Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 47. szám - Ujitott zálogváltási per 1. [r.]

Budapest, 1876. péntek, június 23. 47. szám. Tizennyolczadik évfolya TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom : Ujitott zálogper. — Kereskedelem jogi döntv. — és Semmitöszéki döntvények. — Rendelet. A január— júniusi előfizetési időszak e napokban lejárván, tisztelettel felkérjük évnegyedes s félévi előfizetőinket, szíveskedjenek az előfizetés megújítása iránt mielőbb intézkedni. — Vagy köszönettel vennők, ha lapunk támogatói hatás- és ismeretségi körükben előfizetőink szaporítására közremüködnénék. — Az év elejéről még néhány teljes példánynyal szolgálhatunk. — Az előfizetési dij ezentúl is évnegyedre 2 frt, fél évre 4 frt, egész évre 8 frt. X^jitott zálog váltási per. Abból hoyíj a zálogváltási alapper folytathatása hello időben herelmezfelett, nem következik, hogy felperes a reá nézte kedvezőtlenül befejezett alapper megújításához jogosult ságyal bírjon s azt az elévülés ideje alatt igénybe vehesse. Zaloyperekben nem alkalmazható a perrend azon szabálya, melynél fogva uj okiratok alapján a perújítás a rendes elévülési idő alalt megengedtetik. — A zálogper megindithatása vagy folytathatásának kérelmezése a rendes elévülési időnél rövidebb t. i. egy évi és pedig z/iroshatáridöhöz levén kötve, ezen határidő elmulasztásával maga a zálogváltási jog elenyészik s fel nem éleszthető — tehát az 1 évi záros határidőn tul a perújítás sem érvényesíthető. Felperest a mennyiség s minőség kimutatásának terhe alól nem menti fel azon kör ülmény, hogy a zálogjószágban a birtokrendezés . tagosítás, arányosítás a birtoklás ideje alatt megtörtént. — És ezen körülmény bizonyítása bírói szemle utján nem eszközölhető. H g. Eszter házi Miklós, illetőleg jogutódja Wahrman Mór pesti kereskedő — Kállay Dienes, Pilisy Lászlóné, Kállay Johaana, Kállay Zsuzsanna, Kállay Amália, özv. Kállay Kovács Pálné, Kállay Borbála, Vidovics Ferencz, Antal, Menyhért s György, továbbá Szabó János végre Fülöp József s Pollák Alajos ellen a thassi határban fekvő s Krucsay Lászlónak inscribált 22 telek zálogbóli kiváltása iránt Szabolcsinegye volt tszéke előtt 1870. évben ujitott zálogpert indított, s 1871. évi 1872. sz. a. bejelentési kérvény szerint Wahrman Moriczra átruházva ezután ez által folytattatott. Ezen per még 1656. évben keletkezett zálogra vonatkozik, melyre későbbi korban inseriptiók történtek. Az a la pper 1854. apr. 29-kén inditatott a nagykállói cs. k. tszék előtt, 1866. okt. 15-kén becsomóztatott s 18G8. aug. 28-kán Ítélettel láttatott el, melyben a folytathatóságnak hely adatott, de az érdemre nézve felperes keresetétől elniozditatott. — A folytathatóságnak helyadatott, „mert a kereset csak az insciiptióra vonatkozváa, miután az inscriptiónális zálog ideje néhai id. Krucsay László özvegye szül. báró Sztojka Anna 1826. okt. 11. történt haláláig tartott, s jelen kereset 1831. decz. 15-kén tehát 10 éven belől inditatott, az ősis. pat. 28. §. rendelete alkalmazandó volt." „A keresettől felperes elmozdittatott; mert azaz 1798. okt. 4 kén kelt D. és 1NB. alatti érdemdijazási okiratra alapittatott, s ez a kereseti zálog valóságára nézve teljes bizonyítékot nem nyújt, mert azon oklevél nem kétoldalú szerződés hanem a felperes jogelődje által egy oldalulag kiálliiott okirat. — Nem szolgálhat bizonyítékul, mert alperesileg felmutatott okiratokból, különösen a Curiai levéltár bizonyítékából kitűnik, hogy azon zálogper melyet felperes jogelőde a kisvárdai uradalomhoz tartozó birtokok s ezek közt a kereseti Tassiféle birtok kiváltása iránt 1776. évben indított épen ezen Tassi birtok iránt a D. 1NB. a. okirat kelte után is folyamatában továbbra is megmaradt 8 1848-ig folytattatott. Hogy még akkor is folyt az a Krucsaiak ellen, bizonyitja az, hogy alperesek jogelődje Krucsay László a per alatt állott többi birtokait — felperes saját beismeréseként — felperes jogelődjének mint felperesnek kibocsátotta — tehát ezek iránt a per tovább nem folyhatott. Már pedig ha az 1. NB. a. oklevél a felek jogelődei — id. Eszterházy s Krucsay L. által zálog szerződés erejével bíró oklevélnek tekintetett volna, nem képzelhető, hogy az emiitett táblai per miért maradt épen az állítólag kétoldalálag inscribált Tassi birtokra nézve továbbra is Krucsay s jogutódai mint inseriptiónalisták ellen az előbbi zálog czimen folyamatban. — így a többi okiratok sem nyújtanak bizonyítást; mert a 2. NB. a. összeírás sokkal előbbi keletű; a 13. NB. a. pedig óvással tett barátságos egvességi ajánlat, mi felperes jogelődje által el nem fogadtatott. — Azt is lehet vélelmezni, hogy azon okiratokban foglalt egyezkedés az 1848-ig folytatott táblai zálogperre vonatkozott. — De elmozdítandó volt azért is mert a kereseti birtok mennyiségét s helyiségét ki nem mutatta, különösen miután a 2. NB. összeírás is nagy részt jobbágy telkekre vonatkozik melyek 1848-ban megszüntekföldesuri tulajdon lenni." A kir. tábla ezen alapperben 1869. évi april 20-kán (2665. sz. a.) ítélt s a tszék ítéletét helyben hagyta — azon indokból: mert ámbár felperes az 1. NB. alatti okirattal a zálog természetével biró időleges érdendijazás valódiságát bebizonyította; azonban a viszszaváltandó javak mennyiségét s minőségét illetőleg a 2. NB. alatti összeíráson kívül melyben a hold mennyiség kitétele nélkül csak átalában 16 jobbágyi telek s 6 jobbágyi telekként felvett egy nemesi Curia foglaltatik — semmi egyébb bizonyitékot nem nyújtott. Nem mutatta ki különösen, hogy a 16 jobbágytelek nem maradt-e az úrbéresek kezein ; hogy a Tasson keresztül