Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 2. szám - Urbér, telekkönyv, kataster 2. [r.]

10 törvényszék kerületébe tétetik át vagy aczég egészen megszűnik: j azonosságot igazoló, s hitelt érdemlő tanuk és a birói tagok által ezen ténykörülmények az utolsó rovatba feljegyzendök, az egész j aláírandó. lap veres téntával keresztben áthúzandó, és ha más lapra átvitel esete forog feun, az átvitel e régi lap aljára és az uj lap fejére jegyzett hivatkozáa által kitüntetendő. 16. §. A kereskedelmi czégjegyzékbe igazítás, vakarás, vagy beszúrásnak helye nem lehet, a felfedezett tévedések birói végzés alapján uj alszám alatt eszközlendő bejegyzéssel igazitandók ki. 17. §. A kereskedelmi czégjegyzékek mérsékelt vastagságú tartós kötéssel ellátott kötetekben vezetendűk. Minden egyes kötet küllapján „egyéni czégjegyzék" vagy „társas czégjegyzék" ezimmel és a kötőt folyó számával ellátandó, továbbá az egyes kötetek lapszámai a kötet első lapján feljegyzendök, a kötet maga pedig zsinórral keresztül húzandó, melynek végei a törvényszék pecsétjével megerősítendők. 18. §. A bejegyzett czégek számára betüsoros mutató készítendő, melybe minden czégre nézve azon kötet és lapszám feljegyzendő, mely alatt az, az egyéni vagy társas czégek jegyzékében előfordul. 19. §. Az egyéni és társas czégjegyzéken az okmánytár, valamint a mutató és a bejegyzésre vonatkozó összes ügyiratok a czégjegyzék vezetésével megbízott tisztviselő felügyelete alatt egy és ugyanazon helyiségben külön örizendök és az e végre kitűzendő órák alatt mindenki által megtekinthetők. Az emiitett hivatalos órák ugy osztandók be, hogy lehetölog azokkal megegyezők legyenek, melyek alntt a törvényszék igtatóhivatala nyitva áll. 20. §. Másolatok és bizonyítványok a kereskedelmi czégjegyzékekből, a jegyzékvezetőnél élő szóval tett bejelentés folytán a szükséges bélyeg s papir benyújtása mellett mindenkinek kiadandók. Ily hivatalosan hitelesített másolatok kiszolgáltathatók a jegyzéklap teljes tartalmáról és az okmánytárban létező okiratokról, még pedig, vagy egész terjedelméről, vagy csak kivonatban. Hivatalos bizonyítványok adhatók a cz^'gjegyzékben előforduló és érvényben levő bejegyzésekről; az érvényen kívül helyezett bejegyzésekről pedig azon záradékkal, hogy érvényük, mely időpontban szűnt meg. Hivatalos bizonyítvány áital tauusittathatik az is, hogy valamely czég, vagy arra nézve valamely tüzetesen meghatározott bejegyzés a kereskedelmi czégjegyzékben elő nem fordul. Az irattárban őrzött azon okmányok, melyoken valamely bejegyzés alapszik, a fennebbiek szerint szintén megtekinthetők és másolatban kiadhatók. A kiadott másolatok és bizonyítványok az előadó s a czégjegyzék-vezető által aláirandók és a hivatalos pecséttel ellátandók. 21. §. A czégbejegyzések a mennyiben a törvény egyes esetekben (pl. a ker. törv. 159. és 227. §§. eseteiben) írásbeli beadványt nem kiván, szóval is kérhetők. Ha a bejegyzés szóval kéretik, erről a czég-előadó és czégjegyzék-vezető által jegyzőkönyv vétetik fel, melyhez mindazon okmányok, melyek törvény szerint a bejegyzéshez szükségesek, csatolandók. Ezen jegyzőkönyv a bejegyzést kérők, és ha azok a fennemlitett hirósági tagok egyike előtt sem ismeretesek, a személyEz alkalommal egyszersmind a szükséges számú czimpéldány is a folyamodók által aláirandi'. A jogyzököny v, igtatói számmal ellátva, mellékleteivel és a c/.impéldányokkal együtt törvényszéki olintézés alá bocsátandó. 22. §. A kereskedelmi czégjegyzékbe bejegyzések csak törvényszéki határozat folytán eszközölhetők. A bejegyzést megengedő végzések kellő rövidséggel fogaimazandók, s egyszersmind ebben az illető felek figyelmeztetendők, hogy üzletbeli aláírásaikat mindenkor a czégjegyzéssel azonos alakban teljesítsék. A czégjegyzékvezetö, az egyes ténykörülményeknek a jegyzék mely részében és rovatában leendő bevezetése végett külön utasítással látandó el. A czimpéldányok az érdekolt feleknek csakis a bejegyzi után adhatók ki, s azokon a bejegyzés megtörténte, a czégelőadó és czégjegyzékvezetö által bizonyítandó. Hasonló bizonyitványnyal látandók el a közjegyzők által hitelesített czimpéldányok is. A czégek tulajdonosai 10 darab czimpéldánynak díjmentes kiállítását kívánhatják, indokolt kérelem folytán azonban a törvényszék azok számát felébb is emelheti. Ha a czégpéldányok folyamodvány mellett mutattatnak be, azoknak, valamint a czimaláirásnak is közjegyző által kell hitelesítve lenni. 23. §. A czégjegyzékvezetö a bejegyzést, az előadó ellenőrzése mellett, haladéktalanul foganatosítja és minden bejegyzés után a foganatosítást a nyolezadik rovatban neve Írásával tanúsítja. Minden bejegyzés hitelesített másolata a földmivelés-, iparés kereskedelemügyi m. kir. ministeriumnak a „központi értesítőben" leendő közzététel végett boriték alatt azonnal beküldendő. Hogy a változásoknak mely czégre vonatkozása kitűnjék, a későbbi bejegyzésekről kiállított másolatokban, a harmadik és negyedik rovat tartalma is mindenesetre közlendő, 24. §. A kereskedelmi törvény hatályba lépte napjáig vezetett czégjegyzékekbe bejegyzett czégeknek az uj czégjegyzékekbe átvezetése a kereskedelmi törvény 551. §-áuak figyelembe vétele mellett, a jelen rendelet értelmében eszközlendő. Budapesten, 1875. deczember hó 1-én. B. Simon IJ i Lajos, s. k. Peresei Béla, s k. I. A Scmmitöszé k tanácsai jnn. HMöl. Tanács. Elnök: Országbíró. Birák: Herberth, Vértesy, Szloboda Ferencz, Ráth György, Rauchhoffer. II. Tanács. Elnök: Lipovniczky. Birák: Soltész, Beke János, Mersich, Elekes, Engelmaier. III. Tanács. Elnök: Tóth Ló'rincz. Birák: Babos, Pápay Károly, Masierevics, Németh Miklós, Grallu. IV. Tanács. Elnök: Szabó Imre. Birák: Manoilovics, Nagy Samu, Oszvald, Lacza. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos: SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen o lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 ftr. negyedévre 2 frt ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, hal-tér 1. sz. a. 2-ik em. balra. Buda-Pest, 1875. Nyomatott KOCSI SÁNDOR -nál ország-ut 39. sz.