Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 48. szám

192 érdemében hozott, ítélettel együtt a 297. §. 4. p. alapján megsemmisítette; „mert a bérlettől való elmozdítás azon esetei melyeket a perr. 93. §. e. pontja sommás eljárás alá utasított, fen nem forognak, hanem a kérdés a körül forog: váljon alperes tartozik-e felperesnek ruint uj tulajdonosnak a bérleti tárgyat visszabocsátani ? ilynemű kereset azonban a fülebb idézett törvény által sommás eljárás alá utasítva nincsen, ezek szerint ezen ügy rendes eljárás alá tartozik." (1876. június 9. — 7998. sz. a.) A június 13-ki plenuuiban következő elvi megállapodás jött létre : „Tekintve, hogy a közjegyzői törvény 113. §. szerint a végrehajtási végzés ellen nem csak alaki, hanem a közjegyzői okiratban foglalt jogügylet érvényességére s igy az ügyérdemére vonatkozó kifogásoknak is van helye, a beadott kifogások folytán tartott tárgyalás rendén pedig a perrendtartás szerinti, és pedig a fenn idézett törvény 117. §-sza szerint föeskü általi bizonyítás is alkalmazható; „tekintve továbbá, hogy a föeskü a perr. 221. §. értelmében csak felebbezhetö ítélet, illetve azzal hason hatályú végzésekben mondható ki; de ezen felül mind azon esetekben melyek ben a perrendtartás tárgyalásilag eldöntendő kifogásokat en ged, ugyanannak 294. § szerint az illető végzés ellen a felebbezés megengedve van," „s tekintve, hogy ezek szerint, miután az 1874. 35. t. cz. 1Í9. §. szerint a kifogások felett hozott végzés ellen a törvénykezési szabályok szerinti jogorvoslatnak van helye, a perrendtartásban kifejezeti elv a hason természetű most említett végzésekre is kiterjesztettnek vehető, — ennélfogva" „« közjegyzői törvény 113. §-sza szerinti kifogások felett tartott tárgyalás elintézéseiül hozott végzések ellen ugyan azon törvény 119. §-sza szerint, mennyiben azok érdemi kérdésekre vonatkoznak, felebbezésnek, egyébként pedig semmiségi panasznak van helye." Az ezzel megoldott kérdés ez: ,A közjegyzői okuiáay alapján elrendelt végrehajtás ellen beadott kifogások felett megtartott tárgyalás után hozott érdemleges határozat ellen, tekintettel az 1874. évi 35. t. cz. 113. és 119. §§-ra minő perorvoslatnak van helye ?' A jogeset ez: Wittman Lajos — Klein Vilmos ellen 1 50 dar. szalmazsup kiszolgáltatási iránt a győri járásbírósághoz kielégítési végrehajtás elrendeléseért folyamodott. Klein ugyanis egy ,bon( szerint 200 dar. zsup átadására kötelezte magát, de csak 50 dbot adott át; a közjegyző előtt be is ismerte, hogy azzal tartozik, s f. év jan. 30-kára ígérte kötelezettsége teljesítését, de meg nem tartotta. — A közjegyző által a felett, hogy a fél kértére ennek értesitvényét Kleinnal közölte s ennek arra adott fentebbi nyilatkozatáról kiállított és teljes hitelű okirat alapján az 1874. 35. t. cz. 111. §. értelmében Wittman kielégítési végrehajtásért folyamodott. A j bíróság f. év febr. 4. — 1518. sz. végzéséval a közjegyzői okirat alapján a végrehajtást elrendelte s teljesítésére a kir. végrehajtót kiküldötte, ki azt foganatosította is. Végrehajtást szenvedett fél az 1874. 35. t. cz. 113. 114. §§. értelmében kifogásokat adott be, melyek abban öszpontosultak, hogy ő nem volt köteles a szalmát végrehajtató helyiségébe szállitatni, hanem neki | | kellett volna az átvételre jelentkezni s azután azt elhordatni épen ugy mint az előbbi 50 zsúpot is saját közegeivel szállíttatta el, miért a jelen költségek csak is az ő terhére eshetnek. A j bí róság f év márcziu8 11. — 3479. sz. végzésével a megtartott tárgyalás után e kifogásoknak helyt nem adott; a végrehajtási költségek alóli felmentése kérelmével elutasította, s a lefoglalt ingókra a zárt tovább is fentartatni rendelte — ezuttali költségeket kölcsönösen megszüntetvén ; azon indokolással, mert Klein maga is beismerte kötelezettségét s mivel elmulasztotta teljesíteni, ez által ő maga adott okot a végrehajtásra. A közjegyzői okiratra vonatkozó észrevétele alaptalan, mert az közhitelű okiratot képez, tehát alapján az idézett törvény szerint a végrehajtás elrendelhető. Ezen végzés ellen végrehajtást szenvedő semm. panaszt adott be következő alapokon: Egyszerű ,Bonra' fólrevezetetve felperesnek közjegyző által kiállított tanúsítványával — kielégítési végrehajtás tévesen rendeltetett; mert ezen ,Bon4 mint magán okirat közjegyzői okirat minőségével fel nem ruháztatott miután az a közjegyzőnél le sem tétetett, s arról jköny v fel nem vétetett. És az 1874. 35. t. cz. 79. §-ban előirt kellékek hiányzanak: a felek együtt jelenléte, tanusitvány hogy a feleket személyesen ismeri, hogy az okirat a felek előtt felolvastatott, hogy tanuk alkalmaztattak stb. Tehát azon okirat nem olyan melyre végrehajtás egyenesen rendelhető. A Semmitöszék fentebbi plenáris enunciatum következtében — a semm. panaszt elvetette s a közbevetett felebbezések folytán az iratokat a kir. táblához áttétetni rendelte; „tekintve, hogy az 1874. 35. t. cz. 111. §-sza alapján elrendelt végrehajtás ellen beadott kifogások tárgyalása alkalmával a perrend szabályai szerinti bizonyításé eljárásnak és pedig főeskü általi bizonyításnak is helyi van ;ft „tekintve továbbá, hogy a főeskü a perr1 221. §. értelmében csak felebbezhetö ítélet, illetve azzal hason hatályú végzés által ítélhető meg; — de ezen felül mind azon esetekben melyekben a perrend tárgyalásilag eldöntendő kifogásokat enged, annak 294. §. szerint az illető végzés ellen a felebbezés megengedve van;" „tekintve végre, hogy az idézett közjegyzői törvény 119. §. szerint a kifogások folytán hozott végzés ellen a törvénykezési szabályok szerinti perorvoslatnak van helye s eszerint a perrendtartásnak elvei a hason természetű utóbb emiitett végzésre is kiterjesztettnek vehető;" „jelen esetben pedig a semm. panasz nem a végzés vagy eljárás alakszerűsége, hanem az ügy érdeme ellen irányul és az e tekintetben lehető sérelmek fentebbiek szerint felebbezés utján orvosolhatók." (1876. június 14. — 7868. sz. a.) S a j t ó ii % y i d ö n t v é n y. Sajtóügyekben a bűnösség kérdésére nézve teljesen közönbös, hogy a magyar állam területén terjesztett nyomtatvány bel- vagy külföldön készült-e? Ennél fogva az elévülési idő kezdete is a nyomtatvány Magyarországban eszközölt (erjesztésének kezdetétől számítandó. És ezen számüásnál egyedül a magyar törvények szolgálhatnak irányadóul.