Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 55. szám

221 rasztalta a kereseti tőkében, kamataiban s 15 frt perköltségben. Alperes semm. panaszt adott be, mert az idézési végzés neki későn kézbesittetett. A Semmitőszék a jbiróság Ítéletét e'őző eljárással együtt 297. §. 16 p. alapján megsemmisítette s alperes ujabb rnegidéztetését elrendelte; „mert a mellékelt s alperesnek átadott keresetlevél példányára vezetett s f. évi april 22-kén kelt végzéssel alperes a megjelenésre más napra, ugy mint april 23-kára, — s ezen felül kézbesítésről kiállított vét bizonyítvány szerint a kitűzött határidőn tul apr. 26-kán idéztetett, s ily hiányos el járás alapján mint meg nem jelent a keresetben ;i perr. 111 §. alkalmazásával el nem marasztaltathatott." (1876. július 11. — 10924. sz. a.) Kereskedelmi ügyletet képezd iparczikk megrendelés s elkésziíésnél, a hitelező iparos lakásának bírósága tekintendő illetékesnek, mindazon tartozásokra nézve, melyekkel a megren- \ delő kereskedő, az azon helyen megrendelt s elkészített ! iparczikkek ára fejében hátralékban van. FrühofMór újpesti bádogosmester — W i n t e r- I stein Henrik nyitrai kereskedő ellen a bpestiV. j ker. jbiróság előtt 65 frt 8) kr. iránt keresetet tá- • masztott, a mellékelt számla szerint nála megrendelt s részére kiszolgáltatott bádogos munkálatok hátralékos ára fejében. Tárgyalásnál alperes illetőségi kifogást emelt, mert nem lakik a bíróság terűién, s nem is kötelezte oda a fizetést; de azon felül a keresetlevélben érintett jogügylet kereskedelmi ügyletet képez, tehát a keresk. bíróság illetőségéhez tartozik. Felperes azt válaszolja, mikép a kereset számla alapján inditatott, tehát l1/ éven belül a perr. 35. §. értelmében ezen biróság az illetékes. Főleg még azért is, mert alperes C. D. E. levelei szerint kötelezte magát arra, hogy az árucikkek vételárát posta utján S felperesnek megküldetidi. A jbiróság f. év május 8-kán 16648. sz. a. vég- i zésével bírói illetőségét leszállította; mert felperes mint nem bej. kereskedő bizonyító erejű könyvek vezetését e biróság székhelyén nem igazolván, a C. D. E. alatti levelek valódiságát s aláírását pedig alperes tagadván, — azon körülmény is teljesen igazolatlanul maradt, hogy alperes a fizetést ide kötelezte. Felperes semm. panaszt adott be. A Semmitőszék a jbiróság végzését 287. §. 5. p. alapján megsemmisítette, s ugyanazt illetőségének megállapításával további szabályszerű eljárásra utasitotta; „mert alperes mint kereskedő által keresdelmi czélokra s az üzlet körében tett megrendelés folytán felperes által elkészített áruk hátralékos ára fejében, folyó évben, s ekként már a keresk. törvény hatálya alatt támasztott jelen ügy, ugyanazon törvény 258. s a 259. §§• 1. pontjában, nem különben ez utóbbi törvényszakasz végső kikezdésében foglalt rendelkezés szerint kereskedelminek levén tekintendő;" „miután ugyanezen törvény 324. §. értelmében a feldolgozott iparc/.ikkekért járó tartozások az ügylet természetéből kifolyólag a feldolgozás helyén s a hitelezőnek lakása helvén fizetendők „a jbiróság alaki jogsérelmet követett el, midőn a l | biróság területén lakó iparos hitelező, itt helyben meg| rendelt s elkészitett iparczikkekért hátralékos keresetére nézve alperes mint kereskedő ellen, illetőségét meg nem állapította." (1876, július 11. — 10701. sz. a.) A ö-iSi magyar jogászgyiilcs. (Vége.) A szakosztályi tanácskozások rövid vázlatát — a hivatalos orgánum után — közölvén, következik, hogy a ,Jogászg)'ülésnek1 teljes ülésében nyilvánított megállapodásait megismertessük. Ki kell emelnünk, mikép a szakosztályok megállapodásai lettek átalában a teljes ülés által is elfogadva— természetes is, tekintve a teljes ülés rövid időtartamát, mely annyi szakkérdés alapos és tüzetes megvitatását lehetségessé alig teszi; és tekintve a vitatkozó erők korlátoltságát. A teljes ülés ilynemű enunciatumai ezek — követve a lapunk 45 ik számában közlött kérdések sorrendjét. Az 1-ső a telekkönyvi kérdésre vonatkozólag : „Telekkönyvezett ingatlanokra a tulajdonjog, szolgalmi jog ós dologi teher élők közötti öukénytes átruházás esetén csak telekkönvi bejegyzés utján szerezhető meg. Zálogjog élők közötti átruházás esetein kívül is kizárólag csak telekkönyvi bejegyzés által szerezhető." „Az elbirtoklás nem ad dologi jogot, de a bejegyzés eszközlésére jogosít annak ellenében, kinek részére a tulajdonjog az elbirtoklás befejeztének időpontjában befejezve van." A 2 i k a hivatalnokokat alkalmazók vagyonjogi felelősségéről: „A közhivatalnokok hivatalos eljárása által okozott károkra nézve az őket alkalmazók vagyonjogi felelőssége azon elvek szerint szabályoztassék, melyek szerint átalában a jogi személyek képviselőik okozta károkért felelősek.* A 3-ik az örökösödési szerződésekre nézve igy szól: „A törvényhozás az örökösödési szerződéseket átalában ne engedje meg, hanem csupán a házasságkötést megelőzőleg vagy annak tartama alatt a házastársak között létrejött örökösödési szerződéseket ismerje el érvényeseknek." A 4 i k kérdés más osztályozást nyert — miért lejebb fordul elő. Az 5-i k kérdésre vonatkozólag, váljon t. i. a biztosító társulatok fusiójánál feljogositvák-e a biztosítottak a szerződés felbontására stb. a teljes ülésben is a napi rendre térés fogadtatott el. A 6-ik kérdésnél azon megállapodás jött létre: „hogy a csődeljárásban a kényszer egyesség egyáltalán mellőzendő." A 7-i k és 8-i k kérdés a büntető jogra vonatkozik. _ Ezek közül a 7-i k kérdésre nézve, mely a bűnvádi elitéltetés külön jogkövetkezményeit érinti, a teljes ülés — meg fel lőleg a szakosztály véleményének, következő megállapodásra jutott: 55*