az előszabott pertári eljárást mellőzve, az ellenfél ügyvédjével magán uton közöltetett, mely eszerint szabályszerű periratnak vehető nem is volt; jóllehet továbbá a perr. 73. §-sza mely szerint, a mennyiben az ellenfél beavatkozó jogát el nem ismeri, a beavatkozás kérdésére nézve a fő perben hozandó itélet által együttleg kell határozni, jelen esetben szoros alkalmazást nem nyerhet, mivel a megindított főper az iratok szerint felperes részéről nem folytattatik:" „tekintve mégis, hogy az idézett §. rendelkezésének csak az a czélja, hogy a beavatkozási kereset által a főper folyama meg ne akasztassák. — de annak intézkedéséből az nyilván kitűnik, hogy a beavatkozás kérdése, mint lényeges érdemi kérdés iránt itéletileg kell határozni, — a tszék az aitál, hogy a beavatkozás kérdésében végzés alakjában határozott, a felet az érdemi kérdésekben törvény szerint megillető felebbezési jogorvoslat alkalmazhatásától zárván el, oly lényeges alaki törvénysértést közvetett el, mely miatt panaszolt hatá rozatát megsemmisíteni kellett." (1876. július 5. — 10501. sz. a.) A bírónak nem kötelessége az elhalt fel örökösei után hivatalból nyomozásokat tartani; miért nem képez semmiséget, ha ily körülmények közt az ügyet az elhalt félre nézve nem lárgyalhatótaili mondotta ki. Stern Mór — Klug Mihály e. végrehajtást tett folyamatba s többnemü ingóságokat lefoglaltatott ; melyekre nézve Klug M i h á 1 y n ó és Klug Ad ám né igény keresetet adtak be. Utóbbi elhalálozván meg nem idéztethetett s a biróság kimondotta, hogy keresete tárgyában határozni nem lehet. A kir. tábla az első foly. biróság eljárásában hivatalból] semmiséget észlelt, mert az elhalt fél örökösei a per folyamatban létéről nem értesitetlek s azok képviseletéről gondoskodva nem lett (r e f. Knorr Alajos) A Semmitőszék kijelentendőnek találta: „hogy a biró valamely elhalt félnek örökösei után nem tartozik hivatalból nyomozásokat tartani, s hogy ennélfogva a jbiró az által, hogy jelen ügyet még a tárgyalást kitűző végzés vétele előtt meghalt Klug Ádámnéra nézve nem tárgyaihatónak mondotta ki, — a perr. 297. §. 1. pontjába ütköző szabálytalanságot annál kevésbbé kö58*