Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 52. szám - A bpesti ügyvéd-kamara évi jelentése 3. [r.]

208 vizsga iránti kérvény. Két kérvény mint illetéktelen j helyen beadott, visszautasittatott. Az ügyvédjelöltek lajstromába felvételt megtagadó határozat ellen 22 esetben lett felebbezés beadva s ennek folytán hét esetbeu a kamara határozata helybenhagy va, hét esetben feloldva, és nyolcz esetben megváltoztatva. Ügyvédi könyv 21 lett hitelesitve. Kimutatásunk kiegészítéséül megjegyezzük még, hogy a kamara a területén székelő' összes bíróságokat, a budapesti kir. törvényszéket és a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszéket ismételve a kivánt sikerrel ; megkereste a lajstromba be nem vezetett ügyvédek és jelölteknek az ügyködés, illetve helyettesítéstől kizárás tárgyában s hogy a kamarai ügyészség zugirászat miatt 7 esetben tett feljelentést, melyek közül 50-50 frtban marasztalással elintéztetett 2, visszavonatott 1, felmentéssel elintéztetett 1, folyamatban van még 3. A nagyméltóságú ministeriumhoz 13 felterjesztés intéztetett, és pedig: a kamara összes levelezéseinek pos- i tabér mentessége, az 1874. 34. t. cz. 37. §-ának mikénti értelmezése és alkalmazása, az ügyvédi könyvvitel, : az ügyrend, a bírósági végrehajtóknak hivatalbóli eljárásánál okozott bélyegcsonkitások, a bűnügyekben hozandó vádhatározatok, a kamarai beadványok bélyegkötelezettsége, a bíróságoknál az ügyvédek részére külön várótermek berendezése, a pesti fenyitő törvényszéknek és a budai I. és II. kerületi járásbíróságnak Budára a várba áthelyezése, valamint a nevezett járásbíróságnak telekkönyvi hatósággal felruházása, végre az ügyvédeknek a tőzsde-biróságok előtti ügyködéstőli elzárása tárgyában ; azonban, fájdalom, csak a postabérmentesség | és ügyrend iránti felterjesztések nyertek részben kedvező elintézést, a többi felterjesztések mikénti elintézé- j séről máig sem értesittettünk. A kamara anyagi helyzetét az elnök és válaszmányi előleges pénztárvizsgálatok folytán elkészitett és választmányilag felülvizsgált évi számadás részletesen tünteti fel, kiemelendőnek tartjuk azonban e helyütt is, hogy évi tagdijakban befolyt 12280 frt, beiratási dijak- l ban 3455 frt; még befizetetlen tagdijakban 3260 frt, és beiratási dijakban 450 frt; igazolvány másodlatokért befolyt 4 frt, hiteles másolatokért 16 frt, kamatokban 37 frt 39 kr., összes bevétel volt tehát 15792 frt 39 kr.; a költségvetésben előirányzott rendes és rendkivüli szükséglet fedezésére összes kiadás volt 12027 frt 41 kr.. e szerint eltekintve a még be nem folyt tag- és beiratási dijaktól, 3764 frt 98 kr. nyi pénztár maradvány mutatkozik. A budapesti ügyvédi egylet feloszlása folytán a kamara 15263 frt 82 kr. segélytőkét nyervén, mely a bíróságok és a kamara fegyelmi tanácsa által kiszabott s befolyt bírságok által már is 275 fttal gyarapodott, — a kamara ezen tőke kamataiból elszegényedett tagjait illetve elhalt tagjainak családbelieit már is összesen 155 forintnyi segélyezésben részesíthette, a rendszeres segélyezés módozatainak megállapítása iránt pedig már az előmunkálatok megtétettek; azon felül ugyancsak a feloszlott budapesti ügyvédi egylet adományaképen átvette annak 784 kötetből álló könyvtárát, melynek kiegészitése iránt a választmány a kellő intézkedéseket szintén megtette. E szerint az a'akuló