Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 50. szám - A bpesti ügyvéd-kamara évi jelentése 1. [r.]

200 műnek kívánja tekintetni, 8 igy egyrészről egyes flagrans etetekben lehetlenné teszi azon szigor alkalmazását, mely a felek érdekében mellőzhetlen akkor, midőn egy a közönség bizalmára nem érdemes egyén bizalmi hatáskörének beszüntetését a törvény maga méltán szükségesnek látta, — másrészről pedig nem ritkán a vádlott ügyvéd ellenében oly zaklató s őt jogaiban mélyen sértő eljárást alkalmaz, milyenről már a nagyméltóságú ininisten'umhoz intézett s feneb'o érintett felterjesztésben is jelentést tenni kötelességünknek ismertük, s melyre egy ujabban előfordult hason eset folytán a nagyméltóságú mmisteriucu figyelmét újra felhivni ezúttal sem mulasztandjuk el. Az eddigiekben csak a fegyelmi eljárás körül tapasztaltak alapján emeltük ki a törvény és az eljárás kirívóbb hiányait; áttérünk már most az ügy védi rendtartás általános részére, hogy ennek rendelkezései fonalán az ügyvédség terén egy év alatt tett észleleteink kópét kiegészítsük. Az eljárás egyöntetűsége a kamarák által saját hatáskörükben megállapított ügyrendek különböző volta által véghetlenül meg van nehezítve, különösen a jelöltek felvétele körül igen eltérő a gyakorlat. Elnézve attól, hogy a qualificatió kérdésében a magy. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék az 1875. évi június 23-án kelt és a kamarákhoz intézett ministeri rendelet szabványainak a lehető legszélesb magyarázatot adja, és annak kedvezményeit az 1874. évi 34. t. cz. életbe lépte után végzett jelöltekre is kiterjeszti, holott a hivatkozott rendelet végpontja és a törvény 112. §-a világosan megszabja a kiváltság határát, — nem kis zavart okoz azon körülmény, hogy némely ka .*ara a területéről eltávozó s más kamara területére átlépő jelölteknek alakszerű elbocsátványt, melyben a jelölt erkölcsi magaviseletéről is tanúság lenne teendő, hogy a törvény 11. §. első kikezdósésében körülirt egyik kellék a jelölt részéről igazolható legyen,— vagy egyátalán nem, vagy csak akkor szolgáltat ki, ha a jelölt a budapesti kamara ügyrendének 49. §. alapján felvételi kérelmével elutasittatott. Ugy a qualificatió kérdésében követett ingatag gyakorlat, mint az elbocsátványok kiadása körüli eltérő eljárás a jelöltek bejegyzésére s igy a gyakorlat idejének tartamára lényeges és káros befolyással van, miért is óhajtandó, hogy az itt vázolt bajok mielőbb orvoslást nyerjenek. (Foly. köv.) Kereskedelem jogi döntvények. A kereset kereskedelmi ügyielekben a meglar tási jognál fogva, a megtartott tárgyból leendő kielégittetésre irányoztatván, a törvényszék mint kereskedelmi bíróság illetősége alá tartozik. Ily bíróság az ügy érdemleges eldöntésére hivatva levén az illetőségi eljárás költségeit megállapíthatja, de az elmarasztalást csak az érdemleges ítéletben mondhatja ki. Hutflesz Károly — vagyonbukott Rigó Frigyes kereskedő csődtömege ellen Kolozsvárott — az ottani tszék mint keresk. bírósághoz 274 frt 57 kr. számla tartozás fedezésére bizonyos sorsjegyek eladatása végett rendes keresetet adott be; fentebbi összeggel ugyanis vásárolt áruk ára fejében adósa maradván a nála levő 2 török s 2 milanói sorsjegyet visszatartotta s azok eladatása folytán kivánja magát kielégitetni a ker. törv. 309. 310. §§. értelmében. Alperes illetőségi kifogást külön iratban adott be. A tszék annak helyt nem adott; mert a ker. törv. 310. §. szerint a hitelezőnek csőd esetében is joga van a kezei közti alperesi ingók eladatását saját illetékes tszékénél követelni, s azt nem köteles a csődtömeg ellen bejelenteni s mivel arra a tszék illetékes az összegre, vonatkozó kifogás is mellőzendő volt. — A mi felperes kifogását a külön beadott illetőségi kifogásra nézve illeti ; az külön nem volt ugyan beadható, mivel azonban az tévedésből elfogadtatott, be kellett annak érdemébe bocsátkozni (1876. május 9. — 3515. sz. a.) Ez ellen ugy felperes mint alperes semm. panaszt adott be. — Felperes azért mivel a tszék által is elismerten hibásan külön a tárgyalás előtt beadott kifogás visszautasítandó s érdemileg ítélet hozandó lett volna. — Alperes arra állapítja panaszát mert ellene a csőd még a ker. törvény életbelépte előtt nyílt meg, tehát ez alá nem vonható a jelen kereset s igy a keresk. biróság illetősége nem indokolt. De ha illetékes — helytelen a költségekbeni marasztalása, mert az iránt az érdemleges ítéletben kell határozni. A Semmit őszék felperes panaszát visszautasította, mert a végzés indokolását támadja meg, a végzés indokai pedig semm. panasz tárgyát nem képezik s különben is az illetőségi kérdés felperesre nézve kedvezően döntetvén el, semm. panaszra oka épen nincs. Alperest illetőleg ennek panaszát az illetőségre nézve elvetette — a perköltségek tekintetéből a mennyiben a megállapított perköltségben alperes végrehajtás terhe alatt el is marasztaltatott, ... végzésezen részét 297. §. 1. p. alapján megsemmisítette ; „mert a kereset a keresk. törvény, illetve az eljár, rendelet életbelépte után inditatván, az illetőségi kifogás ezen eljárás szabályai szerint bírálandó meg;" „tekintve tehát, hogy a kereset a ker. törv. 309. §. által szabályozott megtartási jognál fogva a megtartott tárgyból való kielégitetés végett inditatott —mint ilyen a ker törv. 258. §. 3. p. s elj. rend. 6. §. 10. p. szerint a tszék illetősége alá tartozik;" „tekintve azonban, hogy a tszék mint illetékes biróság ezen ügy érdemleges eldöntésére is hivatva van az i'letöségi kérdésben követett eljárásban felmerült költségét megállapithatá ugyan, az elmarasztalás azonban az ügyérdemében hozandó ítéletre lett volna elhalasztandó." (1876. június 21. — 9991. sz. a.) A szorosan kereskedelmi ügyletből eredt biztosítási kérvény felett a törvéngszék csak mint kereskedelmi biróság határozhat és pedig érvényesen csak akkor ha tanácsában szavazó bíróul egy kereskedelmi ülnök is jelenik meg. A közjegyző által hitelesített keresk. könyvkivonat teljes hitelt érdemlő okiratnak nem tekintethetik. Deutsch S. testvére s társa bpesti keresk. czég — Schliesser testvérek zombori czég ellen a z o mbori tszékhez 1671 frt 28 kr. könyvkivonati követelés erejéig biztositási végrehajtás elrendeléseért kérvényt adott be; mert A. szerint teljes hitelt érdemlő könyvkivonatként hitelben vásárolt árukért a kereseti összeggel tartozik; és a veszélyeztetés fenforog, mert B. levelükben alperesek magok világosan kimondják, hogy fizetni nem tudnak s nem fognak, nem is akarnak. A zombori tszék f. év 2515. sz. május 2-kán hozott végzésével perr. 338. §. alapján a biztositási kérelemnek helyt adott; mert a közjegyző által hitelesítet