Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 57. szám - A függő termés lefoglalásáról 2. [r.]

Budapest, 1876. péntek, július 28. 57. szám. Tizennyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom : A függő termés lefoglalásáról. — Kereskedelmi jogi döntvények. — Semmitöszéki döntvények. X" A függő termés lefoglalásáról. y (Vege.) ^7t>.^ Tapasztalás szerint, mig » lefoglalt vagyon elárverezése és a vételár felosztása s kifizetése bekövetkezik : rendszerint, néhány év telik le. Már ezen ténykörülmény is szűk ségessé teszi a függő terménynek az állaggal egy idejű lefoglalását s esetleg zár alá vételét; szükséges, de a törvény rendeleténél fogva jogosan nem is mellőzhető az együttes lefoglalás; mert egyrészről az esetben, ha több jelzálogos hitelező van, ez< knek érdeke megkívánja, másrészről az idézett törvény világosan meghagyja is azt, midőn rendeli, hogy a végrehajló egyszersmind a függő termést is összeirja s megbecsülteti. Csak azon lehet ezek után csodálkozni, hogy főtörvényszékeink ilynemű, egyedül az állagra intézett, de véleményünk szerint törvényellenes foglal,'soknál, hivatalból nem észlelnek — semmiséget! A törvény nem permissive, hanem rendeikezőleg szólván, aligha szabad érvényesülni annak: volenti non fit injuria. Ügyvédtől, ki már több éven át gyakorlatban van, és sokszor eszközöltet végrehajtást, haliám nem rég, hogy a fekvőség állagának a függő terméssel s egyéb tartozékkal való egyidejű s együttes lefoglalása nem practicus. s napjainkban épen azért válhalik illusoriussá s meghiusifottá; mivel az eladás már a bírói szertartásos eljárás fokozatossága miatt is huzamosb időt vesz igénybe . s mivel a végrehajtási cselekmény ellen gyakran semmiségi panasz vagy igény is intéztetik alaposan s alaptalanul; mig a függő termés csakis a meglevő részben foglaltathatnék le. a jövendő részre pedig ki nem terjesztethetik; miután az, a mi még nincs meg, hanem csak várandó, össze nem irathatik s meg nem becsültethetik; e nélkül pedig se foglalás, se árverés nem foghat helyt. Ily nehézkes ellenvetéssel, ily szánandó scrupulussal is kell találkoznunk ínég ügyvédeknél is ! Hiszen az ég szerelméért! arra való a zárlat, hogy a meglevő s jövendő függő termés is biztosítva legyen ; mert a zárgondnok kötehssége nemcsak a meglevő, összeírt s megbecsült függő termést kezelni, arra őrködni, esetleg, ha az elárverezés késik, azt letakarittatni", birói engedély mellett eladni, a jövendőre nézve pedig — az állagot bérbe adni vagy másképen jövedelmezővé tenni, egy szóval a gazdaság szabályai szerint hiven eljárni. A zárgondnok ebbeli kötelessége nemcsak a meglevő, lefoglalt, összeirt s megbecsült, függő termésre — mintegy ad hoc — terjed ; nem szűnik meg az mindaddig, mig az árverés meg nem ejtetik, és mig a bíróság őtet fel nem menti. Ez oly természetes s önként érthető, hogy nem szükséges bővebben bizonyítani. Magában értetődik az is, hogy a függő termés a zárgondnok által esetleg eladatván, s jövendőre nézve a jövedelemről máskép gondoskodva levén: e szerint az árverés napján a feltételek is módosulnak. Ez ugyan egy kis zavart okoz ; de mikor a mostoha s lassú törvénykezés mellett máskép nem megy. Nagyobb baj ered mindenesetre onnan, hogy kivált községekben alig akad oly értelmes s alkalmas egyén, kire a zártartóságot bizni lehet; s igy megtörténhetik, hogy dac ára a függő termés lezárolásának: az még is — eltűnik vagy megtizedelt részben kerül elő! E tekintetben csak szigorú s gyors bünfenyitői eljárás segithet; mert a lefoglalt, összeirt s megbecsült függő termést a végrehajtást szenvedő fél, ha zárgondnok nemis neveztetvén, az az ö keze alatt hagyatik, a bíróság tudta nélkül magáévá nem teheti s el nem idegenítheti; levén ez törvényeink által tiltva s mint sikkasztási bűncselekmény büntetendő Valóban csakis egy kissé juridice gondolkoznunk kell, és — rájövünk a fonálra, mely sok esetben a törvény tömkelegéből — czélhoz vezet! Kereskedelem jogi döntvények. A hírlapi iktatások s hirdetések, bizonyos díj kikötésével járó közvetítése, a keresk. törő. 259. §. 5. pontjában elősorolt kiadói s nyomdai ügyletek alávonhatók nem levén, kereskedelmi ügyletet nem képeznek. Leopold Miksa pesti lakos s laphirdetési ügynök — Uhrman M. a ,Temesvarer Zeitung* hírlap kiadója ellen a bpesti VI. VII. kerületi jbiróság mint keresk. bírósághoz sommás keresetet adott be 180 frt fizetésére, azon alapon, minthogy alperes őt megbizta nevezett lapja részére hirdetéseket gyűjteni, kötelezvén neki azért a gyűjtött hirdetmények utáni dij 40°/0-kát (A. szerint). Csakugyan szerzett is Handler Mór orvostól gyógykezelési hirdetést, melynek 300-szori megjelenéseért 450 frt köteleztetett alperesnek, minek 40°/0 épen 180 frt, niit alperes nem akar fizetni, daczára, hogy a hirdetés folyvást közöltetik lapjában. Tárgyaláskor alperes illetőségi kifogást emelt ; mert a kereseti követelés ker. törv. 258. §. szerint nem képez keresk. ügyletet. Nem forogván fenn pénzbeli tartozás, a 324. §. nem alkalmazható, és a perr. 7. §-ként jbirósági hatáskörbe egyátalán nem tartozik, vagy csak alperes személyes bíróságához tartoznék. Es keresk. ügyletről levén szó, a perr. 35. §. figyelembe nem jöhet. Es habár alperes a lap kiadója is, a kereseti Ügy nem oly kiadói ügylet, mrly 259. §. 5. p. alá esnék. Felperes a ' es. törv. 259. § 5. pontja, továbbá a 260. §. 324. §. s a perr. 35. §. alapján kéri az illetőséget megállapitatni. A jbiróság f. év június 27. végzésével a bi57