Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 48. szám

193 Az ellen, kit a felelőség súlya különböző minőségekben \ terheli, nevezetesen ugy is mint szerzőt, ugy is mint kiadót, a I nagán vádlónak mindkét minőségből kereshetőségi joga van. Polgár Ignácz magán vádló — Barella F. W. ellen a bpesti kir. törvényszék mint sajtó esküdszóki bíróság előtt sajtó pert inditott: Váiilott az illetőség s kereshetőség ellen kifogásokkal élt, melyekkel őt a sajtóbiróság f. évi april 2l-kén b'484. sz. a. hozott végzése szerint elutasította. Vádlott sem ni. panaszt adott be. A Seramitőszék azt elvetette; okok: „Az 1848. 18. t. cz. 2. §. értelmében a sajtó vétség a nyomtatvány közzétételének megkezdésével válik befejezetté." „Ebből következve a bűnösség kérdésére nézve teljesen közömbös, hogy a magyar állam területén terjesztett nyomtatvány bel- vagy külföldön készült-e." „Ugyan ez áll az elévülésre nézve is, mely a vétségnek Magyarországon lett véghezvitelétől, következőleg a nyomtatványnak belföldön terjesztése kezdetétől számíttatik." „Hogy pedig ezen számitásnál egyedül a magyar törvények szolgálhatnak irányadóul: az nem csak a fentebbiekből szükségképen következik, de a H T. K. II. 5. §. által is kétségtelenné tétetik, mely szerint a Magyarországon, habár külföldiek által is elkövetett törvényszegések kizárólag csak a hazai törvények határozványai szerint itélendők meg s büntetendők." „Ezekhez képest s tekintettel a sajtótörvény 23. §. második bekezdésének szabványára, mely a magán vádló által előmozdított pert a vádló lakhelyének sajtóbirósága előtt is engedi meginditatni, a vádlott részéről, ki egyébként nem egyedül Magyarországon tartózkodik, hanem több év óta itt rendes lakását tartja, — az eljáró esküdtszéki sajtóbiróság illetősége s a magyar törvényeknek alkalmazása ellen emelt kifogásai teljesen alaptalanok." „Épen oly alaptalan vádlottnak a magán vádló kereshetősége ellen irányzott kifogása is; mert aem a sajtótörvény sem a szabály rendeletek nem tiltják, hogy az a kit valamely nyomtatvány tartalmáért a felelőség súlya különb'iző minőségekben terheli, ezen minőségek egybefoglalásával perbe fogatassék." „Ennél fogva a fenforgó vádlevél, tekintve hogy az incriminált nyomtatványon Barella F. W. ugy is mint szerző s ugy is mint kiadó jelentkezik s eszerint a magán vádlónak ellene azon mindkét minőségből kifolyó kétségtelen keresheőségi joga van (sajtó törv. 13. §.) — oly halmozottságot nem tartalmaz, mely miatt az a m. k. igazságügyministerium 1867. [május 17-kén kelt rendelete 20. §. szabványaiba ütközőnek tekintethetnék." „Annak megoldása végül: vajon mennyiben lesz az esküdszéki eljárás vádlott mint kiadó ellen azon esetre folytatható, ha a vádlevél alapjául fektetett nyomtatvány szerzőjének perenkivül álló harmadik személy bizonyulna be? a jelen előzetes elintézésre nem tartozik." (1876. május 2. — 7622. sz. a. refer. Manoilovich.) Ezen semm. panasz elvettetvén, Barella, ki nz esküdtszék általa rágalmazás vádtényében bűnösnek mondatott ki, a reá rótt 1 évi fogságot elviselni köteles leend. Újított zálogváltási per. Abból hogy a zálogváltási alapper folytathatása kellő időben kérelmeztetett^ nem következik, hogy felperes a reá nézve kedvezőtlenül befejezett alapper megújításához jogosultsággal birjon slb. slb. (Folytatás.) Ezen zálogper 1870. évben meguj itatván, az rendes eljárás utján letárgyaltatott, s a nyiregykázi kir. törvényszék előtt 1875. évben befejeztetett. A törvényszék 1875. sept. 24. — 2064. sz. a. ítélettel a perújításnak helyt adott, azonban felperest keresetével elutasitotta s az alapperben Szabolcsmegye tszéke által 1866. évi 3787. sz. a. hozott, a kir. tábla 1869. évi 2665. sz. alatt s a Curia mint legf. ítélőszék 1869. évi 8080. sz. a. Ítéletével helybenhagyott ítéletét joghatályában továbbra is fentartotta, a perköltségeket kölcsönösen megszüntetvén, s felperes ügyvéd diját 398 frt 91 krban alperesét 155 frt 45 krban állapítván meg. Indokok: „A perujitásnak helyt adni kellett, mert felperes keresetleveléhez D. E alatt, lényegileg a pertárgyára vonatkozó s alapperben nem használt bizonyítékokat használt, ily esetben pedig a perr. 315. §. c. p. értelmében a perujitásnak helye van." „Érdemileg azonban felperes keresetétől elmozdítandó volt;" „mert felperes azt, hogy a kérdéses 22 telek az úrbéri rendezés, tagositás s arányosítás folytán mennyi s mily minőségű földekben adatott ki alpereseknek összesen, s mennyi van ezen ingatlanokból alperesek kezein egyenként, az újított per során sem igazolta." Ugyanis 1-ör A D. alatti kivonat annak bizouyitására, hogy a kérdéses telek az úrbéri rendezés, tagositás s arányosítás folytán mennyi s mily mennyiségű földekben adatott ki alpereseknek összesen, alapul nem vétethetett, mert ezen kivonatból nem tűnik ki, hogy micsoda mérnöki iratok s térképek alapján készült, s hogy azon mérnöki munkálatok s térkép megvoltak-e hitelesítve; s így ezen D. kivonatot teljes hitelt érdemlő bizonyitéku okiratnak nem tekinthetni. De különben is ezen okirat 1829. decz. 3-kán készülvén az azt hogy a Tasson később létrejött tagositás folytán a kérdéses 22 telek után mennyi és mily minőségű földek adattak ki alpereseknek összesen — teljességgel nem igazolhatja. „De a D. kivonat a perr. 165. §-ban körülirt közokiratnak sem tekintethetett, mert azt, hogy az azt kiállító mérnök közokirat kibocsátására jogositott személy lett volna, felperes semmivel sem igazolta." „2-or Az E. alatti mérnöki kimutatás hasonlóul nem vétethetett alapul annak bizonyítására, hogy a kérdéses 22 telek után mennyi föld adatott ki alpereseknek; mert abból, hogy hg. Eszterhazy Miklósnak egy telek illetősége után Thasson végbe ment tagositás folytán 65 s 3/8 hold adatott ki, nem tűnik ki az, hogy 22 telek után alpereseknek összesen mennyi s mily minőségű föld adatott ki, miután a kiadott földek mennyisége az osztályozás folytán nagy változásnak lehetett és volt kitéve. — Es közokiratnak szinte nem tekintethetik mert igazolva szinte nincs, hogy annak kiállítója közokirat kiállítására jogositott volt." „Hogy pedig a kereseti 22 telek után a tagositás| kor kiadott ingatlanokból mennyi van egyenként alpe*48