Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 50. szám - A bpesti ügyvéd-kamara évi jelentése 1. [r.]

201 s teljes hitelt érdemlő A. (köny vkivonati) okiraton ala- | puló követelés veszélyeztetése alperes B. alatti sajátlevele által valószínűvé tétetett. A fentebbi határozat hozatal napján csőd alá került alperes pertigyelője a biztosítási végzés ellen se mm. panaszt adott be, minthogy a 338. §. kellékei fen nem forognak, mert a követelés nem valódi, a könyvkivonat nem teljes hitelű okmány s a követelés le sem járt. De a veszélyeztetés sem valószinii mert [a B. levél nem származott Schliesser testvérektől, az más által Írattatott; végre jelen kérvény mint keresk. ügyletre vonatkozó a keresk. törv. szerint nem a polgári hanem : a keresk. biróság elébe tartozik. A Semniitőszék a neheztelt végzést jogi következményeivel együtt megsemmisítette; „mert azon felül, hogy a végzésben foglalt azon állítás, hogy a könyvkivonatra alapitott felperesi követelés valódisága teljes hitelt érdemlő okirat által támogattatik : a keresk. törvény 31. §. első bekezdésének határozmányával egyenes ellentében áll: a törvényszék afenforgó a keresk. törv. 258. §. 1. és 260. §. értelmében mindkét félre nézve szorosan kereskedelmi ügyletből eredt biztosítás kérvénye felett csak mint kereskedelmi biróság (keresk. eljár. rend. 5. §.) határozhatott; mint ilyennek azonban a neheztelt végzést hozta tanácsa nem volt a hivatolt szabály rendelet 4. §-szának megfelelőleg alakítva." „Ennélfogva a se mm. p a, n a sz n a k a perr. 297§. 4. s 9. p. alapján helyt kellett adni." (1876. junius 21. — 10626. sz. a.) A tőzsde bírósági Ítéletek a porosz kir. bíróságok előtt végrehajthatóság erejével nem bírván, az hogy valamely — Magyarországban teleppel nem bíró czég oly ítéletnek eleget nem telt, mint vagyoni állapota tekintetében ellene mit sem bizonyító lény, a biztosítás elrendelésére indokul nem szolgálhat, Grold Freund Jenni — az Alig. deutsche Handelsgesellscnaft berlini czég ellen a mint lapunk 37-ik számában részletesen közöltük 16000 tallér fizetésére a b p e s ti váltó ker. tszék mint keresk. birósághoz keresetet adott be, melyet a tszék perelhetési jog hiányából f. évi apr. 12. — 39305. sz. a. hivatalból visszautasította; de a Semmitőszék ezen végzést — mint már közlöttük f. év május 9-kén megsemmisítette. Ujabban felperes biztosítás elrendeléseért kérvényezett minthogy A. B. közokmányok szerint követelése lejárt s valódi s az véghatározat előtt a C. a. kielégítési végrehajtás elrendelését tanúsító s a bpesti kir. tszék 1876. márcz. 3. hozott végrehajtási végzés tanúságaként veszélyeztetve van, mert a perr. 338. §. 1. p. értelmében biztosításhoz van joga. A keresk. tszék f. év junius 10. — 62736. sz. végzésével a biztosítási kérvénynek helyt nem adott; mert folyamodó azt, hogy a felmutatott végzéssel alperes ellen elrendelt kielégitési végrehajtás foganatositatott volna, nem is állítja ; e nélkül pedig a beperelt követelés veszélyeztetésének valószínűsége fen nem forog. Megjegyeztetvén mikép alperesi czég jogi képviselője megnevezendő s a bizt. kérvény elsődletének melléklete a többi példányokhoz is csatolandó lett volna. A biztosítási kérvényt elutasitó végzés e. felperes semm. panaszt adott be melyben csak azt vitatja, hogy a veszélyeztetést eléggé igazolja maga a kielégitési végrehajtás elrendelése is, a mint ez a tszékeknél gyakorlatban is van. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a kért biztosítás a neheztelt végzésben felhozott okon felül még azért sem volt elrendelhető, mivel azon körülmény, hogy a beperelt berlini czég a C. alatti végzésben megjelölt tőzsde választott birósági Ítéletnek eleget nem tett, vagyoni állapota tekintetében ellene mit sem bizonyít; miután olyan Ítéletek a porosz kir. bíróságok előtt végrehajthatóság erejével nem bírnak; az pedig hogy alperes társaságnak akkor midőn ellene a C. alatti végrehajtási végzés kieszközöltetett, Magyarországban telepe lett volna, ki nem mutattatott, valamint az sem, hogy azon végzés a hazai perreud szabályai szerint jogérvényre emelkedett." „Egyébiránt a biztosítási kérvény a perr. 338. §. követelményeinek megfelelőleg felszerelve sem levén, az már ezen alaki hiánya miatt is elutasítandó volt." (1876. junius 21. — 11000. sz. a.) Valamely rendelményezést tartalmazó kereskedelmi papírok az átruházható kötelező jegyek közzé tartozván, mint ilyenek a kereskedelmi utalványokkal ugyanazon jogi tekintet alá esnek; (ker. törv. 294. § J következéskép a reájok vonatkozó keresetek a kereskedeimi törvényszék hatáskörébe tartoznak." (Eljár. rend. 6. §. 9. ponl.J Leopold Miksa pesti ügynök — Beck András pesti kereskedő ellen a bpesti váltó tszék mint keresk. birósághoz (A. alatt) utalványozott összeg követelése iránt rendes keresetet adott be, ! mert Beck A. bemutatás s felszólítások daczára egy 140 ) frt felperesre ruházott keresk. utalványt kifizetni vonaI kodik. Alperes illetőségi kifogással élt; mert az [ A. okmány nem utalvány annál kevésbbé kereskedelmi, i Mert hiányzik a fő criterium, hogy egy 3 ik személy ] utaltassék valakinek fizetésére. Itt pedig az A. okiratban j csak maga alperes tesz Ígéretet felperesnek 140 ftot I fizetni, az tehát csak ,bon.' Ez pedig a keresk. törv. 291. s köv. §-szai szerinti keresk. utalványokkal nem azonos, s Ehhez járul mikép alperes nem is kereskedő és összegénél fogva sem tartozik jelen kereset a ker. tszékhez. A keres, tszék f. év május 1. — 45876. sz. végzésével birói illetőségét megállapította, mert alperes kifogása abban áll, hogy az A. okirat csak egyszerű kötelezvény s nem utalvány, tehát a min. rend. 6. §. 9. p. itt nem alkalmazható; de a 260. s 261. §. sem mert tagadja, hogy kereskedő lenne s végre mert az összeg is kizárja ezen illetőséget. — Ezek birói figyelembe nem vétethettek, mert az A. alatti az abban foglalt rendelményezósnél fogva kétségtelenül a keres. törv. 294. §-ban érintet forgatható s bemutatásra szóló papírokhoz tartozik melyek mindenekben a keresk. utalvány jogi természetével bírnak; mert továbbá alperes saját 2. •/. alatti bizonylata szerint e tszéknél keresk. czégjegyzékbe bevezetve levén kereskedői és pedig bejegyzett keresk. minőségét önmaga igazolja, mert azon körülmény, hogy mint mezei gazda van bejegyezve csak üzlete megjelölésére szolgál, mely üzlete az ennek körébe eső keresk. ügyletekkel való iparszerü foglalkozás, s illetve a czégbejegyzés által kereskedői jellegét feltótlenül megállapitja; „mert a keresk. utalványokból s a törvény analógiájából vont helyes következtetések szerint az ezekkel egy 50*