Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 57. szám - A függő termés lefoglalásáról 2. [r.]

228 rói illetőséget leszállította; tekintve,miszerint a kérdéses | Ügylet a ker. törv. 258. §-ban elősorolt esetek egyike | alá sem tartozik, de a 259. §. 5. pontja alá sem, mert újsághirdetések eszközlése iparszerüleg folytatott keresk. j ügyletnek nem tekinthető; a kereseti követelés tehát ; nem származik keresk. ügyletből, s igy a ker. eljárási j rend. 7. §-szaként ezen illetőség alá nem tartozik ; — tekintve végül, hogy itt felperes kereseténél a perr. 35. §-sza, tekintettel alperes lakására is, irányadóul nem szolgálhat. Ez ellen felperes semm. panaszt adott be, melyben kifejti: hogy a ker. törv. 259. §. bekezdése s 5. pontja értelmében a kiadói ügyletek iparszerüleg folytatva keresk. ügyletet képeznek. Egy mindennap megjelenő hirlap kiadása tehát iparszerüleg folytatott ker. ügyletnek tekintendő. A hirdetések gyűjtése pedig a lap kiadó ügylete folytatásához tartozván (260. §.) az szinte keres, ügylet. Tehát az eljárási rend. 7. § szaként jbirósághoz tartozik; és pedig a ker. törv. 324. s a perr. 35. §. folytán a helybelihez, mert az első §. szerint a tartozások ott fizetendők, hol az ügylet kötésekor keres, telep vagy lakása volt; utóbbi §. szerint pedig a szerződés teljesítése, érvénytelenítése és kártérítési perek azon hely bírósága előtt is indithatók , hol a szerződés létrejött. A Semmitőszék azt elvetette ; „mert tekintve, hogy a fenforgó kereset alapját képező ügylet, mely szerint alperes, mint a ,Temesv. Zeitung1 czimü hirlap kiadója által, az emiitett hírlapban való iktatások és hirdetések közvetítéséért felperes részére a keresettel érvényesítetni kivánt dijak állítólag köteleztettek, — ugy az ügylet természete, mint a szerződési tárgy minőségénél fogva a felperes által felhívott keres. törv. 259. § 5 pontjában elősorolt ügyletek egyike alá sem vonható; s hogy az különben is kereskedelmi ügyletnek egyik fél irányában sem vétethetik; „valamint tekintve az érintett ügylet létrejötte helyét, az erről szóló A. alatti kötlevél keltét s annak tartalmát, melyhez képest az ügylet létrejötte vagy teljesítése helyéül: Budapest egyátalán nem tekinthető;" „jelen a bíróság területén kívül lakó alperes ellen indított keresetre nézve, mint a keresk. bíróság hatásköréhez nem is tartozó, a perr. 30. §-szánál fogva illetősége alá sem eső keresetre nézve az eljáró bíróság illetéktelenségét helyesen mondottaki." < 1876. jul. 19. — 12512. sz. a.) Kereskedők közt, irányukban kereskedelmi ügyletel képező áru-eladásból származtatott vételár , tehát pénzbeli tartozás fizetésére irányzott kereset, a kereskedelmi — és pedig a hitelező telepe vagy lakása bíróságának illetőségéhez tartozik. Königsberger et Gross pesti bej. kereskedő czég — Silber Sámuel berezeli kereskedő e. a budapesti V. ker. jbirósághoz 104 frt 15 kr. fizetésére sommás keresetlevelet adott be. — A könyvkivonat alapján átvett áruk egészen ki nem fizetett ára fejében, mit B. felszólításra sem teljesitett. Tárgyaláskor alperes i 11 etőségi kifogással élt, mert berezeli lakos s a könyvkivonat 1V„ évet túlhaladja; tagadván, hogy a fizetést Pestre kötelezte, s hogy bej. kereskedő lenne. A jbiróság f. év jun. 19. kelt végzéssel illetőségét megállapította, mert alperes beismervén, hogy kereskedő, azon kifogása, hogy nem bejegyzett kereskedő, birói figyelembe vehető nem volt, s igy az illetőség a keres. törv. 324. § alapján megállapítandó volt. Alperes semmiségi panaszszal élt; mert ezen jbiróság nem személyes bírósága; a fizetés e helyre ki nem köttetett; a számla utolsó tétele 1872.