Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 53. szám - A bpesti ügyvéd-kamara évi jelentése 4. [r.]

212 Kamatbevétel 37 frt 39 kr. — összesen: 15,792 frt 39 kr. Eszerint: Az előirányzott rendes szükségletből 10,820 frt, — levonva a tényleges kiadást 10,003 frt 60 kr., — marad megtakarítás 816 frt. Az előirányzott 3000 frt rendkivüli szükségletből, — levonva a tényleges kiadást 2,023 frt 81 kr., — marad megtakarítás 976 frt 18 kr. Ebez adva: az előirányzott fedezet 13,820 frt., — ellenében tényleg bevett 15,792 frt 39 kr., — közti különbözetet 1,972 frt 39 krral, tesz a pénztári maradvány : 3,7 Ü4 frt 98 krt. Budapesten, 1876. márczius 11. M o r l in Imre, a budapesti ügyvédi kamara pénztárnoka. Ügyvéd rendtartási döntvények. A min. rendelet által az államvizsgálati bizottságok működése az Í875/6. tanév második felének kezdetéig csak a felekezeti jogtanodákra nézve hosszabbitatván meg, a kir. jogacademiákon végzettekátlal 1874/5. tanév !efolytau(án,az ügyvédje lölti felvételre mindkét elméleti államvizsga leiétele igazolandó. GraBzfried Bertalan az ügyvédjelöltek sorába való felvétele kérelmével a kassai ügyvéd-kamara választmánya által f. év jan. 30-ki határozatával slutasittatott : „minthogy a közokt. s vallásügyi ministérium által a jogtanodák uj szervezéséről szóló 1874. május 19. — 12917. sz. a. kibocsátott rendeletnek az átm. intézkedésekre vonatkozó 63. §. c. pontja szerint, a kir. jogakadémiákon az 1873/4. tanévben vagy azelőtt végzettekre nézve az előbbi tanrendszer szerint fenállott birói államvizsgálat csak 1874/5. tanév végéig hagyatott fenn, s az igazs. ministérium által az ügyvédi kamarákhoz 1875. jun. 23. — 15924 sz. a. kiadott rendelet l-ó pontja az államvizsgálat letétele tárgyában szintén e rendeletre hivatkozik; és minthogy a közokt. ministérium 1875. június 2. — 12690. sz. rendelete az államvizsgálati bizottságok működését az 1875/6. tanév második felének kezdetéig csak f e 1 ek e z e t i jogtanodákra nézve hosszabbította meg; — annál fogva folyamodó az 1874. 34. t. cz. ll.§-sza alá esvén, ennek és a jogtanodák szervezéséről szóló fenebbi rendeletnek értelmében mindkét elméleti államvizsga letételét köteles igazolni, mit nem tevén, kérelmével elutasittatik." A legf. ítélőszék a kamara határozatát indokolásánál fogva helybenhagyta. (1876. márczius 29. — 2429. sz. a.) Az ügyvédjelölti felvétel attól ki jogosultságát az ügyv. rendt. 11. §. értelmében igazolta, meg nem tagadható azon kö rülmény miatt, hogy időközben lakhelyét a kamara területéről máshova áttelte. Ifj. Stassik Ferencz ügyvédjelölt az iránt folyamódott a temesvári ügyvéd kamarához, hogy 1875. apr. 8-tól f. év márczius 16-ig terjedő időtartamra részére ügyvédjelölti bizonyítvány állitassék ki. A kamara választmány f. évi a apr. 4. kelt végzésével azt megtagadta; mert a kamara 58. sz. a. előzetes végzésének, hogy utolsó elméleti államvizsgálatairól vagy második szigorlatról szóló bizonyitványait mutassa fel, eleget nem tevén, az ügyvédjelölti lajstromba be nem jegyeztetett s mert időközben a kamara kerületéből el is költözött; s igy felvétele ezúttal el nem rendeltetketik. Felebbezóssel élvén — A legf. ítélőszék a kamara határozatát megváltoztatta, a felvételt elrendelte; mert a nagy-becskereki, tszék 1874. jul. 25. kelt végzésével joggyakorlatra való felvételét,— 1875. apr. 6. kelt H. alatti s 1876. niárcz. 21. J. alatti bizonyítványokkal két jogtudori szigorlat letételét, még pedig az elsőét az 1875. apr. 8. kérés beadása előtt igazolta ; s ennél fogva kimutatta jogát, hogy az ügyv. rend. 11. §. értelmében a jelöltek lajstromába felvétessék; mert végre azon körülmény, hogy az eredeti (első) kérése beadása után lakhelyét a kamara területéről áttette, nem szolgálhat alapos indokul kérése megtagadására. (1876. június 13' — 4950. sz. a.) A bírósági végrehajtó állása ne n tekinthető joggyakorlatnak. Kovács Endre jbirósági végrehajtó ügyvédje lölti felvételeért folyamodott az egri ügyvédi kamaráí ho/, mely által kérelmével f. év január 27-kén elutasit tátott; mert az 1874. 34. t. cz. 11. §. b. pontja kellékeinek meg nem felel, miután a bírósági végrehajtó állása nem tekinthető joggyakorlatnak. A legf. ítélőszék — hová felebbezett — a kamara fentebbi határozatát indokaiból helybenhagyta. (1876. május 31. — 4569. sz. a.) A kamara — választmány határozataiban a felvétel visszautasításának alapjául szolgáló hiány részletesen $ tüzetes n kijelölendő. Kovács Albert az ügyvédjelöllek közzé való felvételéért folyamodván, a brassói ügyvéd-ka mara választmánya f. év april 14-kén 28„ sz. a. következő végzést hozott: „Ezen kérésnek az ügyvédi rendtartásban előirt kellékek hiánya miatt elég nem tétet hetett," Folyamodó felebbezvén — A legf. ítélőszék következőleg határozott: „A brassói ügyvéd-kamara választmány határozatának fel oldásával utasittatik a választmány, hogy ezen valamint jövőbeli határozatait is részletesen, s különösen ez esetben a választmány által ruegállapi: ott hiány tüzetes kijelölésével indokolja, miután ily átalánoságban indokolt határozat alapos megbirálás alá nem vehető. — Egyúttal figyelmeztetik, hogy jövőre felterjesztéseit az illető tanácskozási jkönyv hiteles kivonatával felszerelve terjeszsz- fel." (1876. april 25. — 3656. B?„ a.) Betegség folytán gyakorlatom kivül töltött idő beszámítása megtagadandó, ha a betegség s e miatt az ügyvédi irodából történt kilépés annak idején nem volt bejelentve. Ugyan ahhoz Leményi Miklós ügyvédjelölt az iránt folyamodott, hogy az 1875. aug. 23 tói 1876. év január 7-ig lefolyt, de betegségben s igy gyakorlaton kivül töltött idő neki beszámitassék. A kamara választmány f. év febr. 5. végzésével azt megtagadta; miután az ügy. rendt. 13. §-sza az ügyvédje'ölti gyakorlat félbeszakítására nézve csak 30 napi kedvezményt nyújt ; és a kért beszámítás annál kevésbbé engedhető meg, mivel a gyakorlatbóli kilépés a', illető ügyvéd által a kamarának be nem jelentetett, j Felebbezés folytán —