Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 2. szám - Urbér, telekkönyv, kataster 2. [r.]

9 Ezellen Mihalovics Jócza és érdektársai s e m ni. panaszt adtak be, előadva, mikép Mih. Arzén után, kinek nevére vannak még mindig az ingatlanok telekkönyvezve, egyetlen örökös maradt Tadia, ki hosszas betegsége miatt a reá szállt ingatlanokból, a nélkül, hogy hagyatéki eljárás tartatott s a javak nevére telekk'^nyveztettek volna, 6 láncz földet el s a vevőknek átadta, de a szerződés kiállítása s az átiratás hamar bekövetkezett halála folytán elmaradt, de azt tanuk bizonyíthatják. Tadia két örököse Milos és Lyuba a megmaradt 4 lánczou megosztoztak és Lyuba a maga részét szinte eladta, söt Milos elhaltával, hátramaradt kiskorúak nagy anyja leányával Lyubával a közös házat is eladta; s ezen tulajdonosok az ingatlanokat telekkönyvön kivül mai napig birtokolták háboritlanul — a legnagyobb jó hiszemüséggel. Most azonban fentebbi végzés folytán egyszerre kimozditattak mindenükből; midőn pedig még akkor is ha a jelen kiskorúak nagyatyja Tadia a földekből semmit sem adott volna el, azokat a Tadia hagyatéknak csak fele illethetné. A S e m m i tő s z é k a fentebbi végzést minden következményeivel megsemmisítette (297. §. 22. p.) s a jbiróságot utasította, hogy a mnenyiben M. Arzén egyetlen örököse Tadia maradt, ennek hagyatéki ügyet, a leszármazási kimutatás beszerzésé vei, a halálozási jelentést 8 leltárt felvevő községi előjárók meghallgatásával — együttesen tárgyalja s a hagyaték miben létét, részletes leltározás s a tettleges birtoklás kitüntetése által is hozza tisztába, a kellő biztosításokat eszközölje s a mennyiben az örökösök közt egyesség nem sikerülne, illetőleg árvaszéki jóváhagyást nem nyerne, az iratokat 587. 588. §§. szerinti intézkedés végett a tszékhez tegye át ; „mert a halálozási jelentés, a leltár s az idei apr. 20-kán tartott tárgyalásnál elő adottak szerint, a még Mihajlovics Arzén nevére telekkönyvezett ingatlanok egy részét állítólag annak egyetlen örököse M. Tadia adta el ; s miután az ennek egyik örökösétől az időközben szinte elhalt M. Milostól leszármazó kiskorú örökösöknek, csak is azon hagyaték egyik részéhez lehet igényük, a mely a nagyatyjok M. Tadia után maradt; — jbiróság köteles volt mindenekelőtt a hiteles leszármazási kimutatást hivatalból beszerezni, s a mennyiben a szerint is bebizonyulna, hogy Arzénnek egyetlen örököse Tadia volt, a leltárt — felvevő községi előjáróknak is meghallgatásával lehetőleg tisztába hozni, hogy Tadia a kérdéses összes ingatlanoknak, avagy azok mely részének volt halála idején tettleges birtokában, s mi lett később annak özvegye s egyébb nagykorú örököse által elidegenitve s e szerint mi képezheti a kiskorúak érdekében a perr. IX. czim VII. fejezete szerinti bíztositás tárgyát, — minthogy idegen személyek irányában fenforogható birtokjogi vitásság, illetve zárlati igények eziíton elintézést nem nyerhetnek; hanem esetleg a perr. VIII. cz. 1-ső fejezetekint érvényesíthetők." „A jbiróság tehát mielőtt fentebbieket tisztára hozta volna, az állitólag még az örökhagyó halála eiőtt történt adásvétel utján birtokba jutott harmadik személyek irányában is helytelenül rendelte el a zárlatot;" „ennél fogva végzése meg volt semmisítendő és pedig még azért is;" „mert a perr. 588. §. szerinti intézkedésre csak a perre utasitó tszék illetékes; mig az előleges intézkedésekre hivatott jbiróságnak a zárlat netaláni elrendelésénél a perr. 568. §-sza szolgálhat irányul, a 327. §. pedig az örökösödési eljárásnál épen nem nyerhet alkalmazást." (1875. november 4. — 14783. sz. a.) Azon körülmény, hogy valaki az örökhagyó rokona, s a hagyatéki ingóságok őrzése reá bízatott, nem elégséges arra, hogy a hagyatéknál közvetlenül érdekeltnek tekintessék. Kiin Pap Szidónia hagyatéki eljárásában a zilahi tszék f. év június 8. kelt végzésével a hagyatékhoz tartozó ingóságok s a földek hasznai, elárver. ztetni rendeltettek. Ezen végzés ellen az örökhagyó egyik rokona Makray Béláné, kire az ingó javak őrizete bizva volt — se mm. panaszt adott be. A Semmitőszék azt visszautasította, egyszersmind azonban a tszéket utasította, hogy az elrendelt árverésről az illetékes gyámhatóságot értesítse, a kiskorú örökös képviseletére pedig a hagyatéki eljárás folyamában, ha és mennyiben érdekei a term. s törv. képviselője érdekeivel összeütköznének, gondnokot nevezvén, az eljárást folytassa; „mert Makray Béláné örökösödési igényt be nem jelentvén, a miatt tehát, hogy az örökhagyó rokona s a hagyatéki ingóságok őrzése reá bízatott, a hagyatéknál közvetlenül érdekeltnek nem tekintethetvén, az eljáró tszék intézkedése megtámadására jogosítva nincs," „mert továbbá a gyámhatóság értesítésének szüksége az elrendelt árverésről a perr. 586. §. szabványaiból következik, a netalán fennforgó érdek összeütközés esetében pedig a kiskorú érdekei a hagyatéki eljárás további folyamában gondnok kinevezése által óvandók meg." (1875. okt. 27. — 11666. sz. a.) Az örökösödési százalék le nem fizetésének ki nem mutatása a hagyaték átadását nem gátolhatja. G-yenge Eva hagyatéki ügyében hátramaradt, férje Radics János örökjogát igazolván s a hagyatéki eljárás befejeztetvén, nevezett örökös a hagyaték átadatásáért folyamodott. A pápai tszék f. év aug. 24. kelt végzéssel azt megtagadta, mert a hagyatéki illeték lefizetését nem igazolta, illetőleg kérvényezőt annak kimutatására utasította. — Semmiségi panaszt adván be, — A Semmitőszék azt megsemmisítette (297. §. 1. s 22.) s a pápai helyébe lépett veszprémi tszéket ujabb határozathozatalra utasította ; „mert az örökösödési százalék le fizetésének ki nem mutatása, a hagyaték átadását nem gátolhatja; és pedig annál kevésbé, minthogy az által a százalék biztositása iránti intézkedés kizárva nincsen." (1875. nov. 23. — 16323. sz. a.) Ministeri rendelet a kereskedelmi czégjegyzékek berendezése és vezetése tárgyában. (Vege.) 15. §. Ha valamely egyéni czég egyes kereskedő birtokából kereskedelmi társaságra, vagy viszont valamely társas czég egyes kereskedőre megy át, ka továbbá valamely czég székhelye más 2*