közgyűlésnek egy segély alap létesítése s egy szakkönyvtár alapítása tárgyában nyilvánított óhaja teljesült; a kezdeményezés érdeme ugyan a feloszlott budapesti ügyvédi egyletet illeti, de annak tagjai kevés kivétellel a kamara tagjaivá levén, bizvást elmondhatjuk, hogy a budapesti ügyvédi kar önerejéből vetette meg a segélypénztár és a szakkönyvtár alapját, melyeket mind inkább gyarapitani a választmány kötelességének ismeri ép ugy, mint az ügyvédi kar tekintélyének és erkölcsi reputátiójának emelését, mely irányban a fegyelmi hatalom szigorú és részrehajlatlan gyakorlása által törekszik első sorban hatni. (Vége köv.) Kereskedelem jogi döntvények. A kereskedelmi bíróság illetősége megállapítandó, ha a kereseti követelések nagyobb része közforgalom tárgyát képező értékpapírok vételére vonatkozik; és pedig együttesen az azon vásárlásból kifolyó eladásokra, ugy azon készpénz előlegezésekre ézve is, melyek az értékpapír vásárlással összefüggés ben állnak. A magyar átalános hitelbank Pesten — Löwi Ignácz bécsi kereskedő e. 11047 frt töke s jár. iránt a bpesti váltó tszékhez mint keresk. bír ósághoz rendes keresetlevelet adott be, azon alapon mert alperes a felperes mint bizományosa által részére teljesített részvény vásárlások s eladások, ugy ezzel kapcsolatosan készpénz előlegezések s egyéb bankügyletek alapján, a hitelesitett (A.) könyvkivonat szerint fentebbi összeggel adós maradt; az érintett ügyletek pedig a ker. törv. 258. §. 3. s 259. §. 2. s 3. p. értelmében kétségtelen kereskedelmi ügyleteket képeznek, s a bpesti tszék illetékessége a perr. 35. §. 2. p. alapján kétségbe vonhatlan. Alperes illetőségi kifogást emel; mert a keresetlevélben felsorolt ügyletek irányában keresk ügy. leteket nem képeznek; mert a ker. törv. 258. §. 3. pontja csak a részvények vételét s egyéb megszerzését sorolja azok közzé s nem a részvény eladásokat, pénz előlegezést s egyéb határozatlan minőségű bankügyleteket. — Továbbá a 259. §. 2. 3. p. a bank s pénzváltói ugy a bizományi ügyleteket keres, ügyletekn k nyilvánítja, de jelen esetben ilyenek fen nem forognak miután felperes átalánosságban maradván a bankügyletek minőségét meg nem határozta, sem nem igazolta, hogy bizományosa volt s hogy vele banküzleti s bizományi összeköttetésben állott. A ker. törvény s eljárás szerint a ker birÓ9ág illetősége a kijelölt ügyletekre nézve akkor áll elő, ha alperes bejegyzett kereskedő vagy ha őt illetőleg keres, ügylet forog fenn; s ezek jelen esetben nincsenek meg, mert a kereset nem tisztán a 258 §. 3. pontjában kijelölt ügyletekből, hanem részvény eladásból, pénzelőlegből s egyéb bankügyletekői is származtatik; másrészt alperes nem bejegyzett de nem is kereskedő, s a részvény adásvevések, pónzelőlegezések s egyéb bankügyletek foglalkozása körébe nem is tartoznak. A bpesti keres, tszék f. év június 1. — 57711. sz. végzésével illetőségét kimondotta. Indokok: „Tekiutve az A- könyvkivouat bevezetéseit, felperes szerint a tényállás abban áll, hogy alperes a felperes által vétetett saját számlájára kereskedelmi forgalom tárgyát képező értékpapírokat." „Miután a bírói illetőség alperes állás pontjából ítélendő meg, kétségtelen hogy itt alperes irányában sem bizományi sem közvetítési ügylet fenn nem forog; mert állítólag megbízást ő adván, ő bizományi vagy megbízási természetű ügyletet el nem válalhatott; s