évben kelt; felperes nem bejegyzett kereskedő; igy az illetőség a perr. 30. s 35. §§. szerint leszállítandó lett volna. — Továbbá a keresk. törv. 324. §-sza, miután nem pénzbeli követelés, hanem áruk vételára igényeltetik — jelen esetre nem alkalmazható. A Semmitőszék azt elvetette; „mert az eljárt kir, jbiróság, mint keresk. biróságnak illetősége, a jelen keresk-dők közt fenforgó és mindkét fél irányában kereskedelmi ügyietet képező áruk eladásából származtatott, és tárgyára nézve a 300 frt értéket meg nem haladó vételár, ekként pénzbeli tartozás megfizetésére irányzott keresetre nézve, a keresk. törv. 258. §. 1. p. és a 260. § rendelkezésére, ugy az ezekkel összefüggő 324. § és a minist, rend. 7. § 1. pontjára, — nemkülönben a perr. 30. §-szára való tekintettel — kétségtelen — minélfogva az azt helyesen megállapító ) végzés ellen használt panasz alaptalannak tűnik fel." (1876. július 19. — 12551. sz.a.) Igazolás alapjául szolgálható elhárithatlan akadálynak nem vehető, ha az idéző végzés akkép kézbesilletett, hogy a fél képviseltttéséröl kellő időben gondoskodhatott volna, megbízó levelét mégis oly későn intézte választott képviselőjéhez, mikép az a tárgyalás után kézbesiltetett. Markó és Weiden bpesti bejegy. nagykereskedő czég — Grünvald Jakab érsekújvári terménykereskedő e. a bpesti V. ker. jbiróság előtt 229. frt 60 kr. iránt sommás keresetet támasztott azon alapon, minthogy tőle A. a. 1875. jul. 11. kelt kötlevél szerint 240 zsák babot vettek bizományba, mázsánként 5 frt 25 kr. árkijelöléssel; mire 500 frt előleget sutánvét mellett 547 frt 21 krt adtak ; azonban az állítólag 363 r^i. 30 font suly beszáradás folytán átvételkor csak 353 m. 40 ftot tett ki s abböl csak 33 mázsát 3 ftot tudtak eladni. Időközben a bab ára leszálván, felhivták alperest, hogy a kijelölt árt 3 ftra szállítsák a piaczi árnak megfelelőleg, mit tenni, vagy tetemesb költségeikre fedezetet adni sárujáról rendelkezni nem akarván, B. tőzsdei jkönyv szerint arra őt megintették azzal, hogy 1875. decz. 5-ig áruját átvegye s a költségeket fizesse ki, különben a ker. törv. 372. § szerint veszélyére eladandják. Erre nerois felelvén, hites tőzsdei alkusz közbejöttével (C. szerint) a maradék babot 3 írtjával eladták. Ez szerint a babból bevettek (D.) 1095 frt 70 kr. kiadásaik pedig: 1325 frt 30 kr. s igy követelésük 229 frt 60 kr. — mit megtéríteni vonakodik. Az 1876. apr. 19-ki tárgyalásra alperes meg nem jelenvén, a perr. 111. §. értelmében 13887.sz. végzéssel a keresetnek megfelelőleg elmarasztatott. Ezután i g a z o I ás i kérvényt adott be az alapon, mert megidóztetvén apr. 19-kére, még 17-kén megbízást küldött Kohn Ignácz pesti ügyvédhez, ki azonban azt csak 19 kén d. e. fél ll-kor kapta meg; holott Érsekújvárról rendesen mindig másnap megérkeznek a levelek. Felperes a tárgyaláskor elutasittatni kéri, mert még márcz. 30-kán kézbesitetvén alperesnek a végzés, elég ideje volt képviseltetéséről gondoskodni, tagadja tehát,