Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 53. szám - A bpesti ügyvéd-kamara évi jelentése 4. [r.]

213 A legf. ítélőszék a kamara fentebbi határoza- | tát indokolásánál fogva, és különösen azért is helybenhagyta, mivel folyamodó betegség általi akadályoztatása ésGreöbel ügyvéd iródájából e miatti kilépése annak idején be nem jelentetett. (1876. april 25. — 3385, sz. a). Semmitöszéki döntvények. A perrendtartás a megszűntéknek nyilvánított perek mikénti felélesztéséről épen nem rendelkezvén — a megszűntnek nyilvánított per újra felvétele bármelyik érdekelt fél egyszerű kérelmére eszközölhető — minek elrendelése tehát hivatalbóli semm. esetei nem képezhet. Spitzer Grerson s társa c/.ég — F ü c h t e 1 Katalin ellen 850 frt 75 kr. iránt pert indítván, a tárgyalásra meg nem jelent, minek folytán alperes a birói illetőséget leszállitatni, egyébiránt az ügy megszüntetését kimondatni kérte. Ez végzésileg ki is mondatott, később azonban felperes kérelmére ujabb tárgyalásra határidő tüzetett ki. A kir. tábla ez ügyet hivatalból felterjesztette, inert a birói határozat s azon eljárás, mikép később felperes egyszerű kérelmére a már megszűntnek kimondott per ujabb tárgyalására határidő tüzetett ki, a perreud szabályaival ellenkezik (refer. 0 k o 1 i c s á n y i 1876. márcz. 22.) A Semmit ő szók az eljárás megsemmisítésére türvényes okot nem talált. „Mi különösen a pert megszűntnek kijentő első végzést illeti, melyre az alperesnek zavart s tapintatlan kérelme szolgáltatott alapot : arra többé visszatérni nem lehet, miután az jogérvényre emelkedett s az alperes részéről jelenleg sem vétetik kifogás alá." „Hogy pedig a jbiróság a megszűntnek nyilvánított pert felperes kérelmér; újonnan felvette, az a perrend szabályaival semmikép sem ellenkezik, miután ezek a megszűntnek nyilvánított perek mikénti felélesztéséről épen nt;m intézkednek, annál kevésbbé rendelik tehát a per megszüntetést a perveszteséggel azonosnak tekintetni; minek egyébiránt 113. §. esetében értelme sem lehetne." „Ezen szempontokból kiindulva, a Semmitőszék már számos esetben kimondotta: hogy a megszűntnek nyilvánitott per újra felvétele, bármely érdekelt fél egyszerű kérelme által eszközölhető; és a törvény ekkénti következetes értelmezésétől való eltérésre jelen esetben annál kevésbé találja magát hivatalból inditatva, mivel alperes mi által sem gátoltatott a perr. 111. §. engedte jogával élni, s minthogy a per megszüntetése a perrend által meg nem engedetr. esetben mondatván ki, annak teljességgel mi jogi következménye sem lehet." (1876. május 16. — 6410. sz a.) A kereset a peres felek meg nem jelenése folytán megszűntnek mondatván ki bíróilag, — az ügy ily megszüntetés állal végelintézést nem nyer, miért sem uj keresetnek sem perújításnak helye nem levén — a per újra leendő felvétele iránti kérelemnek hely adandó. Munk Mór s társai — Fejér Antal ellen 206 frt 31 kr. iránt a bpesti tszókbez keresetet adtak be. Minthogy azonban a felek a perfelvételre meg nem jelentek, a tszék ez ügyet f. évi 12130. sz. végzésével megszűntnek kimondotta. Ezután felperes vissza mutató kérvény czirae alatt beadványt adott be a tszékhez melyben uj perfelvételi határidő kitüzetésót szorgalmazta. A bpesti tszék f. év april 5. — 17187. sz. a. hozott végzésével a kérelemnek helyt nem adott, mert a pert megszűntnek kimondó végzések irányában visszamutató kérvény alkalmazásának helye nincsen s a biróság saját határozatát megváltoztatni nincs jogositva. Felperes semmiségi panaszszal élvén — A Semmitőszék annak helyt adott s a tszóket a perfelvételi határidő kitűzésére utasitotta ; „tekintve, hogy felperesek helytelenül visszamutató kérvénynek nevezett beadványukban keresetük folytán uj perfelvóteli határnap kitűzését kérték;" „tekintve, hogy ezen kérelemnek helye van azért, mivel ama kereset a felek meg nem jelenése miatt 12130. sz. végzéssel a perr. 113 §-hoz képest megszűntnek mondatott ki; — a 113- §. alapján hozott megszüntetési határozat folytán pedig a felek bár melyike kérheti a megszüntetett ügynek újra leendő felvételét: minthogy az ügy ily megszüntetés által végelintézését nem nyervén, sem uj keresetnek sem perujitásnak helye nem lehet." (1876. június 10. — 7782. sz. a.) A perr. 35. §. második kikezdésében foglalt illetőségi szabályoz idegenek ellen támasztott könyvkivo ati és számla követelésekre is alkalmazható. Az illetőségi végzés semm. panaszszal megtámadtatván, ennek jogérvényes elintézéséig perfelvételnek — s további kifolyásaként — igazolási eljárásnak sem lehel helye. A .Magyar átalános hitelbank egyesült gőzmalmai' czég mint felperes — StarkM. ellen 430 frt iránt a bpesti tszék előtt pert inditott, melyben alperes illetőségi kifogással élt. A tszék azt elvetette s a perfelvételre határnapot tűzött ki; mert a perr. 34. §-szára alapított kifogás helytelen, miután, a tszék a 35. §. második bekezdése szerint illetékesnek tekintendő — az idegenek irányában is. A Semmitőszék az ellen közbevetett alperesi semm. panaszt elvetette; „mert a 34. §. csak idegenek szorosan vett személyi illetőségére vonatkozik; ellenben a 35. §. kivételes illetőségi szabályait nem érinti, melyek tehát a magyar alattvalók és ezen országgal viszonosságban élő kül államok lakosaira egyiránt kiterjednek, a igy a 35. §. 2-ik kikezdésében foglalt illetőségi szabály az idegenek elleni könyvkivonati és számlakövetelésekre is alkalmazható." (1876. május 30. — 8761. sz. a.) Daczára azonban, hogy a tszék végzése ellen semm. panasz adatott be — a perfelvétel megtartatott s mivel arra alperes meg nem jelent, igazolással élt. A tszék f. év márczius 7. — 11106. sz. végzésében annak helyt nem adott. Alperes ez ellen is se mm. panaszszal élt. A Semmitőszék (297. §. 1. p.) a tszéki végzést előző eljárással hivatalból megsemmisítette; „tekintve, hogy a birói illetőséget megállapító végzés ellen nyílt határidőben semm. panasz nyújtatván be, ennek jogérvényes elintézéséig a további perfelvételnek helye nem lehetett, s igy az igazolási eljárás a perrend szabályai ellenére lett folyamatba téve." (1876. május 30. — 8162. sz. a.) 53*